Miközben Ukrajna városaiban orosz bombák robbannak, az orosz gazdaság is komoly találatokat kapott: a nyugati országok minden eddiginél durvább gazdasági szankciói szinte a bejelentésük pillanatában elkezdték éreztetni a hatásukat. A hétvégén az EU és az Egyesült Államok vezetői, valamint több nyugati partnerországuk is komoly gazdasági lépéseket jelentett be Oroszországgal szemben: orosz bankokat löktek ki a SWIFT-rendszerből, ami lényegesen nehezebbé és költségesebbé teszi a nemzetközi átutalásokat; kizárták az amerikai pénzügyi rendszerből az öt legnagyobb orosz bankot, köztük a Sberbankot; befagyasztották Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és több másik orosz kormánytag és kormányközeli oligarcha nyugati országokban tartott vagyonát; befagyasztották az orosz központi bank, a Bank Rossziji nyugati vagyonát, és megtiltották a nyugati cégeknek, hogy az orosz jegybankkal, kormánnyal és az orosz állami pénzalapokkal üzleteljenek. A szankciók hatására hétfőn a rubel árfolyama közel 30 százalékkal esett, történelmi mélypontra a dollárral szemben. Az orosz jegybank ettől pániküzemmódba kapcsolt: egyetlen lépésben 9,3 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot, majd leállította a kereskedést a moszkvai értéktőzsdén. A rubel gyengülése még följebb tornázza majd az amúgy is magas inflációt, megemeli a kamatokat, várhatóan komolyan megnehezítve minden orosz életét. A Capital Economics szakértője a Guardiannak azt nyilatkozta, a szankciók hatására nagyjából öt százalékkal eshet vissza az orosz GDP. Szakértők szerint az oroszoknak olyan mély gazdasági válságra kell felkészülniük, amilyet nem láttak a Szovjetunió összeomlása óta. Sok orosz úgy döntött, jobb, ha a pénze inkább otthon van, mint a bankban, ezért a hétvégén több bankfióknál is óriási sorok alakultak ki, ahogy egyre többen próbálják kivenni a pénzüket. A központi banknak már pénteken meg kellett növelnie a bankomatokba szállított készpénz mennyiségét, a hétvégén pedig csak szavakkal próbálta csitítani a pénzükhöz hozzáférni próbálókat. Hétfőn is óriási sorok álltak Moszkva és Szentpétervár bankautomatáinál, különösen azoknál, amelyek dollárt és eurót is kiadnak. A boltokban pedig máris érezhetően emelkedett az elektronikai termékek és hasonló importáruk ára. Van, ahol már el is fogytak az iPhone-ok és hasonló termékek, mert sokan még a szankciók bevezetése előtt igyekezett lecsapni a várhatóan megdráguló termékekre. A szankciókat bevezető amerikai és európai kormányok pont ezt akarák elérni, térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot, ha kell, azon az áron, hogy minden orosznak megkeserítik az életét az elnökük háborúja miatt. Ez az elnök viszont eddig azt ígérte a népének, hogy az elmúlt években védőfalat húzott az orosz gazdaság köré, amely megvédi őket a nyugati szankcióktól. A következő napokban ki fog derülni, hogy mennyire is erős ez a védelmi rendszer. Putyin gazdasági erődjeNem teljesen véletlen, hogy a gazdasági szaksajtó is szinte kizárólag háborús képekkel és metaforákkal beszél a nyugati szankciókról, lényegében ugyanis gazdasági, pénzügyi háború zajlik. Erre mindkét fél, az orosz kormány és a nyugati szövetség is felkészült, így a mostani döntések nagy kérdése az, hogy ki számolta el magát: Putyin, amikor azt gondolta, hogy védőfalat tud húzni az orosz gazdaság köré, amely megvédi azt