A költségvetés tervezetének beadása elég komoly esemény egy ország politikai életében, ilyenkor kellene kiderülnie, hogy a kormány pontosan mit és hogyan tervez a következő egy évre. Varga Mihály idén is elvitte Kövér Lászlónak a jövő évi költségvetés tervezetét, ami meg is jelent, van benne egy csomó szám, amiből mi meg is próbáltunk kibogarászni pár érdekességet. Ez viszont évről évre nehezebb, az Orbán-kormány, pontosabban kormányok ugyanis lényegében egyre átláthatatlanabb költségvetésekkel állnak elő, amit aztán egyre szabadabban és kontroll nélkül írnak át később, ahogy csak kedvük tartja. Az idei évre ez különösen fájdalmasan igaz, ugyanis Orbánék a minisztériumokat is teljesen átszervezték, így még annál is kevésbé lehet kiolvasni a dokumentumból, hogy hogyan alakulnak egyik évről a másikra az állam közpénzügyei, mint eddig lehetett. Egyre nagyobb a homályAz Orbán-kormány költségvetései már évek óta egyre kevésbé átláthatók. A Költségvetési Felelősség Intézet a napokban publikálta összehasonlító jelentését, amely szerint nemzetközi összehasonlításban a régióban csak a nem uniós tagállamok költségvetései zavarosabbak. Az intézet az Open Budget Survey nevű nemzetközi módszertan szerint elemezte még a 2021-es költségvetést, ami a maximális 100 pontból mindössze 44-et kapott. Csak hogy könnyebb legyen értelmezni, ez mennyire rossz, a módszertan szerint 61 ponttól lehet megfelelően átláthatónak tekinteni egy költségvetési rendszert. A KFIB elemzése szerint a magyar költségvetési rendszer és minden éves költségvetés átláthatóságát csökkenti az, hogy a kormány finoman szólva nem igyekszik nagyon érthetően kommunikálni a saját pénzügyeiről. Nem publikál például semmilyen dokumentumot a költségvetés irányelveiről, amelyben vitára bocsájtaná, hogy mik lesznek a következő év prioritásai és azokat konkrétan hogyan tervezi elérni. A kormány persze beszél prioritásokról, de azok megvalósulását aztán a költségvetés soraiból kellene kibogarászni, ami, ahogy arra mindjárt rátérünk, szintén nagyon nehéz. A tervezet mellé ugyan szokott a kormány csatolni egy egyszerűsített költségvetést, amiből elvileg közgazdasági végzettség vagy több éves gazdasági újságírói tapasztalat nélkül is meg kellene, hogy értse az állampolgár, mire mennyit szán a kormány, de a KFIB meglátása szerint ezt nem igazán terjeszti a Pénzügyminisztérium, abba nem fejti ki az intézkedéseit és alapvető adatokat hagy ki belőle, például az államháztartás makrogazdasági környezetéról. Jó, a kormány nem rágja az emberek szájába a költségvetést, de azért magából a tervezetből kiderül, hogy mi mennyi és miért, nem? Nem. A Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése szerint a költségvetés átláthatóságát nagyban rontja, hogy az előirányzatban egy ideje csak az arra az évre szóló adatokat tartalmazza. A 2023-as költségvetési tervezetben például mindenhol csak az szerepel, hogy mondjuk az adott minisztériumnál mekkora kiadásokkal számol a PM. Ez nem volt mindig így, régebben az egy évvel korábbi megvalósult költségvetés adatai is szerepeltek a dokumentumban, vagyis rögtön látszott, hogy mondjuk egészségügyre vagy oktatásra többet vagy kevesebbet költene a kormány. Most viszont legfeljebb akkor derül ez ki, ha megnyitjuk a 2022-es tervezetet is, és kibogarásszuk mindkét dokumentumból a számokat. Csakhogy, amint erre Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza rámutatott a 444 kérdésére, ez nem igazán informatív, ugyanis a 2022-as tervezethez képest a kormány számtalanszor átírta már a költségvetést. Ez bevett gyakorlat 2016 óta, amikor kitalálták, hogy már nyáron adja be a pénzügyminiszter a tervezetet. Azóta a költségvetés sokkal többször módosul utólag, ezzel követhetetlenné téve az állami költekezéseket és lényegében kiüresítve a költségvetés megalkotásának és elfogadásának folyamatát. A 2022-es tervezetet a 2023-assal összehasonlítani szinte értelmetlen feladat. Már csak azért is, mert ma a kormány 5000 milliárd forinttal kisebb GDP-vel számol 2022-re, mint 2021 nyarán tette, amikor az idei költségvetés tervezete megszületett. Azóta pedig választások is voltak, ami előtt a kormány elszórt 1800 milliárd forintot különböző hangulatjavító lépésekre, az szja-visszatérítéstől a 13. havi nyugdíj visszavezetéséig, amelyeknek nincs nyoma még a 2022-es tervezetben. A kormány ráadásul notóriusan újból és újból átírja a költségvetést, ide-oda