Elvesztette a magyar kormány az EU elleni legfontosabb perét

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható. A rendelet lényege, hogy elvehetik az EU-s támogatások szétosztásának a jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz annak menjen, akinek azt Brüsszelben szánták. Ez pedig a rendelet szerint összefügg a jogállamiság állapotával: ahol a helyi intézmények nem lépnek fel a korrupcióval szemben, vagy ahol politikai befolyás alatt működik az igazságszolgáltatás, ott nincsenek meg ezek a garanciák.A rendelet alapján a demokráciát leépítő tagállamokat meg lehet büntetni. A rendelet 2020 decembere óta hatályos, de az alkalmazását a bírósági per idejére felfüggesztették. Mostantól viszont alkalmazható, bár a használata nem egyik napról a másikra történhet. Ha a kérdés úgy merülne fel, hogy a rendelet alapján mikor lehet leghamarabb megbüntetni egy kormányt, akkor a legvalószínűbb válasz az, hogy talán nyár végén, de inkább csak ősszel. Ha büntetnek, akkor az EU-s kifizetések részben vagy egészben leállhatnak.Orbán előre szólt, hogy küzdeni fog ellene Orbán Viktor miniszterelnök már január 22-én készített egy röpiratot arról, hogy a Bíróság szerinte politikai döntést hoz majd, és ennek megfelelően a magyar és a lengyel keresetet visszautasítja. Többek között így fogalmazott: "Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető." Írása végén felszólította a tagállamok kormányait, hogy álljanak ellen, ne hagyják, hogy a kormányok helyett a Bíróság döntsön az EU fejlődésének irányáról. "Ébresztő!" - fejezi be a szöveget. Ez arra utal, hogy a magyar kormány tovább folytatja majd a küzdelmét az EU Bírósága ellen, ahogy azt tavaly már el is kezdte, amikor nem volt hajlandó teljesíteni egy menekültügyi törvényt érintő ítéletet, illetve felvértezte magát az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely felhatalmazta a kormányt, hogy bizonyos esetekben ne tekintse kötelező érvényűnek a Bíróság döntéseit. A mostani ítéletet ugyan nem tudja érvényteleníteni a magyar kormány, hiszen ebben az esetben a szankció kivetését hazai törvényekkel közvetlenül nem volna képes felülírni, de az irány világos: a Bíróság hatalmát megkísérelheti megtörni, például a tanácsi döntések sorozatos vétózásával, vagy a kötelezettségszegési eljárások figyelmen kívül hagyásával.Idei évértékelőjáben Orbán Viktor szó szerint háborút hirdetett a jogállamiságon kötözködők ellen: "Az ő számukra a jogállam egy eszköz, amellyel magukhoz hasonlóvá gyúrhatnak bennünket. Ezért őket nem is érdeklik a tények, és a mi érveink sem. Ők most szent háborút vívnak, egy jogállami dzsihádot. Márpedig, Barátaim, a dzsiháddal szemben a szavak ritkán segítenek. Itt erőt kell mutatnunk, jöjjön hát a reconquista!" Néhány mondattal később azt is kilátásba helyezte, még ha óvatosan is, hogy ha a küzdelmet tovább élezik, akkor Magyarország elhagyhatja az EU-t: "A legfontosabb az, hogy együtt akarunk-e maradni. Különösen itt, Európában, mert az Európai Uniónak csak akkor van jövője, ha az egyre növekvő kulturális elidegenedés ellenére is együtt tudunk maradni. A magunk részéről mi egyben akarjuk tartani az Európai Uniót. Ezért többször is tettünk tolerancia-ajánlatot Brüsszelnek és Berlinnek is. Nem várjuk el, hogy magukévá tegyék, európai szintre emeljék a magyar migránspolitikát, a magyar családpolitikát vagy a magyar kül- és nemzetpolitikát, de ők sem követelhetik tőlünk azt, hogy átvegyük az övéket. Nincs más megoldás, csak a tolerancia. Csak így találhatunk közös utat, márpedig az uniónak is előre kell mennie, nem hátra."Ha közvetlenül nem is kapcsolta össze a mechanizmust a beszédben az EU egyben maradásának esélyével, a szövegkörnyezet nyilvánvalóan erre a konfliktusra is utalt. Főleg, hogy Orbán Viktor rendre összekeveri előadásaiban a mechanizmust a migrációs- vagy genderügyekkel. Mindig arról beszél, hogy ezek miatt támadják jogállamisági