a szankcióktól, vagy a nyugat, amikor azt gondolta, hogy megtalálta a gyenge pontokat ezen a gazdasági erődön.Hogy megértsük, mi zajlik most, vissza kell mennünk az időben 2014-ig. OPutyin kormánya ekkor szállta meg a Krím-félszigetet, az általa erősen támogatott kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek pedig ellenőrzésük Donyeck és Luhanszk megyék nagy részét, majd lelőtték a Malaysian Airlines egyik utasszállító gépét. Az EU és az Egyesült Államok, más nyugati szövetségesekkel együtt akkor komoly szankciókat vezettek be az orosz kormány és annak tagjai ellen, ami azóta is hatással van az orosz gazdaságra. Az ország gazdasága azóta lényegében alig nőtt, amit az oroszok nagy része komolyan megérez. Vlagyimir Putyin és kormánya az elmúlt nyolc évben igyekezett úgy átalakítani az orosz gazdaságot, hogy az minél kevésbé legyen kitéve a már bevezetett és esetleges újabb szankcióknak. Erre hivatkozik most a nemzetközi sajtó úgy, mint a gazdasági erőd. Ennek építése több területen is zajlott párhuzamosan: az orosz kormány importvámok bevezetésével igyekezte arra ösztönözni az orosz vállalatokat, hogy inkább otthon állítsanak elő a termeléshez szükséges, korábban külföldről behozott alkatrészeket; szigorú gazdaságpolitikával igyekezett alacsonyan tartani az állam eladósodását és fenntartani a folyó fizetési mérleg többletét, vagyis többet exportálni, mint importálni; jelentősen csökkentette az állam dollárban denominált eladósodását, ami két évtizede még az adósság 80 százalékát tette ki, mára nagyjából csak a fele; a keleti országokkal, elsősorban Kínával szorosabbra fűzte a kereskedelmi szálakat, és lazította a nyugathoz fűződőket; a beruházási forrásokat egyre inkább az állami vállalatok felé terelte a magánszektorból; elkezdett alternatív nemzetközi hálózatokat kiépíteni, arra az esetre, ha a most létezp globális rendszerekből kizárják az orosz gazdaságot. Erre példa a bankközi kommunikációs rendszer, a SWIFT riválisának kitalált SPFS, ahogy ugyanis Szily László cikkéből kiderült, már 2014 után szóba került, hogy az orosz bankokat büntetésből kilöknék a SWIFT-ből. És ami a legfontosabb, az orosz jegybank megpróbált akkora valutatartalékot felhalmozni, amekkorát csak tudott. Ez a „háborús kassza” mostanra több mint 640 milliárd dollárra dagadt. Ez a stratégiai eleme a gazdasági erődnek, ez a tartalék teszi vagy tehetné lehetővé a jegybanknak, hogy amikor a rubel árfolyama zuhanni kezd, a nemzetközi piacon rubelt valutát eladva és abból rubelt vásárolva lassítani tudja az orosz pénz gyengülését. Ebben kapóra jött a 2022 elején tapasztalt energiaár-robbanás, a drágább orosz gázból és kőolajból befolyt dollárok ugyanis tovább hízlalhatták ezt a stratégiai tartalékot. Nem véletlen, hogy a talán legkomolyabb, legnagyobb hatású új szankciók, amiket az EU és az Egyesült Államok vezetői a hétvégén bejelentettek, Putyin gazdasági erődjének ezt a tartópillérét célozzák. Ahogy a Biden-kormány egyik tisztviselője mondta újságíróknak még szombaton, a 640 milliárd dolláros tartalék nem ér semmit, ha Putyin azt nem tudja felhasználni, vagyis nem tud belőle rubelt vásárolni nyugati és más pénzintézetekről. A hétvégén bevezetett szankciók egy része pedig pont ezt szeretné elérni, például azzal, hogy befagyasztótta a Bank Rossziji nyugati országokban tartott vagyonát, ami a 640 milliárd dolláros