Már rég tartott az orosz csapatösszevonás az ukrán határnál, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly november végén Oroszországba repült, és az Ukrajna elleni orosz inváziós hadműveletek putyini előkészítése ellenére arról beszélt, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedésének egyik fontos célpontja Oroszország, amellyel Magyarország "pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést" alakított ki.Az Orbán-kormány persze nem csak bátorító szavakkal, hanem pénzzel is támogatta a magyar cégeket, hogy nyugodtan fektessenek be a putyini Oroszországban. A finanszírozás fő állami segítője pedig az Eximbank volt, amely állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja.Az Eximbank 615 millió dolláros hitelkeretet nyitott a kétoldalú vállalatközi együttműködés finanszírozásra- mondta Szijjártó Péter tavaly júliusban, amikor a külügyminiszter szintén Oroszországban járt, bár akkor még nem volt egyértelmű, hogy Putyin mire készül a jövőben. Nem tudni, hogy pontosan hány magyar cég élt a lehetőséggel, de így utólag egyértelmű, hogy az időzítés ennél aligha lehetett volna rosszabb, hiszen februárban kitört az orosz-ukrán háború, és a nyugati cégek egymás után jelentik be, hogy kivonulnak az orosz piacról. Mostanra persze már az Eximbank is észlelte a problémát és Oroszországot a kockázatvállalás alapján a nem finanszírozható kategóriába sorolta Ukrajnával együtt.Néhány cégről azonban lehet tudni, hogy az Eximbank segítségével készült a nagy orosz piac meghódítására. Maga Szijjártó Péter büszkélkedett el vele tavaly júliusban, hogy az oroszországi Kolomnában novemberben elkezd termelni a Hungaro-food 20 millió eurós húsüzeme. A cég legnagyobb tulajdonosa Gyekiczki János, de jelentős kínai érdekeltség is van benne a New Horizon Zrt.-én keresztül. Tehát a magyar külügy azon ügyködött, hogy a keleti nyitás jegyében egy magyar-kínai vállalkozás az állami Eximbank hiteléből húsüzemet nyisson Oroszországban. A háború miatt ezeknek a kihelyezett hiteleknek a megtérülése finoman szólva kérdésessé vált.Mindezt persze az adófizetők finanszírozzák, az Eximbank 2020-ban 10,3 milliárd forint veszteséggel zárt, legutóbb tavaly szeptemberben döntött úgy a kormány, hogy 25 milliárd forinttal megemeli a pénzintézet tőkéjét. A bank a keleti nyitás fő finanszírozója volt az elmúlt években, így nyilvánvalóan nem érinti jól, hogy még Kövér László is úgy látja: Oroszországgal megszűnik a normális együttműködés lehetősége a következő 20 évben. Mostanra a nyugati világ szinte minden üzleti kapcsolatot megszakított Oroszországgal, a magyar cégek nem kapkodnak ennyire, Csányi Sándor OTP-vezér is bejelentette már, hogy egyelőre nem tervezi a kivonulást.Az orosz-magyar 615 millió dolláros keret volt persze a legnagyobb, de azért az Eximbank a magyar cégek üzbég piacra lépését is olajozgatta 95 millió dolláros kerettel, a tádzsik és a magyar vállalatok közötti kapcsolatokra 30 millió dollárt szánt, a Türk Tanács országaival pedig összesen 577 millió eurónyi hitelkeretet nyitottak. Az oroszok által megtámadott Ukrajna viszont gyakorlatilag egyáltalán nem érdekelte a bankot.Az oroszok is aktívak voltak Magyarországon. A Forbes cikke szerint például az orosz hátterű Nemzeti Beruházási Bank és az MNB is beszállt a magyar WC-papírgyártás finanszírozásába, de az NBB már korábban is bevásárolt a magyar piacon zöld kötvényekből.A külkerbankról már 2016-ban összefoglaló cikket írtunk, megemlítve, hogy az Eximbank teljesen nyíltan kezdett hitelezni olyan dolgokat, mint Andy Vajna TV2-vásárlása, vagy Garancsi István CSOK-áremelkedést tökéletes időzítéssel kihasználó Kopaszi-gátas lakópark-projektje.