Az ellenzéki előválasztás után hónapokig nem nagyon látszott, hogy pontosan mit is csinál az ellenzék, az elmúlt egy hétben viszont beindult a kampány. Ennek egyik első jele, hogy a köztereken egyre több helyen látni az „Orbán megy, a rezsicsökkentés marad” feliratú plakátokat. Hogy milyen politikai és szakmai megfontolásokat is takar ez a viszonylag egyszerű szlogen, és milyen energiapolitikai tervekkel vágna neki a kormányzásnak egy Márki-Zay Péter vezette kormány, arról az ellenzéki kampány energiapolitikai szakértőjét, Holoda Attilát kérdeztük. Holoda, aki az Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkárából vált az orbáni energiapolitika kritikusává, arról is beszélt nekünk, hogy mi történne egy kormányváltás után a Paks II. projekttel, és hogy milyen viták vannak még az ellenzéki összefogáson belül az energia terén. Rezsicsökkentés kell, de nem ilyenMárki-Zay Péter már korábban beszélt arról, hogy a rezsicsökkentéses plakátokkal az ellenzéki összefogás azokra a kormánypárti médiában megjelent, kormánypárti influenszerek által sok pénzből sokat ismételt vádakra reagál, miszerint Márki-Zay eltörölné a rezsicsökkentést. A miniszterelnök-jelölt arról beszélt a Népszavának adott interjújában, hogy politikai öngyilkosság lenne a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, főleg, amikor a piaci energiaárak olyan magasak, mint most. Holoda Attila szerint nemcsak ilyen politikai megfontolásokat takarnak a plakátok, a rezsitámogatásra ugyanis nagyon sok magyar háztartásnak szüksége van, így azt valamilyen formában szociális okokból is fönn kell tartani. Az Orbán-kormány az elmúlt 11 évben ugyanis elszalasztotta a lehetőségeket, hogy érdemben növelje a lakosság jövedelmét, és bár a kormány szeret arról beszélni, mennyivel nőttek a bérek, a rezsiköltségek még mindig jelentős szeletet harapnak ki a háztartások költségvetéséből. Hiába vezette be a rezsicsökkentés rendszerét a kormány nagy dérrel-dúrral 2013-ban, egy átlagos magyar háztartás költségvetésének 16-18 százaléka még mindig a villanyra, a fűtésre és a vízre megy el. Ebben a helyzetben rászabadítani a szabad piaci árakat a magyar lakosságra nagyon káros lenne. De ez nem azt jelenti, hogy a rezsicsökkentést a most létező formájában megtartaná az ellenzék a kormányváltás esetén. Legalábbis nem nagyon sokáig. A kampány energiapolitikai felelőse szerint a Fidesz által bevezetett rendszer legnagyobb problémája, hogy nagyon igazságtalan. A legszegényebbeket, akik nem is villannyal vagy gázzal, hanem fával fűtenek - jó esetben fával, rosszabb esetben amivel be tudnak gyújtani- egyáltalán nem segíti a rezsitámogatás, viszont jár a leggazdagabbaknak is, akik nem is törődnek azzal, mennyi energiát használnak föl. Holoda szerint a mostani rendszerben egy budai villatulajdonost adott esetben több pénzzel támogat az állam, mint egy fél borsodi falut. Holoda úgy becsüli, hogy a lakosság 90-94 százaléka nagyjából 1200 kWh áramot és 3000-3200 köbméter gázt fogyaszt egy évben. Aki ez alatt fogyaszt, az nyilvánvalóan a szociálisan rászorulók közé tartozik, aki pedig ennél többet, az valószínűleg különösebb probléma nélkül ki tudja fizetni a piaci árat is az áramért és a fűtésért, ezért az ő fogyasztásukat fölösleges, hogy az állam támogassa. Ez azt jelenti, hogy a lakosság nagyjából 4 százaléka, a legtehetősebb háztartások számára valóban megszünteti egy új kormány a rezsicsökkentést. A többiek számára pedig fogyasztás alapján támogatási sávokat lehetne létrehozni. Ezt persze komoly számítások kell, hogy megelőzzék, de az ehhez szükséges fogyasztási adatok valószínűleg már most is elérhetően az MVM és az Energiahivatal számára, így ezek rendelkezésre állnak. Felmerül persze a kérdés, hogy egyáltalán meddig lehet fenntartani a rezsicsökkentés rendszerét. A mostani energiaárak mellett ugyanis az MVM csak masszív veszteségek árán tudja a hatósági áron értékesíteni az energiát a lakosságnak, piaci pletykák szerint pedig a rendszer csak azért marad még fent, mert Orbán Viktor megmondta az MVM-nek, hogy bármi áron, de a választásokig le kell nyelni a veszteségeket. Így lehetséges, hogy egy kormányváltás esetén a rezsicsökkentés amolyan politikai-gazdasági csapdává válik, ami rácsapódik az új kormányra. Holoda Attila szerint az ellenzéki összefogás is érzi, hogy van egy ilyen csapdahelyzet, a rosszul kitalált rezsicsökkentési rendszer ugyanis óriási veszteséget görget maga előtt. Ez persze részben oldódhat, ha tavaszra, ahogy sokan várják, és ahogy erre valószínűleg a kormány is számít, valamelyest normalizálódik a helyzet az energiapiacon. Ennek ellenére a rendszert gyorsan át kell alakítani, gyorsan dönteni kell egy esetleges kormányváltás