Mindszentre tartott, hogy akváriumot és halakat vegyen a kisfiának, amikor megcsörrent a telefonja. Jakab Péter nevét olvasta a kijelzőn, úgyhogy hamar félrehúzta a kormányt. „És akkor közölte velem. Mondanom sem kell, nagyon meglepődtem.”Varga Ferenc alig jutott szóhoz, amikor a Jobbik elnöke befutó hellyel kínálta a közös ellenzéki listán. „Nyilván tudjuk, hogy a Jobbik korábban nem volt túlságosan elfogadott párt a cigányság körében, és a mai napig vannak falak, amiket le kell bontani. Felmerült bennem a kérdés, hogy mit fog szólni a közvélemény.”Ez a futó gondolat nem ébresztett benne valódi kétségeket. Időt sem kért, szinte rögtön igent mondott. Miután letette a telefont, egy ideig döbbenten ült az autójában az út szélén, majd továbbhajtott a megbeszélt találkozóra. 40 literes akváriumot vett egy idős házaspártól, benne négy guppival és néhány algaevő harcsával. Ő lesz a valaha árpádsávos-masírozó-cigányozó párt első vállaltan roma képviselője a parlamentben.A számok embereHa megkérdezik tőle, hová valósi, általában azt mondja: Szentes-Szegvár. Egyformán közel áll hozzá ez a két csongrádi település, előbbi közel 28 ezer lakosával és polgári belvárosával, utóbbi falusias hangulatával. Szentesen járt óvodába, de az iskolát Szegváron kezdte. Negyedikben aztán beíratták a szentesi katolikus iskolába, ahonnan a Boros Sámuel Szakközépiskolába vitte az útja. Büszke rá, hogy szorgalmasan tanult, sosem kellett lökdösni a házi feladat miatt, de a közösségi életben is aktív volt. „Gyakorlatilag minden buliba elmentem.”Kilencedikes korától fogva közgazdásznak készült, és nem is hitte, hogy gondot okozhat számára a felvételi. Minden rendben ment volna, de 2012-ben, éppen az érettségi évében szinte megszüntették az államilag támogatott közgazdászképzést, ahhoz pedig nem szerzett elég pontot, hogy megcsípje a maradék helyek egyikét. Kénytelen volt fizetősre menni, egyetem mellett munkát vállalni, és Szegvárról ingázni Szegedre, ami naponta két és fél órát vett el az életéből. Fel sem merült, hogy a nagyvárosban maradjon, ma sem vágyik oda, egy szentesi vállalatnál dolgozik kereskedelmi kontrollerként. A számok emberének tartja magát, szerinte azok sosem hazudnak.Elsőgenerációs értelmiségi - talán az édesanyja unokahúgának van még diplomája -, de a felfelé tartó mobilitás nem nála kezdődött. Apai nagyszülei harminc éve költöztek Szegvárra a szentesi romatelepről, hogy komolyabb gazdálkodásba fogjanak. Lassan követte őket a család többi része is, de anyja felőli nagyapja ma is a telepen él.„Az emberek sokszor egyenlővé teszik a cigánytelepet a szemétteleppel, de itt van közvilágítás, infrastruktúra. Lehetne kicsit rendezettebb a telep, de mindig azt mondom, hogy nálunk nincs olyan cigánykérdés, mint más megyékben.”Apja végzettsége szerint baromfihús-feldolgozó, aki fia születése után tette le az érettségit, majd főiskolán is tanult. Dolgozott biztosítótársaságnál, most kormányhivatali alkalmazott. Anyja foglalkozásáról annyit mond: kétkezi munkás, ahogy a család nagy része.Eszméléstől a roma önkormányzatigAkkor hozza szóba először a cigányságot, amikor a családjáról kérdezem. „Cigányként ismerem a harmadik meg a negyedik unokatestvéremet is, ez egy pozitív oldala ennek.” Néhány perccel később visszatér ide: „Amikor az ember feleszmél, elkezd ezen gondolkodni, akkor mérlegre teszi, hogy mi ennek a pozitív, és mi a negatív oldala. Szerintem a roma közösségekben a mai napig erősebb az összetartás. Nem biztos, hogy ez országosan igaz, de azért én hiszek ebben. Édesapám mindig elmondta, ki a rokon. Ha nem is tartom vele a kapcsolatot, tisztában vagyok vele, ki az.”