Van egy elképzelés, amit Budapest eddigi három főpolgármestere, Demszky Gábor, Tarlós István és Karácsony Gergely elvi szinten egyaránt támogatott: ez a Gellért-hegyre felkúszó sikló terve. Az első támogatói döntés még 2004-ben, a Demszky-érában született róla, aztán a Tarlós-időkben, 2013-ban megerősítették a beruházásról szóló szerződést, majd 2020-ban az Orbán-kormány és a Karácsony-féle budapesti vezetés megegyezett számos fontos részletről. A terv szerint a Tabánból, a Rácfürdőnek az Erzsébet híd felőli sarkából indulna a sikló. Földalatti alagútban kapaszkodna az Orom utcáig, majd ott előbukanna, nagyjából a hegyoldalba épített messziről is látszó vörös minikastély, a Schloss-Hegedűs villa környékén, és innentől a Citadelláig már a felszínen kaptatna tovább. 2009-ben, a Demszky-korszakban írták alá azt a szerződést, ami alapján a sikló elkészülhetne. Ekkor jött létre egy projektcég, ami 75 százalékban vállalkozók, 25 százalékban pedig fővárosi tulajdonban van. Azóta a vállalkozók cserélődtek, és a főváros is másik cégéhez vitte a tulajdonrészt, de a megállapodás egyelőre hatályos, és minden érdekelt erre mutogat. Csak mint látni fogjuk, nem pont ugyanazt értik alatta.Az események 2020-ban pörögtek fel, amikor a Főváros és a kormány által létrehozott Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) megegyezett arról, hogy tényleg meg kéne építeni. Ennek nyomán még a kormány is kiadott egy rendeletet 2020 júliusában, amellyel támogatja a beruházást, és a BFK-Főváros által közösen kidolgozott feltételeket is. Ezek a következők: ha lesz sikló, akkor korlátozzák, vagy éppen egyenesen kitiltják a turistabuszokat a Gellért-hegyről; a sikló bevételeit pedig a Gellért-hegy ápolására, ottani kertészkedésre költik. Az erről szóló rendelet kiadásának napján döntött a kormány a Citadella felújításáról is, ez utóbbi építkezés mostanában kezdődik.Szintén 2020-ban szállt be a siklóra létrehozott projektcégbe Kreinbacher József, egyelőre kisebbségi tulajdonosként. Kreinbacher azóta elmondta, hogy már megállapodott a többi tulajdonossal, hogy hamarosan a projektcég nem önkormányzati részét, azaz a 75 százalékát, mind megveszi. Ez még nem történt meg, de már mindenben megállapodtak. Kreinbacher elsősorban építési nagyvállalkozó, csarnokokat, ipari parkokat, acélszerkezeteket épít, többek között az új Puskás Arénán is dolgozott. Emellett borászatáról, különösen pezsgőjéről ismert, de újabban turistacsalogató vállalkozásokba is beszállt, például az idénre tervezett Dorottya utcai panoptikumba, amihez megszerezték a londoni Madame Tussauds márkanév helyi használatának jogát is. Kreinbacherék az elmúlt fél évben, és különösen az elmúlt egy hónapban telekürtölték a sajtót azzal, hogy újabb és újabb engedélyeket szereztek be az építkezéshez, és azt ígérik, hogy idén márciusban már el is kezdődnek a munkálatok, és 2023 végére már utazni is lehet majd a siklón. Budapest nem így gondoljaCsakhogy a projektcégben negyedrészt érdekelt Fővárosnak nem tetszenek a tervek, és információink szerint vitatják az eddig kiadott építési engedélyek jogszerűségét. Továbbá elfogadhatatlannak tartják a tervezett üzemeltetési modellt is. A Főváros által vitatott építési engedélyt a Budapesti Kormányhivatal idén januárban adta ki a sikló két végállomásának a megépítésére. A kettő közötti részre még hiányzik a vasúthatósági engedély, de már azokra is beadták a kérelmet. A Főváros alapvetően azt akarja, hogy a siklót ők, azaz a BKV üzemeltesse, ahogyan a budavárit is. Alapvetően EU-s támogatásból építkeznének, és a bevételt a BFK-val kötött, 2020-as megállapodással összhangban, a Gellért-hegy ápolására költenék. A magánbefektetők viszont azt ígérik, hogy saját forrásból és