Mivel az Oroszország ellen hozott szankciók, a rubel bezuhanása és a nemzetközi cégek kivonulása miatt gyorsan romlik az életszínvonal, az orosz vezetés elnyomó intézkedésekkel igyekszik elérni, hogy az elégedetlenkedés ne okozzon gondot a hátországban. Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta országszerte több mint hatezer embert vettek őrizetbe. Őket az orosz főügyészség azzal fenyegette meg, hogy szélsőséges szervezettel való együttműködéssel fogyják felelősségre vonni őket, amiért akár hat év börtön is járhat.Oroszországban most már gyakorlatilag bárkit szélsőségesnek lehet minősíteni, aki szembe kerül a fennálló hatalommal. Az Alekszej Navalnijhoz köthető aktivistákat is úgy tiltották el tavaly a választástól, hogy az ügyészség kérésére szélsőségessé nyilvánították őket, majd hoztak egy törvényt, amivel megtilthatták az indulásukat. Az indok az volt, hogy Navalnijék meg akarták változtatni az alkotmányos rend alapjait, többek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával. A mostani fenyegetés is azután hangzott el, hogy Navalnij a börtönből felszólította az oroszokat, menjenek ki az utcára, és harcoljanak a békéért. Ha pedig valaki előre bejelentett tüntetést akar szervezni, mint a liberális Jabloko párt tette Moszkvában, akkor a járványra hivatkozva megtagadják az engedélyt. Pedig a fővárosban pont március elején lazítottak a korlátozásokon – de a tüntetési tilalom megmaradt. Nem sokkal az invázió megindítása után az ügyészség azt is belengette, hogy hazaárulással vádolják meg azokat, akik támogatnák az ukránokat, vagyis akik szerintük „közreműködnek abban, hogy a külföldi erők kikezdjék az Orosz Föderáció biztonságát”. Hazaárulásért 12-20 év börtönt is kiszabhat a bíróság. A hírhedt – mellesleg súlyos koronavírus-beteg – Vlagyimir Zsirinovszkij pártja pedig egy olyan törvényjavaslattal igyekezett fokozni a félelmet, miszerint a háborúellenes tüntetőket kényszersoroznák és Kelet-Ukrajnába vezényelnék. Egyes hírek szerint az is felmerült, hogy a felsőház pénteken kihirdeti a hadiállapotot, és lezárják a határokat, de miután ezrek kezdtek menekülni, a Kreml hevesen tagadni kezdte ezt. Nem kell tudni a háborúrólA törvényhozás alsóházaként működő Állami Duma pénteken egyhangúlag szavazta meg a javaslatot, ami alapján 10 év börtön is járhat azért, ha valaki „hitelteleníti” a fegyveres erőket, miközben azok épp „megvédik az Orosz Föderáció érdekeit és polgárait, valamint fenntartják a nemzetközi békét és biztonságot”. Azért pedig 15 évet is kiszabhatnak, ha valaki „álhíreket” terjeszt a hadseregről. Ehhez elég az is, hogy háborúnak nevezze az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletet”, ahogy a Kreml hivatkozik rá. A jogszabály szombaton életbe léphet, miután a Szövetségi Tanács és Putyin is jóváhagyták. Több független szerkesztőség a szigorítások hírére bezárt. A szavazás után a Novaja Gazeta a katonai cenzúrára hivatkozva bejelentette, leáll a háborús tudósításokkal, és a továbbiakban csak az oroszországi következményeiről mernek írni.A Roszkomnadzor cenzorhivatal már a törvény megszavazása előtt, kedden korlátozta a kormánykritikus Eho Moszkvi rádió és a Dozsgy online tévé adásának foghatóságát, mert a hatóság szerint nem megfelelően tudósítottak a „különleges hadműveletről”, és a tüntetésekről is beszámoltak. Ezeknek az adóknak a közösségi oldalakon működő csatornáikat is törölniük kellett, így ígéretével ellentétben az Eho Moszkvi a Youtube-on sem tudta folytatni az adásait.A hatóság eleve elvárja, hogy semmiképpen se hivatkozzanak háborúként, támadásként vagy invázióként az Ukrajnában zajló eseményekre, és ne közöljenek a hivatalostól eltérő adatokat az orosz veszteségekről vagy az ukrán polgári áldozatokról. Péntekre a BBC-t, a Meduzát, a Szabad Európát, a Deutsche Wellét és a Voice of Americát is elérhetetlenné tették. A kritikus hangok elnémításának meg is lehet a hatása: egy 25 éves nő arról számolt be a BBC-nek, hogy hiába küld felvételeket a szétlőtt Harkivból a Moszkvában élő szüleinek, azok így sem hajlandóak elhinni, hogy az orosz hadsereg civileket is célba vesz, és csak felmondják a magyarázatokat, amiket az orosz állami tévében hallanak. Az orosz propaganda azzal igazolja a háborút, hogy azt az „ukrán agresszorok” kezdték, és legfeljebb felszabadító műveleteket emlegetnek. Egy ukrán férfi – aki miután Magyarországra menekítette a családját, majd visszament harcolni – arról számolt be, hogy az Oroszországban élő apja azt sem ismeri el, hogy háború van. Szerinte éppen az történik, hogy Oroszország megmenti Ukrajnát a náciktól.