„A negatív oldala pedig, hogy van a cigányságnak egy szűk rétege, akik kiszorultak a társadalom perifériájára, ahol a társadalom problémái halmozottan vannak jelen. Ez alapján nagyon sokan egy kalap alá vesznek bennünket, ami a serpenyő másik oldalát adja.”Nála ez az „eszmélés” 14-15 éves kora körül kezdődött, akkor kezdett gondolkodni azon, miben áll egyáltalán a származása. „Engem nem úgy neveltek fel, hogy »fiam, mi cigányok vagyunk«.” Hamarosan kiderül: ha ez nem is volt központi téma gyerekkorában, messze nem szégyellték a cigányságukat, sőt apja a szegvári roma nemzetiségi önkormányzatot is vezette. Varga szinte friss egyetemistaként, 21 évesen követte őt a poszton, azóta is elnök, pedig mint mondja, 2014-ben és 2019-ben is indultak ellene. „Édesapám révén már azelőtt beleláttam a rendszerbe. Átadta a tapasztalatait, megmutatta például, hogyan kell levezetni egy testületi ülést. A mai cigány önkormányzati rendszerben akkora problémák vannak, hogy a vezetők sokszor azt sem tudják, mitől lesz törvényes egy ülés. Sokszor az önkormányzati hivatal írja meg helyettük a jegyzőkönyvet.”Nagy tervei voltak, amikor munkához látott. „Hogy én majd segítek a romáknak, hogy rengeteg jó programot indítok számukra. Aztán rá kellett jönnöm, hiába vannak meg a képességeim, nagyon sok falba ütközik az ember.”Azzal szembesült, hogy a roma önkormányzat sikere jelentős részben azon múlik, kap-e segítséget a polgármesteri hivatalból. „A nemzetiségi önkormányzat sokszor púp a települési önkormányzat hátán. Vannak ellenpéldák, de ez a jellemző.” Szegváron egészen jó a helyzet, de így is évekbe telt, mire elindíthatta a régóta vágyott ösztöndíjprogramot a jól tanuló roma diákok számára. Szerinte a település vezetése és a kormányhivatal is tehetett volna azért, hogy ez gördülékenyebb legyen. (Azóta új vezetés van a településen, velük jó a kapcsolata.)Úgy látja, a roma önkormányzatok szerepe többnyire kimerül abban, hogy a romák évente egyszer-kétszer bográcsozzanak, táncoljanak és mulassanak, mert így mindenkinek kényelmes.„Azt gondolom, ez nagyon nincs rendben. Foglalkoznunk kell a felzárkóztatással és az oktatással”, ehhez pedig az kell, hogy tisztességes emberek kerüljenek pozícióba, akik „a cigányság gondolkodó rétegét alkotják”. Szerinte ez nem egyenlő az iskolai végzettséggel, hiszen „hat osztállyal is lehet valaki gondolkodó ember”.Képviselőként azon is dolgozna, hogy a következő négy évben minél több alkalmas roma embert győzzön meg, érdemes tisztséget vállalni a roma önkormányzati rendszerben. Egy országos szakmai fórum lenne ennek az alapja, amit civilként kezdett szervezni azelőtt, hogy parlamenti helyet kapott volna.„Nyolc-tíz megyéből vannak roma szakembereink. Tanárok, szociális munkások, közgazdászok, köztük nem romák is, mert ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha a társadalom minden részéből csatlakoznak hozzánk.”Szerda esténként tartják online megbeszéléseiket, amikor ki-ki elmondhatja, saját pozíciójából, saját környezetében milyennek látja a romák helyzetét. „Célom, hogy országos hálózatot hozzak létre, amely képes megtisztítani a roma önkormányzatokat helyi, megyei és országos szinten.”Persze nem kellene mindenkit leváltani. „Biztos vagyok benne, hogy sokan nem azért végzik rosszul a munkájukat, mert lopnak-csalnak-hazudnak, hanem mert nem értenek hozzá, és nincs aki felvilágosítaná őket. Nincs egy országos szakmai szervezet, ami segítene nekik, hogyan kell megtartani egy ülést, meghozni egy határozatot, hogyan lehet több bevételhez jutni.”NéppártAlig két hete szállt be az országos politikába, Varga Ferenc máris tudatosan kommunikál. Beszélgetésünk során tizenháromszor mondja ki, hogy „néppárti Jobbik”, alig fordul elő, hogy jelző nélkül használná a párt nevét. Szinte szó szerint elismétli azt is, amit korábbi interjúiban hallottam tőle: a Jobbikra egykor jellemző szélsőséges eszmék már nincsenek jelen, mert a képviselői „a Fideszben vagy a szatellitpártjaiban