alapon a kormányát az EU-s intézmények, holott a kormánya elleni kifogások ebben az esetben kifejezetten a korrupcióról szólnak. Amennyiben a Fidesz nyeri az áprilisi választást, a következő években kőkemény vita lesz a mechanizmus érvényesítéséről a magyar kormány és az EU-s intézmények között.Ez tényleg fájhatnaA vita azért durvulhat el, mert tíz év küzdelmei után először talált fel az EU bonyolult és nehezen mozgó intézményrendszere egy olyan eszközt, amellyel komoly károkat tudna okozni a demokratikus rendet felmorzsoló kormányoknak. Hogy az Orbán-kormányt ilyennek azonosították, az egyáltalán nem új. A Tavares-jelentéstől a Sargentini-jelentésig sokszor megállapította már ezt az Európai Parlament, több formában és több ciklusban is. Az Európai Bizottság szintén számos jelentést készített erről, és a most legalizált mechanizmust tulajdonképpen már tavaly novemberben elindította, amikor számonkérő levelet küldött a korrupció helyzetéről a magyar kormánynak, a levélben a feltételességi rendeletre hivatkozva. (A Bizottság levelét itt, a magyar választ itt ismertettük, mindkettőt elsőként mutattuk be részletesen a sajtóban.) A tagállamokat tömörítő Tanácsban már 2017 ősze óta tart a hetes cikkely szerinti eljárás vizsgálati szakasza Magyarország ellen. Az EU mindhárom intézményében hosszú évek óta téma, hogy a magyar kormány roncsolja a jogállamiságot, de az eddig bevetett eszközök hatástalanok voltak: vagy megmaradtak a politikai nyilatkozatok szintjén; vagy pedig annyira durva büntetéssel fenyegettek (a szavazatmegvonással fenyegető hetes cikkely szerinti eljárás), amelyről tudni lehetett, hogy sohasem fogják alkalmazni. A mostani bírósági ítélet viszont egy olyan eszközt adott az EU-s intézmények kezébe, ami középutat jelent az eddigi lehetőségekhez képest, mert komoly pénzeket lehet elvonni általa a renitens kormányoktól, de nem zárja ki a tagállamot az EU-ból, és nem is annyira bonyolult érvényesíteni, mint a kizárással felérő szavazatmegvonást. Így is hónapokig tarthat az érvényesítésePersze azért bonyolult. Ahhoz, hogy szankció legyen az eljárás végén, előbb hónapokig leveleznie kell a Bizottságnak a tagállam kormányával. Utána a tagállamokat tömörítő Tanácsban a kormányok minősített többségének támogatnia kell a szankció kivetését, illetve annak mértékét (mennyi pénzt fagyasszanak be). Ekkor a fenyegetett kormány még kérheti, hogy az ügyét vitassák meg a miniszterelnökök következő csúcstalálkozóján is, amit normális esetben csak negyedévente tartanak. Ezt leginkább a sok pénzt közösbe adó kormányok akarjákMivel a végső döntés a Tanácsé, azaz a többi tagállam kormányaié, ezért nem pontosan fogalmaz Orbán Viktor, amikor rendre a "brüsszeli bürokratákat", azaz a Bizottságot támadja az új eszköz kritizálásakor. Valójában az EU-s költségvetés nettó befizetői, a holland, a svéd, a finn, a dán és az osztrák kormány erőltette leginkább, hogy legyen egy ilyen eszköz, mert őket bosszantotta legjobban, hogy a fejlesztésekre szánt pénzekből a politikaközeli emberek gazdagszanak Magyarországon. Hogy Orbán Viktor illiberális rendszert épít a pénzükből. Zsarolások sora Az új eszköz létrehozására Orbán Viktor is rábólintott, még 2020 nyarán, egy különösen hosszúra nyúló brüsszeli csúcson, ahol az RRF-nek nevezett, gigantikus helyreállítási alapról döntöttek, válaszul a járvány okozta recesszióra. Nagyon leegyszerűsítve attól tartottak a tagállamok vezetői, hogy Olaszország csődbe megy, az euró elértéktelenedik, ezért meg kellett nyugtatni a világ befektőit, hogy lesz elég pénz a csőd elkerülésére. A nettó befizetők úgy látták, hogy a 2020 nyári kétségbeesés jó alkalom arra, hogy kizsarolják kollégáikból, hogy a Bizottság által már 2018-ban előkészített mechanizmust beletegyék a csomagba. Azt mondták, hogy csak akkor járulnak hozzá az RRF létrehozásához, ha egyben a mechanizmust is életre hívják. Orbán Viktor egy