tartalék nagyjából 40 százalékával ér fel. Az amerikai kormány szankciói értelmében pedig megtiltották az amerikai magánbefektetőknek és cégeknek, hogy az orosz nemzeti bankkal, pénzügyminisztériummal és az állami pénzalapokkal üzleteljenek, ezzel azt is megakadályozva, hogy a tartalék be nem fagyasztott részét rubel vásárlására lehessen felhasználni. Gyorsan összedől, vagy sokáig roskadozik?Egyelőre még kérdés, hogy a szankcióknak milyen hatása lesz, és Putyin erődje képes lesz-e kitartani. Az mindenesetre sokat elmond, hogy az orosz kormány és jegybank máris, alig néhány órával a szankciók bejelentése után pánikintézkedésekre kényszerült. A jegybank drámai mértékben, 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot, így próbálva meg valahogy stabilizálni az orosz pénzügyi rendszert. Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke hétfőn el is mondta, hogy a nyugati szankciók teljesen új feltételeket teremtettek azzal, hogy megnehezítették az orosz valuta-és aranytartalékok felhasználását, ezért a jegybanknak más eszközökkel kell megőriznie a pénzügyi rendszer stabilitását. Azt is elmondta, hogy míg múlt csütörtökön és pénteken egymilliárd rubelt vásárolt a nemzetközi piacon, hétfőn hasonló beavatkozásra már nem került sor. Az orosz pénzügyminisztérium pedig bejelentette, hogy az orosz vállalatoknak kötelező lesz Oroszországban felhasználni nemzetközi valutában befolyt bevételük legalább 80 százalékát, vagyis lényegében arra kényszerítenék az orosz exportőr cégeket, hogy rubelt vásároljanak. Ez nem kevés pénz lenne, a Moscow Times cikke szerint 2021-ben az orosz exportőrök nagyjából 600 milliárd dollár bevételre tettek szert a határon kívül, vagyis naponta akár egymilliárd dollár értékben vásárolhatnak rubelt. Vagyis ezzel a módszerrel nagyjából ki lehetne váltani a felhasználhatatlanná bombázott jegybanki tartalékokat. A jegybank és a pénzügyminisztérium vezetői, valamint az elnök gazdasági tanácsadói pedig hétfőn Vlagyimir Putyinnal tárgyaltak további lépésekről, nagyon messze ülve az orosz elnöktől, kétségbeesett arckifejezéssel. Vannak, akik szerint az újabb szankcióknak, különösen a Bank Rossziji tartalékát érintőknek rövid távú és komoly hatása lesz. Mihail Kaszjanov, aki 1999 és 2000 között pénzügyminiszterként, majd négy évig miniszterelnökként dolgozott Putyin alatt, a Twitteren azt írta, hogy a jegybanki tartalékok befagyasztása után már a legrosszabbra érdemes felkészülni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás már nagyon közel van. Mások szerint inkább hosszabb távon lehet hatása a szankcióknak, amelyek még tovább lassítják az orosz gazdaságot, és idővel Putyin népszerűségére is hatással lehetnek. Nikolas Gvosdev, az amerikai haditengerészet főiskolájának professzora az Al Jazeerának nyilatkozva azt mondta, ha a rubel árfolyama tovább zuhan, és ezzel párhuzamosan meredeken emelkedik az invázió, megint láthatunk olyan képeket, mint 2018-ban, amikor orosz nyugdíjasok tüntettek Moszkva utcáin. Putyin népszerűsége akkor mélypontra zuhant, és visszavonulót is fújt a tiltakozást kiváltó nyugdíjreform ügyében. Az a következő napok kérdése lesz, hogy a nyugati szankciók amolyan gazdasági blitzkrieg-ként hatnak-e majd, és gyorsan hatalmas károkat okoznak Oroszországnak, vagy állóháború lesz, ahol minden fél szenved, de igyekszik úgy csinálni, mintha semmi sem fájna.