Charlie McConalogue ír mezőgazdasági miniszter arra kérte a tej- és marhahústermelőket, hogy vessenek minél több takarmánynövényt, és aki eddig nem termelt, de tud, az is vágjon bele a takarmánytermelésbe, ugyanis félő, hogy az ukrajnai háború miatt nem lesz elég takarmány. A helyzet már most annyira súlyos, hogy a G7 országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) agrárminiszterei pénteken külön találkozót hívtak össze, hogy megvitassák a lehetőségeiket.Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői között vannak, ez a két ország adja a világ összes búza- és árpatermelésének 30 százalékát.Ukrajna azonban a háború miatt már napokkal ezelőtt kiviteli tilalmat rendelt el rozsra, árpára, hajdinára, kölesre, cukorra, sóra és hústermékekre, szerdán pedig a búzát a zabot és már fontos takarmánynövényeket is a listához adtak. Ha nem lenne exporttilalom, ezeknek a termékeknek akkor is nehézkes lenne külföldre jutniuk, a legtöbb ukrán kikötőváros ugyanis vagy már most orosz kézen van, vagy heves harcok folynak körülötte. Tovább nehezítheti a helyzetet, hogy a háború miatt kevés lesz a bevethető mezőgazdasági munkás, várhatóan sokhelyütt el is marad majd a vetés, félő, hogy Ukrajna eleve nem is fog tudni annyi terményt előállítani idén, amiből exportálni tudna.Oroszország közben a háború miatt bevezetett szankciók következtében szintén nehezebben fogja nemzetközi piacra juttatni a terményeit, és mivel több nyugati cég is megszakította kapcsolatait az országgal, az orosz kormány valószínűleg szintén abban lesz érdekelt, hogy a mezőgazdasági terményeket belföldön tartsa.A brit agrárminisztérium szerint az ország gabonafogyasztásának ötödét ukrán termények fedezik, ezek kiesésével pedig nem csupán a kenyér ára szökhet az egekbe, hanem - takarmány híján - a húsé is.A búza világpiaci árain más most jól látszik a háború hatása:A helyzet azokat az országokat érintheti különösen súlyosan, ahol a fejlett állattenyésztés nagyrészt importált takarmánnyal dolgozik, ezért is fél az ír mezőgazdasági miniszter, az ő szarvasmarha-tartóik ugyanis a takarmány 60 százalékát importból fedezik. Az ír gazdálkodók műtrágyavásárlási támogatást kértek a kormánytól, az ország termőföldjei azonban műtrágya nélkül kevéssé alkalmasak a nagyüzemi takarmánytermelésre.