banki hitelből felépítik az egészet, és a jegyeladásokból a befektetésük megtérülését várják, számításaik szerint ehhez kell majd 17 év. Az ő tervük szerint koncesszióba vennék a siklót, amiért bérleti díjat fizetnének a Fővárosnak. A fővárosi beruházási terv gyors megvalósíthatóságát akadályozza, hogy az általuk kinézett EU-s forrást a kormány egyelőre nem akarja lehívni.Látszólag a magánvállalkozók vannak nyeregben: ők a többségi tulajdonosok a projektcégben, és az engedélyeket eddig gyorsan és simán megkapták a kormányhivataltól. Építési szakértők szerint egyértelműen érezhető, hogy bő fél éve komoly kormányzati támogatást élvez az elképzelésük, az állomások építési engedélyét ugyanis feltűnően gyorsan megkapták. Csakhogy a Fővárosnak van egy aduja, amivel az ottani politikusok szerint visszavehetik az irányítást. Ez az adu pedig egy 2011-es törvény, a nemzeti vagyon kezeléséről szóló. Ebben megszüntették azt a lehetőséget, hogy állami (vagyis akár önkormányzati) törzsvagyonra (azaz nem eladható területre) magánvállalkozó saját tulajdonú bármit építhessen. Vagyis a most érvényes jogszabályok szerint ez a projektcég se építhet siklót vagy állomást fővárosi és I. kerületi földekre a Gellért-hegyen. Persze a jogi helyzet ennél kicsit bonyolultabb. Mert ha egy olyan szerződésről van szó, amit már aláírtak a 2011-es törvény hatályba lépése előtt, akkor mégis építhet. Elvben ez ilyen helyzet, hiszen a szerződés 2009-es. Csakhogy a Főváros jogászainak értelmezése szerint ezeket a szerződéseket módosítani már nem lehet, mindennek úgy kell megépülnie, ahogy azt a 2011 előtti szerződés és az abban szereplő látványterv meghatározza. Ezt nemcsak a mostani városvezetés értelmezi így, hanem a Tarlós-korszakban is így értették, erről még 2013-ban készült állásfoglalás a Városházán. A Főváros aduja tehát az, hogy a projektcég most megszerzett építési engedélye nagyobb épületekről szól, mint amelyek a 2009-es szerződésben szerepelnek. Főleg a sikló felső végállomásán változott a látványterv, mert a mostani engedélyben van egy rámpának nevezett kilátó, ami jelentősen megváltoztatná a Gellért-hegy képét. A siklóról kiszállók ezen a rámpán, egy lábakon álló nagy köríven keresztül sétálhatnának fel a Citadelláig, útközben gyönyörködve Budapest látképében. Ezt a rámpát, vagy ahogy ők nevezik, kilátót, a Főváros nem akarja, és a városvezetés szerint a Sára Botond vezette kormányhivatal nem is adhatott volna rá engedélyt. Megkérdeztük a hivatalt, hogyan látják a fővárosi kifogásokat. Válaszukban azt írták, hogy az engedélyek kiadása ellen a Főváros keresettel nem élt. Azaz hivatalosan még nem támadták meg a döntésüket. A régi, 2011 előtti terven így nézett ki a felső állomása a siklónak:A kormányhivatal által jóváhagyott terven már jól kivehető a kilátó:Amikor a kormányhivatal az engedélyek elbírálásán dolgozott, akkor az I. kerületi önkormányzat bejelentkezett náluk, hogy szeretnének ügyféllé válni, és előadni az észrevételeiket. A kerület azzal indokolta ezt az igényét, hogy a sikló alsó állomása az ő területükön épülne. A kormányhivatal azonban visszautasította az igényüket, így nem válhattak ügyféllé a saját földjükre tervezett épület ügyében. A hivatal lapunknak erről is csak annyit mondott, hogy az I. kerület sem támadta meg a döntésüket. A Főváros szerint ez is jogi abszurd, hogy budavári önkormányzat kifogásait meg sem hallgatták (a kerületnek is ugyanúgy a Párbeszéd párt adja a polgármesterét, mint Budapestnek a főpolgármestert). A Főváros információink szerint már készül valamilyen jogi lépésre, mert a sikló eddig jóváhagyott engedélyei nagyon nem tetszenek a város vezetésének. Úgyhogy a 2004 óta húzódó tervből jó eséllyel 2023-ban sem lesz sikló.