politizálnak”.Többször elmondja: saját bőrén tapasztalta, mennyire nyitott és befogadó közeget alkotnak a jobbikosok. „Bárcsak minden így működne ma Magyarországon, bárcsak minden ilyen pozitív irányba haladna.”Amikor felvetem neki, hogy a mostani pártvezetők közül sokan a cigányellenes, antiszemita korszakban is jobbikosok voltak (Jakab Péter, Gyöngyösi Márton, Szabó Gábor, Z. Kárpát Dániel), azt válaszolja: ő az egész folyamatot nézi. „Szerintem a pártszakadás volt a legnagyobb lépés ezen az úton. Megváltozott a kommunikáció, a retorika, a párt nyitottá vált a romák felé, csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, és meggyőződésem, hogy annak motorjává vált. És most már itt vagyok én is. Ha valaki most is rasszistának tartja a Jobbikot, nagyot téved, de beszéljen helyettünk a következő időszak. Nézzék meg az emberek, romaként hogyan fogom képviselni a cigányságot a néppárti Jobbik frakciójában.”Érdekelne, vajon meg tud-e bizonyosodni róla, hogy egy-egy politikus valóban mást gondol-e most, mint öt-tíz évvel ezelőtt.„Azt gondolom, teljesen mindegy, miket hall az ember, az a döntő, amit a saját bőrén tapasztal. És én azt tapasztaltam, hogy a Jobbik vezetése és jelenlegi politikusai rendkívül befogadó közösséget alkotnak. Hiszem, hogy a személyemmel a néppártosodási folyamat a végéhez ért. Remélem, kielégítő választ adtam.”Elmondása szerint szélsőséges időszakában sem kritizálta hangosan a Jobbikot („sosem voltam fotelharcos”), de akkoriban nem is követte ilyen szorosan a pártpolitikát. Tisztában van vele, hogy szerepvállalása sokak számára ellentmondásos, de nekik azt üzeni: a Jobbik is ugyanolyan aktívan részt vett az ellenzéki romaprogram kidolgozásában, mint bármelyik ellenzéki párt, kormányváltás esetén pedig mindnyájan azon lesznek, hogy megvalósítsák. (A program még nem nyilvános.)A Jobbikon kívül a Párbeszéd és a Momentum vállalta, hogy befutó helyre jelöl egy-egy roma politikust, így Berki Sándor és Lőcsei Lajos is az új parlament tagjai lesznek.Varga az ellenzéki előválasztás idején került először kapcsolatba Jobbikkal, amikor egy civil induló, Szűcs Ildikó kampányfőnöknek kérte fel. Mint minden jelöltnek, Szűcsnek is meg kellett jelölnie, győzelem esetén melyik párt frakciójába ülne be, ő pedig a Jobbikkal kötött megállapodást. Fölényes győzelme után most Szűcsnek kellene legyűrnie a fideszes Farkas Sándort a Csongrád 3-as körzetben, Varga pedig továbbra is kampányfőnökként, illetve már jobbikos listás jelöltként is segíti. A 2018-as eredményből kiindulva akár lenne esély a győzelemre, hiszen a kormánypárt akkor nem érte el az 50 százalékot. Varga szerint ennek nincs más módja, mint bejárni az összes települést, bekopogni minden házba, és szórni a Nyomtass te is! lapszámait, amihez saját, helyi témákat feldolgozó mellékletet is készítenek.„Szentes hazai pálya Ildikó számára” - mondja a jelöltről, aki egykori könyvtárigazgatóként és önkormányzati képviselőként széles körben ismert a városban. „De a választás a kistelepüléseken dől el.” Varga nap mint nap érzi az erőforrásbeli különbséget, Szentesen már minden villanyoszlopon ott a fideszes plakát, amikor az ellenzékiek még ki sem kerültek. „Ahogy felvették az aláírásgyűjtő íveket, máris elkezdtek plakátolni. Kisteleken a szökőkút minden oldalára tettek egyet-egyet.”A terepmunka során úgy tapasztalja, sokan azért nem írnak alá, mert félnek, hogy elveszítik a munkájukat, vagy elesnek valamilyen pályázati pénztől. Bízik benne, hogy a szavazófülkében ezek az emberek is az ellenzéket fogják választani. Nem tud róla, hogy alapos közvéleménykutatás készülne a helyi erőviszonyokról, a számok embereként ő is kénytelen a korábbi választások adataira támaszkodni. „A Fidesznek pénze van, nekünk meg a lábunk, meg a szívünk, meg a hitünk.”