A feltételességi mechanizmusról szóló levelezés után pár nappal egy újabb érdekes levél került szerkesztőségünkhöz, amelyet szintén a magyar kormány küldött az Európai Bizottságnak. Ebben Varga Judit igazságügyi miniszter 58 oldalon át érvel, hogy szerinte miért nem köthet bele az Európai Bizottság az úgynevezett gyermekvédelmi törvénybe, amit kezdetben a kormány még pedofil-ellenes törvénynek nevezett. A törvény nagyon élénk vitát váltott ki a júniusi EU-s csúcstalálkozón is, ahol több európai miniszterelnök is sürgette a Bizottságot, hogy lépjen fel a törvénnyel szemben. Orbán Viktor azt állította, hogy e törvény miatt nem kap Magyarország pénzt az EU újjáépítési alapjából, bár ezt az elméletét Ursula von der Leyen bizottsági elnök visszautasította. Ez az a törvény, aminek megerősítésére népszavazást kezdeményezett Orbán Viktor a parlamenti választással egyszerre, alkalmat adva a kormányának, hogy az idei választási kampányt összekösse egy Brüsszel elleni harccal, és a Fideszt támogató reklámok közlésével. A törvényt eredetileg a pedofil bűncselekmények büntetési tételeit szigorította volna csak, de váratlanul, nem sokkal az elfogadása előtt olyan módosításokat raktak bele fideszes képviselők, amelyek a homoszexulaitás és nemváltás megjelenítését korlátozzák a 18 év alattiak előtt. A törvény többek között így fogalmaz:"(...) tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg."A korlátozás érinti az iskolai felvilágosító programok, tévés és internetes tartalmak, könyvek és reklámok terjesztését is. A törvényt a hazai ellenzék szellemiségében homofóbnak tartja, illetve arra figyelmeztettek, hogy túlságosan tág megfogalmazása miatt akár az európai kultúrtörténet klasszikusait, vagy népszerű kortárs műveket is cenzúrázni lehet általa.A törvényt tavasszal fogadták el, az Európai Bizottság pedig már a nyáron kötelezettségszegési eljárást indított számos pontja ellen. Az ilyen eljárások levelezéssel indulnak, és ha a Bizottságot két levélváltás után sem győzi meg a kormány, akkor az EU Bíróságához fordulhat.A Bizottság december 2-án küldte el a második levelét ebben az ügyben, és két hónapja volt a kormánynak válaszolni. A határidő utolsó napján, február 2-án küldte el Varga Judit a válaszát, ennek fő gondolatait mutatjuk be az alábbiakban. Ha ezzel sem győzi meg Varga a Bizottságot, akkor Bíróság elé megy a törvény, és a per vége akár pénzbüntetés is lehet, ha a magyar kormány nem módosítja a kifogásolt paragrafusokat. MéltatlankodásVarga a válaszának elején rögzíti, hogy szerinte méltatlan az egész eljárás, és a Bizottság "jogi köntösbe bújtatva, de egyértelműen politikai alapon" támadja Magyarországot. Ezzel együtt egészen részletesen válaszol a Bizottság 9 fő kifogására. A bizottsági kifogások egy része általában támadja a törvény szellemiségét, mert az diszkriminatív és az EU-s alapértékeket sérti. A kifogások másik fele már az EU-n belüli szabadkereskedelem ügyét látja veszélyben a törvény miatt, azáltal, hogy a médiaszolgáltató vagy reklámozó cégeket aránytalanul korlátozza. Visszatérő panasza a Bizottságnak, hogy a törvény túl általános, nehéz értelmezni, és nem is indokolja világosan, hogy miért van rá szükség. Muszáj voltVarga érvelésének egyik sarkalatos pontja, hogy ezt a törvényt muszáj volt a parlamentnek elfogadnia, mert 2020 decemberében belerakták a magyar alkotmányba, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést". Így nyer különös értelmet az Alaptörvény 9. módosítása, aminek legnagyobb visszhangot kiváltó tétele "Az anya nő, az apa férfi" mondata volt akkoriban. Varga szerint ha ez van az alkotmányban a gyerekek születési neméről, akkor ennek megfelelő törvényt kellett hozni, és az alkotmány nem olyan dolog, amit az EU piszkálhat. Egészen alapos jogfilozófiai fejtegetésbe bocsátkozik az EU-s