Néhány emailváltás és egy első pillantásra is paródiaszerű “fotóbizonyíték” alapján rakott be a Blikk egy cikket a nyomtatott és online verziójába is a Mátrában kóborló jetiről. 444 tudomása szerint az álhír bejuttatásához ismerősre vagy beépített emberre sem volt szüksége az akció két kitervelőjének. Még a 444 is ritkán szokott külön cikket írni arról, ha egy bulvárlapban hülyeség jelenik meg, most hétfőn, január 3-án mégis kivételt tettem a Blikkben megjelent, „Hátborzongató: újra látták a mátranováki Fanyűvőt, az emberszerű lény iszonyatos szagot árasztott” című anyag miatt. A cikknek nem is a címe volt igazán figyelemreméltó. Mégcsak az sem, hogy ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor abszurd hülyeséget állítottak benne. Hanem az, hogy minden apró részletében tökéletes paródiája volt az ilyen típusú álhíreknek, az egyszerre pixeles, zajos, fekete-fehér és elmosódott fényképtől a nem létező szemtanún és az egymásnak gyökeresen ellentmondó részleteken át az utolsó kis - minden esetben igen vicces - szövegfordulatig. Másnap kora délutánra már azt is tudtam, hogy ami első blikkre sem tűnt véletlennek, az tényleg nem volt az: a cikk átverés, két diák művészeti projektje. Egyikük, Takács Márton a MOME diploma előtt álló fotós hallgatója, Kazsimér Soma pedig az ELTE-n bölcsész. Évek óta foglalkoznak mondabeli és kitalált lényekkel. Létezőkkel - mármint a helyi népi mondákban létezőkkel - és egy ideje általuk kitaláltakkal is. Projektjük többek között azt a nagyon is aktuális kérdést vizsgálja művészi eszközökkel, hogy mit, hogyan és miért hajlandók elhinni az emberek. Ennek a projektnek volt az aktuális lépcsőfoka, hogy megpróbáltak bejuttatni egy nyilvánvalóan abszurd, vicces hülyeséget a mainstream médiába. Hogy igazán szimbolikus legyen a dolog, úgy döntöttek, hogy nyomtatott újsággal próbálkoznak. Így esett a választásuk a legnagyobb hazai bulvárlapra, a Blikkre.A két diáknak nem volt semmilyen ismerőse a lapnál. A nyomtatott számban kerestek egy szerkesztőségi emailcímet és elküldték rá a képet a nem létező Karmos Balázs kutató e célra létrehozott gmailes címéről.