után, ezt viszont nem lehet egyik pillanatról a másikra megtenni. Ehhez meg kell vizsgálni a rendszert szabályozó törvényeket, az azokat megalapozó háttérszámításokat, és ezek alapján igazságosabban és kevésbé pazarló módon átalakítani a rendszert. Ez viszont azt is jelenti, hogy adott esetben egy ideig még a mostani formájában maradna a rezsicsökkentés, még egy kormányváltás után is. Persze Márki-Zay stábja azt is hangsúlyozza, hogy a rezsitámogatások mellett a fogyasztás csökkentését is el kell tudni érni, de ez nem azt jelenti - ahogy azt a Fidesz próbálja sugallni - hogy azt mondanák, mindenki csavarja egy fokkal lejjebb a fűtést. Felújítási és korszerűsítési programokkal például komoly eredményeket lehetne elérni, hogy ne az utcát vagy az udvart fűtsék az emberek. De persze arra is szükség lesz, hogy a fogyasztók idővel tudatosabbak legyenek. Leülnének az oroszokkalHoloda Attila elmondta, hogy az ellenzéken belül még komoly viták vannak az energia- és klímapolitikáról. A zöld pártok például „már holnapután” kivezetnék a magyar energiamixből a nukleáris energiát, mások viszont úgy látják, hogy amíg nem fektettett az ország eleget a megújulókba és nem tudjuk az azok által termelt energiát tárolni, szüksége lesz az országnak az atomerőműre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy új kormány támogatná a paksi bővítést.A szakpolitikus szerint nem véletlen, hogy a Paks II projekt nem kapta még meg a szükséges engedélyeket, és ezt az sem fogja meggyorsítani sokkal, hogy Orbán átalakította az Országos Atomenergia Hivatalt, a Miniszterelnökség volt helyettes államtitkárát téve meg annak élére. A Roszatom nem tudta még prezentálni a nemzetközi standardoknak megfelelő dokumentumokat, nem tudott megnyugtató megoldással előállni egy sor problémás kérdésre, és ebben aligha várható gyors változás. Így hiába van már 8 éve annak, hogy Orbán és Putyin megállapodott a bővítésről, hiába ígérte akkor a kormány több tagja, hogy 2025-26 táján már termelni fognak az új reaktorok, kis túlzással meg egy kapavágás sem történt Pakson. Egy kormányváltás után Márki-Zayék ezért mindenképpen felülvizsgálnák a bővítésről szóló szerződést, és leülnének az orosz féllel újratárgyalni azt.Ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen felmondanák, mert az ilyen szerződéseknek nagyon komoly anyagi vonzata van, de mindenképpen újra kellene gondolni, hogy szükség van-e egy újabb atomerőműre és ilyen feltételekkel van-e erre szükség. Holoda szerint ki lehetne dolgozni egy olyan megállapodást, amivel a magyar és az orosz fél is nyerne. Holoda Attila úgy látja, hogy az újabb paksi reaktorok építése helyett a mostani erőmű élettartamának meghosszabbításában lenne érdemes gondolkodni. Erre lenne technikai lehetőség, hála nagyrészt a magyar nukleáris mérnököknek, ezzel pedig biztosítani lehetne az áramtermelést addig, amíg nem megoldott annak megújulókkal történő kiváltása. Ehhez mindenképpen tároló kapacitásokba kellene fektetni, amiről már egy ideje beszél a kormány is, de a szavakat eddig nem váltották tettekre. Ebben Európa jóval előttünk jár, a tárolás megoldása nélkül pedig nem lehet jelentősen átállni a megújuló energiára. Azt is a kormány rovására írta, hogy a megújulók alatt szinte csak a napenergiára gondol, ami fontos persze, de nem az egyetlen lehetőség Magyarországon. Az Orbán-kormány valamiért hadat üzent a szélenergiának, ami Holoda szerint butaság. Nálunk persze nincsenek olyan jó adottságok, mint olyan országokban, amelyeknek van tengerpartja, ahol állandóan fúj a szél, de érdemes lenne azért nálunk is gondolkodni ebben. Egy másik terület, ahol viszont Magyarországnak sokkal jobb adottságai vannak Márki-Zay szakértője szerint, amit szintén nem használunk ki eléggé, az a geotermikus energia. Ősz végén sok vidéki városban riasztották a távhőszolgáltatók az önkormányzatokat, hogy az energiaárak szerint összeomolhat a távfűtési rendszer, kihűlhetnek a panelekben a radiátorok. Pedig több városban is lenne lehetőség arra, hogy geotermikus energiával segítsék ki a távfűtést, központi fejlesztéspolitika hiányában viszont ezzel csak pár nagyobb, jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzat tudott élni. Holoda példaként Szegedet, Mosonmagyaróvárt vagy Miskolcot hozta föl, utóbbi városban tudomása szerint a távhő 50 százaléka geotermikus energiából származik. Ennél viszont sokkal több önkormányzatnak lenne lehetősége kihasználni ezt a forrást, ha kapna támogatást hozzá a kormányzattól. Ennek hiányában viszont ezt a természeti kincset csak gyógyfürdőkben használjuk, úgymond elpancsoljuk, és bár a fürdőturizmus is fontos, ennél többre is lehetne használni a geotermikus energiát.