ideig ellenállt, aztán rábólintott. Orbán utólag azt mondta, hogy átverték. A mechanizmus pontos módjáról ugyanis akkor még nem döntöttek, csak arról, hogy az kifejezetten az EU-s pénzek elköltéséhez kapcsolódik majd - vagyis azt remélte, hogy ha jól lepapírozzák a pályázatokat, ahogy eddig is tették, akkor nem lehet kellemetlensége. Ám mire a Tanácsot akkor vezető német kormány az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal megállapodott a rendelet szövegében, addigra látszódott, hogy itt közvetetten is lehet érteni a kapcsolódást a pénzek elköltését. Ez nem egy könyvvizsgálatról szóló rendelet lett, hanem az egész rendszert ellenőrző. Például ahol gyenge a korrupció üldözése, ahol gyanúsak a közbeszerzések, ahol a bíróságok vagy ügyészségek politikai kéréseknek tesznek eleget, ott is elő lehet majd venni. Egyébként az eredeti kiindulópont is ilyesmi volt, eleve jogállamisági mechanizmus néven hivatkoztak rá 2020-ban, csak úgy Orbán és lengyel kollégája abban bíztak valamiért - vagy utólag így mesélték - hogy informális ígéretet kaptak azon a 2020 nyári maratoni tárgyaláson, hogy a paragrafusokat majd addig vizezik, amíg nem lehet komolyan venni. És első körben a német elnökség tényleg elég puha tervezettel állt elő. Hogy a rendelet mégis keményebb lett, mint amit Orbán várt, és amivel a németek nyár végére előálltak, abban a berlini kormány szerint benne volt, hogy 2020 őszén az Európai Parlament azzal kezdett zsarolni, hogy megvétózzák az EU következő költségvetését, és az említett mentőcsomagot is. A zsaroláshoz egyébként csatlakozott az akkori német kormány mindkét pártja is. Emiatt a magyar kormány színjátéknak vélte az egészet egy idő után.A rendeletet elolvasva a magyar és a lengyel kormány átvette az EP zsarolási technikáját. Azt mondták, ha ez így marad, akkor ők vétózzák meg a költségvetést, mentőcsomagostul. 2020 december első két hetében durva vita és diplomáciai nagyüzem kezdődött, aminek a végén a rendeletet elfogadták ugyan, de jegelték, amíg a Bíróság nem dönt róla. Ennek a jegelésnek vetett véget a mostani ítélet. Hivatalosan soha meg nem erősített pletykák szerint a 2020 decemberi alku egyik sarokpontja volt, hogy a magyar választás előtt nem lehet a mechanizmus alapján szankciót élesíteni. Az ítélet elég későn született meg ahhoz, hogy tényleg ne lehessen már ezt megtenni. A mechanizmust legerősebben támogató Európai Parlament ideges is emiatt, és a képviselők beperelték a Bizottságot, mert szerintük nem kellett volna kivárnia a testületnek a bírósági ítéletet. Szerda délután rögtön napirendre is veszi az EP a szankciók sürgetését.A magyar és lengyel kormányok fő kifogása a rendelettel szemben az volt, hogy gumijogszabálynak tartják, amit nem lehet egyértelműen értelmezni. Intézmények hatékonyságát, a jogállamiság érvényesülését szerintük nem lehet objektíven mérni, és ebből az következik, hogy a szankciókat politikai alapon lehet kiróni. A Bíróság szerda reggel kihirdetett határozata szerint viszont éppen elég konkrétak a jogállamiságra vonatkozó EU-s szabályok, hogy azokat számon is lehessen kérni az egyes kormányokon. Végső soron azonban az igaz, hogy politikai döntés is lesz, hogy a Tanács meg akarja-e büntetni komoly pénzek elvonásával a magyar vagy a lengyel kormányt. Amikor a tagállamok küldöttei szavaznak erről, akkor formálisan arról mondanak véleményt, hogy a Bizottság bűnlajstroma megyőzte-e őket. De végső soron arról is szavaznak majd, hogy tolerálják-e illiberális rendszerek kiépülését. Ha a szankciók napirendre kerülnek, akkor az is kérdés lesz, hogy ki mitől ijed meg előbb: a tagállamok többsége attól, hogy a magyarok és a lengyelek obstrukcióval, a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyásával megkísérlik szétverni az uniós kereteket; vagy a magyarok és a lengyelek attól, hogy pénz nélkül maradnak.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció