Még december végén derült ki, hogy sikeres volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverése, ahol 1,5 milliárd forintért vitte el egy licitáló a vagyonkezelő által meghirdetett, Felcsút határában található nagyjából 53 hektáros ingatlant. Eddig nem lehetett tudni, hogy ki az ismeretlen vevő, mert a szerződést nem írták alá.Február 3-án azonban megtörtént a szerződéskötés, az MNV árverési archívumában így pedig már láthatóvá vált, hogy az egyedüli licitáló a Felcsúti Ipari Park Kft. volt, amit néhány nappal az árverés előtt, december 9-én alapítottak, a tulajdonosok pedig Mészáros Lőrinc és családjának érdekeltségében lévő 4 cég: a ZÁÉV, a Fejér-B.Á.L., a Mészáros és Mészáros, valamint a V-Híd.A területről a G7.hu írta meg, hogy korábban a honvédség üzemanyagbázisaként működött (az ingatlanon jelenleg 64 rossz állapotban lévő épület, valamint üzemanyagtartályok találhatók), ám tavaly nyáron Bicske fideszes polgármestere kiemelt fejlesztési területté nyilvánította az állami Nemzeti Földügyi Központ (NFK) kérésére, így ipari létesítményeket lehet rá építeni. Az ügyben azért a bicskei városvezető járt el a cikk szerint, mert az ingatlan hivatalosan Bicskéhez tartozik, annak ellenére, hogy az 1700 lakosú Felcsúthoz közelebb van. A telek határától a Pancho Aréna légvonalban alig nyolcszáz méterre található. Az út túloldalán lévő telkek pedig a kormányfő feleségének, Lévai Anikónak a tulajdonában állnak.Tehát a következő történt: az állami NFK kérésére a fideszes bicskei önkormányzat átminősít egy telket kiemelt fejlesztési területté, amit aztán az állami vagyonkezelő árverésén egyetlen licitálóként megvásárol Mészáros Lőrinc és családjának cége, amit az árverés előtt pár nappal hoznak létre.Az ipari park pedig remek biznisz, ugyanis az Orbán-kormány imádja százmilliókkal, milliárdokkal támogatni az ipari parkokat. Létezik például 2016 óta egy NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. nevű állami társaság is. A cég honlapján olvasható például, hogy Békéscsabán 27 hektáron épült új ipari park, ez a fele a felcsúti 53 hektáros területnek. Szarka Gábor, a NIPÜF Zrt. vezérigazgató-helyettese korábban pedig arról írt: az ipari park cím elnyerésének feltételei között szerepel, hogy a teljes területen biztosítani kell a megfelelő anyag-, energia- és információáramlást, és legalább 20 hektár nagyságúnak kell lennie. Vagyis állami pénzből lehet hatalmas csarnokokat építeni, valamint például szintén állami pénzből a közlekedési kapcsolatot is ki kell építeni.Például a győri fideszes polgármester február elején beszélt arról, hogy a helyi ipari park gyakorlatilag betelt, bővítése a város gazdasági továbbfejlesztése érdekében fontos. A kormány tízmilliárd forintot adott a bővítésre, de a debreceni és a nyíregyházi ipari parkba is folyamatosan érkeznek a kormányzati milliárdok.A legnagyobb üzlet azonban mostanában valószínűleg a paksi ipari park. A 24.hu már 2018-ban megírta, hogy a paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Milliárdokat költöttek el új területek felvásárlására, aminek leginkább a szerencsés eladók örülhettek. De a hvg.hu klasszikus írása is arról szól még 2012-ből, hogy igazi kincset érnek a győri ipari parknál lévő földek, amelyeket szántóföldként vásárolt fel akkori tulajdonosaiktól Borkai Zsolt polgármester közeli ismerőse, Rákosfalvy Zoltán helyi ügyvéd és későbbi kaszinótulajdonos - a rendőrség nyomozást megszüntető határozata szerint teljesen legálisan, mert ügyesek voltak. Persze a helyi polgármesterek mindig lenyilatkozzák, hogy az ipari park mennyire fellendíti az adott település gazdaságát, hiszen új munkahelyeket teremt.Ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy a kormányzati vagyonkezelő eddig sem lazsált, ha értékes állami ingatlanokat kellett eladni milliárdos befektetőknek.