A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben – közölte a szervezet.Céljuk, hogy felderítsék a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassák ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegyék a politikai célú visszaéléseknek.A TASZ régóta figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek hazánkban: politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre és dönt annak jogszerűségéről, de később sem érvényesül külső kontroll. Így a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs. A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy a jogsértések valóban megtörténtek, amiről a közvélemény csak a sajtónak köszönhetően szerezhetett tudomást. A kizárólag államok által megvásárolható Pegasus kémprogram nyomait több, nemzetbiztonsági szempontból érdektelen, de a kormányzat számára kellemetlen magyar célpont telefonján is megtalálták – újságírókén, vállalkozókén és politikusokén is. A TASZ minden lehetséges jogi eszközt felhasznál a törvénytelenül megfigyeltek jogainak érvényesítésére. A szervezet Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel, Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy nevében a nemzetbiztonsági törvény által kínált jogorvoslati utat járja végig. Panasszal fordultak a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezni fogják, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága és az alapvető jogok biztosa inidítson vizsgálatot. A további hazai jogérvényesítés első lépéseként tájékoztatást kértek a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnak. Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik, bizonyíthatóan megfigyelt ügyfél ügyében az izraeli legfőbb ügyész vizsgálatát kezdeményezik. Ebben az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen küzdő független ügyvéd, Eitay Mack segít a szervezetnek. Az eljárás célja felderíteni, hogy a kémfegyver izraeli oldalról hogyan kaphatott exportengedélyt olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.A TASZ szerint a Magyarországon tanuló belga diákaktivista, Adrien Beauduin megfigyelése kapcsán kimondható, hogy a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik: megsérti a személyek és munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát. A más uniós országokhoz képest szabályozatlan magyar titkosszolgálati rendszer elriaszthatja az uniós állampolgárokat a magyarországi tartózkodástól, ami ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel. A szervezet ezért az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben. A sajtóban eddig nyilvánosságra került információk alapján a megfigyelések politikailag motiváltak. A kormányzati kommunikáció évek óta visszatérő eleme, hogy idegen ügynöknek vagy nemzetbiztonsági kockázatnak állítják be azokat, akik a kormány működésével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg. A TASZ ezért Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel közösen egy olyan tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli. „Az, hogy a titkosszolgálatokat a nemzet helyett a hatalmat gyakorlók szolgálatába állítják, kínosan ismerős Közép- és Kelet-Európában. Megengedhetetlen, hogy a szükségképpen titkosan végzett hírszerző és elhárító munka az állampolgárok védelme helyett az elnyomásuk eszközévé váljon” – mondta Remport Ádám, a TASZ megfigyelési ügyekkel foglalkozó szakértője.