A NATO tagállamok vezetőitől tapasztalt ellenséges megnyilvánulások (?) nyomán Vlagyimir Putyin a hétvégén fokozott készültségre utasította az orosz nukleáris elrettentő erőket, és emiatt napok óta sokkal több szó esik egy esetleges atomtámadás lehetőségéről, mint amihez az elmúlt pár évtizedben hozzászokhattunk. A Reuters összeszedte, hogy hogyan is fest a parancsoki lánc, azaz minek kéne történnie ahhoz, hogy Oroszország tényleg nukleáris fejjel felszerelt rakétát lőjön ki. Egy 2020-as dokumentum, amely az Orosz Föderáció nukleáris elrettentő erőinek alkalmazásáról szól, kimondja, hogy az elnök, azaz Putyin dönt az atomfegyverek bevetéséről. Folyamatosan az elnök közelében kell tartani egy apró aktatáskát, melyen keresztül állandó összeköttetésben lehet az orosz stratégiai nukleáris erők parancsokságával. A Cheget néven emlegetett táskában nincs egy indítógomb, amit Putyin megnyomva kilőhetne rakétákat, hanem csak parancsokat küldhet vele a vezérkarnak. Az indítókódokhoz az orosz vezérkarnak van hozzáférése, és az összefoglaló szerint két módszerrel indíthatnak el atomfegyvereket: küldhetnek engedélyezési kódokat az egyes fegyverparancsnokoknak, akik aztán elindíthatják a kilövést, de van egy back-up mód is beépítve a rendszerbe, melynek révén a vezérkar közvetlenül is elindíttathatja a szárazföldi rakétákat, megkerülve ezzel a köztes parancsnoki pozíciókat. A Reuters cikke kitér arra is, hogy vajon Putyin hétvégi utasítása valószínűbbé tett-e egy esetleges kilövést: miután Putyin elrendelte a magasabb készültségi fokozatot, másnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a nukleáris erők megerősített, fokozott státuszban vannak. Ez a kifejezés azonban nem olyasvalami, ami amúgy felbukkanna az orosz nukleáris doktrínában, emiatt a téma szakértői sem tudták megmondani, hogy pontosan mit jelenthetett a minisztérium közlése. Pavel Podvig, az ENSZ alá tartozó genfi székhelyű, az atomfegyverek leszerelésével foglalkozó kutatóintézet elemzője szerint például ez a közlés jelenthette azt is, hogy az oroszok aktiválták a kommunikációs csatornákat, melyek egy potenciális kilövéshez szükségesek lehetnek, de akár csak azt is, hogy egyszerűen több embert vezényeltek a nukleáris központokba. A 2020-as doktrína amúgy négy forgatókönyvet vázol fel, ami igazolhatja a fegyverek bevetésétha valaki más atomfegyvert vagy tömegpusztító fegyvert vet be Oroszország vagy valamelyik szövetségese ellen ha adatok érhetőek el arról, hogy ballisztikus rakétát lőttek ki Oroszországra vagy valamelyik szövetségesére ha támadás érné a kormány vagy a katonaság egy kritikus fontosságú létesítményét, ami veszélyeztetné az ország nukleáris erőinek a válaszadást vagy ha hagyományos fegyverekkel támadják ugyan Oroszországot, de olyan mértékben, hogy már az állam puszta léte is veszélybe kerülhet Oroszország amerikai kutatók becslése szerint 5977 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, többel, mint bármely más ország. Ezek közül 1588 van felszerelve, és készenlétbe állítva. Szárazföldről, tengeralattjáróról, illetve repülőkről is tudják indítani ezeket. Putyin legutóbb február 19-én tekintett meg egy hadgyakorlatot, amikor a nukleáris erők koordináltan tesztelték kapacitásaikat. A cikk hozzáteszi, hogy Oroszország a mai napig soha nem használta az atomfegyvereit, ilyet csak az Egyesült Államok tett eddig a világtörténelem során, Hiroshima és Nagaszaki ellen, 1945-ben.