Ismét ülésezett a fővárosi Schadl-bizottság, ami a botrány ingatlanos szálait próbálja kibogozni. Bemutatták, mikor és hogyan jutott Schadl jó áron ingatlanokhoz az V. kerületben., és hogy általában miért van tele korrupciós kockázatokkal az önkormányzat ingatlaneladási gyakorlata. A korrupcióval gyanúsított Schadl György két ingatlant vett az V. kerületi önkormányzattól az elmúlt években, mindkettőt ugyanannak a háznak a földszintjén. A Városház utca 16. éppen a Főpolgármesteri Hivatallal szemben van, Budapest és az ország egyik, ha nem a legdrágább környékén. Az egyikről 2019 májusában, a másikról 2020 októberében írták alá a szerződést. A végrehajtói kar elnöke furcsa körülmények közt jutott az ingatlanokhoz. Kezdjük az első, 2019-es vásárlással.Mint az rtl.hu cikkéből kiderült, Schadl ebben az esetben 30 százalékos kedvezményt kapott, ami alapvetően a korábbi bérlőt illetné meg, de Schadl nem volt bérlő. Hogyan lehetséges ez? A fideszes vezetésű önkormányzat először tagadta, hogy a 2020-as ingatlanon kívül bármikor üzleteltek volna Schadllel, aztán elismerték, hogy 2019-es helyiség eredeti bérlője, a Soholárium Kft. átadta elővásárlási jogát Schadlnek, aki így hozzájutott ahhoz az ingatlanhoz is, ráadásul kedvezményesen. (A 24.hu sikertelenül próbálta elérni a céget.) Az elővásárlási jog átruházását az új polgári törvénykönyv tette lehetővé, és az elmúlt években feltűnően gyakran éltek is ezzel a módszerrel az V. kerületi önkormányzati ingatlanok esetében. A Magyar Narancs több példát hozott erre 2019-ben.Ez tehát önmagában törvényes gyakorlatnak számít, viszont messze nem átlátható. Kovács Alex Gábor és Szigeti Flóra, a kerület ellenzéki képviselői szerint az ilyen közvetett eladásoknál a testület tagjait sem tájékoztatják, végül ki volt a tényleges vásárló. Schadl 19 millió 38 ezer forintot fizetett a 49 négyzetméteres ingatlanért, ami elmarad a környékbeli áraktól.A szomszédos, 43 négyzetméteres ingatlanra már nem kapott bérlői kedvezményt, így azt 32,5 millió forintért szerezte meg a következő évben. Ezt egy olyan csomagban értékesítették, amiben jóval drágább, akár sok százmilliós ingatlanok szerepeltek, ráadásul utólag csapták hozzá a többihez. Egyedül Schadl tett ajánlatot.Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta, a fővárosnak elővásárlási joga lett volna, de az önkormányzatot képviselő ügyvéd megakadályozta, hogy éljen vele. (A főváros szerint ez más esetekben is előfordult, úgyhogy feljelentést tettek.)Korrupciós kockázatokA főváros az elmúlt hetekben vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy megpróbálják kibogozni a Schadl-ügy ingatlanos szálait. Mivel a kormánypárti képviselők nem fogadták el a felkérést, a testületnek csak nem fideszes tagjai vannak. A bizottság harmadik, pénteki ülésén általában is bemutatták az V. kerület ingatlaneladási gyakorlatát, aminek az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a pályázatok nehezen átláthatók és hozzáférhetők, ráadásul a képviselők is kínkeservesen jutnak csak információhoz. Szigeti és Kovács elmondása szerinta képviselők zárt ülésen kapják meg az előterjesztést az eladásra kijelölt ingatlanokról és az elvárt minimum összegről, a tulajdonosi bizottság szintén zárt ülésen dolgozza ki a részleteket, majd megbíznak egy ügyvédi irodát, ami lefolytatja az eljárást, ezután megint zárt ülésen tárgyal a bizottság, majd a testület szavaz, szintén zárt ülésen. Képviselőként annyit látnak, hogy az ingatlant kinek, mennyiért adták el. Kiderül az is, hány ajánlat érkezett, de az nem, hogy a nyertesen kívül kik érdeklődtek még. Többnyire senki, ami nem meglepő, mert nem verik nagy dobra a vásárlási lehetőséget. Példaként egy tavaly szeptemberi ingatlancsomagot idéztek, amiről csak az önkormányzat honlapján, a hivatali hirdetőtáblán és az ingyenes kerületi lapban lehetett tájékozódni. Ingatlanos oldalra nem tették ki a hirdetést, hiába javasolta az ellenzék.Ha valaki mégis érdeklődött egy ingatlan iránt, 300 ezer forintot kellett fizetnie a pályázati dokumentációért, amit hat napon keresztül, összesen 24 órában vehetett át a hivatalban. Ha nem sikerült, hiába tartott a pályázat 30 napig, már nem vehetett részt rajta. Ha mégis összejött, a több százmilliós vételárat letétbe kellett helyeznie az önkormányzat ügyvédjénél. Az ellenzéki képviselők csak közérdekű adatigényléssel tudták kideríteni, hogy sokszor olyan bérlők is megkapják a 30 százalékos kedvezményt, akik nem teljesítették a korábbi szerződésben vállalt felújítási kötelezettséget.Ha akarnák, könnyen átláthatóbbá tehetnék a rendszert, ami azért is jó lenne, mert ha többen jelentkeznének egy-egy ingatlanért, az önkormányzathoz is több pénz folyhatna be. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jó példaként bemutatta a Fővárosi Önkormányzat protokollját, amit a Tarlós-érából őriztek meg:az ingatlan.com-on és a Jófogáson is hirdetnek, átlagosan 60 napig lehet jelentkezni, több érdeklődő esetén anonim licitet tartanak, a pályázat teljes ideje alatt megvásárolható az ingatlan dossziéja, nemcsak pár óráig, a lakásokat és nagy értékű ingatlanokat leszámítva mindig nyílt ülésen döntenek Nemcsak a belvárosban vásároltSchadl összesen 225 millió forintért vásárolt lakásokat az akkor még fideszes vezetésű VII. kerületi önkormányzattól 2019-ben, szintén furcsa körülmények között. A hivatal illetékes bizottsága 29 lakást javasolt árverezésre, de végül pont azt a nyolcat kínálták fel, amiket aztán Schadl vásárolt meg. Egy kivételével mindegyikre egyedül pályázott. A Völner-Schadl-ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja el.