jog és a nemzeti alkotmányok viszonyáról, és itt előhozza azt a tavalyi alkotmánybírósági határozatot is, ami bizonytalan esetekben a magyar alkotmány elsőbbségét mondja ki. Utal arra is, hogy ha az április 3-i népszavazáson a négy kérdésre a "nem" válaszok kapnak többséget, akkor azzal a magyar nép kifejezi, hogy akarja ezt a törvényt. (A négy kérdés itt olvasható. Érdekesség, hogy a "homoszexualitás" szó egyikben sem szerepel, bár a törvény elleni kifogások többsége a homoszexualitás megjelenítésének korlátozásával vitatkozik. Vagyis a kérdések nem pontosan fedik a vitatott törvény szövegét, mert azok - a 4 kérdésből 2 - sokkal inkább a nemváltás népszerűsítését firtatják.)Varga a nemzeti identitás, az alkotmányos önazonosság eszméjével és a magyar kulturális hagyományokkal indokolja, hogy a gyerekek keresztény szellemű nevelése nagyon fontos ügye a magyarságnak, és ezért joga van ezt érvényesíteni is. Nem is olyan szigorúA miniszter azzal is érvel, hogy félreértik a törvényt a Bizottságban, mert az egyáltalán nem olyan szigorú, mint feltételezik. Külön kitér például arra, hogy a műsorok és tartalmak korlátozása csak akkor szükséges, ha azoknak "meghatározó eleme" a nemváltás, homoszexualitás népszerűsítése. Leegyszerűsítve a miniszter arra utalhat, hogy ha egy filmben egy mellékszereplő meleg, attól még nem kell feltétlenül este 10 után vetíteni. Többször visszatér arra is, hogy a melegeket ábrázoló tartalmakat általában nem tiltja a törvény, hanem csak "feltételhez köti" a bemutatásukat, hiszen a 18 év felettiek hozzáférhetnek, ezért tiltásról, diszkriminációról ne beszéljen senki.A miniszter érvelése szerint tévesen gondolja az Európai Bizottság, hogy a nemváltás vagy a homoszexualitás a kormány szerint rossz dolog, és ezért korlátozzák a megjelenítését. Varga szerint ebben nem foglalt állást a magyar törvényhozás, csupán azt mondta ki, hogy a témát részletező tartalmak károsan befolyásolhatják a kiskorúakat. Sőt, Varga azt is megengedi, hogy ugyanezen tartalmak felnőttek számára akár hasznosak is lehetnek.Varga szerint a külföldről sugárzott tartalmakra eleve korlátozottan érvényes a törvény, a videómegosztókra például egyáltalán nem vonatkozik. A felvilágosító programokat pedig csak az iskolákban és állami gyermekvédelmi intézményekben korlátozza, a szülők egyébként oda vihetik a gyereküket, ahová akarják. A korlátozásoknak érvelése szerint azért nincs pontos definíciója, hogy ne legyen olyan szigorú a törvény, és esetenként lehessen ajánlásokat tenni, vizsgálódni. Az erőszakos filmeket korlátozó törvényben sincs benne, hogy konkrétan mennyire kell durvának lennie az alkotásnak ahhoz, hogy korhatáros legyen, és ugyanígy a homoszexualitás megjelenítésének mértékét sem lehetett pontosan törvénybe iktatni - érvel többek között.Az EU-nak ehhez nincs közeA diszkrimináció vádját már csak azért is visszautasítja, mert azt a magyar alkotmány egyébként is tiltja, és Varga arra figyelmeztet, hogy a magyar parlament nem fogadhat el alkotmánysértő törvényt. Azzal is érvel, hogy az EU-s alapértékeket csak a 7-es cikkely szerinti eljárásban lehet számon kérni a tagállamokon. (Van egyébként az alapján is eljárás Magyarország ellen, már 2017 óta, és Varga annak a létjogosultságát is rendre vitatja.) A szolgáltatások szabadságát pedig egyáltalán nem érinti a törvény szerinte, és olyan példákat hoz, hogy ha a dohánytermékek reklámjait lehet korlátozni, akkor a homoszexuálisokat bemutatókat is. A levél óvatosan emlékezteti a Bizottságot, hogy ugyan a CEU elüldözését lehetővé tevő törvényt hasonló logika, azaz a határon átnyúló szolgáltatások korlátozásának megsértése miatt sikerrel szedte szét az EU Bírósága előtt, de ez itt szerinte nem fog menni, mert a fizetős felsőoktatással szemben az európai jog alig érinti a köznevelési ügyeket.