A bíróságok igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) a legutóbbi ülése után nyilatkozatot adott ki, amiben felszólítja az OBH elnökét, hogy indítson rendes vizsgálatot a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter ellen a Schadl-ügy bírói szála miatt. Azt írják:„Hatékony, azonnali és törvényben szabályozott fellépés szükséges a független igazságszolgáltatást veszélyeztető minden jelenség ellen! Az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által a Fővárosi Törvényszéket érintően elrendelt igazgatási vizsgálat mellett szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez.”Azt írják, a „magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik”, és bár „a bírák függetlenségét az Alaptörvény is garantálja, ennek ellenére egyre több olyan befolyásolási kísérletnek vannak kitéve, amelyek megtagadása esetén szakmai ellehetetlenülésük fenyegeti őket”.A bírósági rendszert megrázó történetről a Völner–Schadl-ügy nyomozati iratait feldolgozó cikksorozatunkban számoltunk be: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megpróbált ellehetetleníteni egy, az útjában álló bírót, ezért megkereste Senyei György Barnát, az OBH elnökét. Az OBH utóbb közleményt adott ki arról, hogy Senyei valóban összekötötte Schadlt Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével.Tatár-Kis pedig egy belső közleményben ismerte el, hogy fogadta Schadlt. A közleményben arra azt írta, Schadl nyomulását a bíró elleni bejelentésként értékelte, rövid vizsgálat is indult, de „a kollégával szemben sem fegyelmi, sem egyéb eljárás kezdeményezésére nem láttam alapot”. De az OBH elnöke közölte, célvizsgálatot indít az ügyben.Az OBT most azt írja: „A napokban sajtónyilvánosságot kapott információk szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kapcsolatait felhasználva igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából. A Végrehajtói Kar elnöke személyes találkozót kért és kapott dr. Tatár-Kis Pétertől, a Fővárosi Törvényszék elnökétől. Egyes információk szerint ennek során dr. Tatár-Kis Péter egy pesti központi kerületi bírósági bíró szakmai »ellehetetlenítésére« tett ígéretet.”Az OBH elnökének a célvizsgálati jelentését április 15-ig kell elkészítenie, de erről az OBT azt írja:„A korábbi évekre jellemző ellehetetlenítési tapasztalatok után a bírói kar részéről különös aggodalom kíséri a sajtóban megjelent információkat. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét felügyelő Országos Bírói Tanács – függetlenül attól, hogy ezután érte-e retorzió az adott bírót – elfogadhatatlannak tartja, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró »ellehetetlenítéséről« egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett.Egy erre vonatkozó dokumentált információ a fegyelmi eljárás szolgálati bíróság előtti megindítását önmagában is megalapozhatja, ezt egy alapos és átfogó igazgatási vizsgálat sem helyettesítheti. Ezért az Országos Bírói Tanács a célvizsgálat elrendelését – különösen annak indokolatlanul hosszú időtartamát – nem tartja elegendőnek.Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.Ez pedig közvetlen és valóságos veszélyét jelenti a külső befolyástól is mentes, független ítélkező munkának.”Az OBT azt kéri, „a most napvilágot látott ügyben a fenti, az egész bírói kart sokkoló információkkal szoros összefüggésben az Országos Bírósági Hivatal elnöke tegye meg a személyi felelősség tisztázását elősegítő szükséges törvényes intézkedéseket, ezzel is garantálva az igazságszolgáltatás továbbra is független működésének a feltételeit”.