csoportosítva pénzeket, növelve vagy csökkentve összegeket tetszés szerint. Ezt pedig aztán, azon kívül, hogy megírja a Magyar Közlöny, sehol nem lehet követni. Petschnig Mária Zita szerint csak remélni lehet, hogy valahol a Pénzügyminisztériumban valakik követik ezeket a változásokat és legalább ők átlátják, hogy hogyan alakul a költségvetés, de kifelé semmi ilyen összesítés nem elérhető. A közgazdász szerint ha a 2022-es tervben szereplő GDP-vel számolunk, akkor úgy tűnhet, hogy 2023-ban az idei évhez képest kevesebbet költ majd például a GDP arányában a kormány oktatásra és egészségügyre. De nem tudjuk, hogy ez így van-e, mert nem létezik elérhető összesítés, ami az éppen aktuális GDP előrejelzéshez képest újraszámolja az idei költségvetést. Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ahogy arról már írtunk, az új minisztériumi szerkezetben nagyon sok terület más tárcához került, így nagyon nehéz követni és összehasonlítani, hogy mire mennyi megy. Hurráoptimizmus a háborúk évtizedében Petschnig Mária Zita szerint azért van, ami kiderül a 2023-as költségvetési tervezetből, például az, hogy elég nagy mázli kell hozzá, hogy az teljesíthető legyen. Ezt a Költségvetési Tanács is finoman megfogalmazta a kedden kiadott véleményében, amelyben Petschnig értelmezése szerint lényegében azt mondja, hogy a költségvetés teljesíthető, ha a makrograzdasági környezetben minden úgy alakul, ahogy azt a kormány most várja. A Matolcsy Györgyből, Kovács Árpád volt- és Domokos László jelenlegi ÁSZ-elnökből álló testület egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "A Tanács véleménye szerint a tervezetben bemutatott gazdasági bővülés megvalósulhat,ha az orosz-ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek"Mindez be is jöhet, de az esélye nem olyan kecsegtető. Márpedig a költségvetés ilyen pozitív eseményekkel számol, amellett, hogy felpörög majd a magyar belső fogyasztás, élénkülnek a beruházások és az export erősödésével helyreáll a külső egyensúly. Érdekes megjegyezni, hogy a Pénzügyminisztérium az idén áprilisban megjelent könvergencia-programjában még kisebb, 4,3 százalékos éves növekedéssel számol, mint a költségvetésben, amelyben már 4,7 százalékra számít 2022-ben, miközben április óta nőtt az infláció és a háborúról is kiderült, hogy egyhamar nem ér majd véget. A GDP arányos költségvetési hiánycél viszont ugyanakkora maradt, , 4,9 százalék, vagyis a mostani költségvetési tervezetben gyakorlatilag nagyobb hiánnyal számol a kormány, mint eddig. A Pénzügykutató közgazdásza szerint a költségvetési tervezetnek ez a hurráoptimizmusa teljesen ellentmond Orbán Viktor retorikájának, aki legutóbbi miniszterelnöki beiktatásán arról beszélt, hogy 2030-ig “veszélyek, a bizonytalanság, a háborúk kora” jön Európában, gazdasági recesszióval. Kérdés, hogy akkor a miniszterelnök beszédíróinak vagy a költségvetés összeállítóinak kell hinnünk, hogy kiderüljön, mire is számít a kormány. Petschnig Mária Zita szerint az sem látszik a költségvetésben, hogy a kormány nagyon sokat akarna foglalkozni az amúgy prioritásnak tartott ügyekkel. A miniszterelnök és miniszterei is állandóan a magyar családok segítéséről beszélnek, ehhez képest a költségvetés nem tartalmaz semmilyen extra forrást vagy intézkedést a családok megsegítésére. Ugyanígy nincs a már beígért 13 havi nyugdíjon és a nyugdíjprémiumon kívül semmi új az idősek részére. És, ami a pedagógusok tiltakozásai kapcsán igazán aktuális, nem látszik az sem, hogy a kormány a már elkezdett életpályamodelleken kívül béremeléseket tervezne. Erről annyi szerepel a tervezetben, hogy “a költségvetés szabályrendszere lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben előre nem terrvezett bérszintnövelésről döntés születik, annak meg legyen a fedezete”. A közgazdász ezt úgy értelmezi, hogy ha nagyon pattognak mondjuk a pedagógusok, akkor valahonnan kerítenek nekik pénzt, de amúgy nem. Az egyetlen kimondott prioritás, ami a 2023-as büdzsében is látszik, az a honvédelem, amelyre tényleg több pénzt fog költeni a kormány, elérve a NATO által elvárt szintet, a GDP 2 százalékát. De ahogy a kormány az elmúlt években a speciális költségvetési alapok forrásait kezelte, egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk a különadókból létrehozott honvédelmi alap forrásai mind szigorúan honvédelmi célokat szolgálnak majd. De hogy ezt kövessük, ahhoz is a Magyar Közlönyben elrejtett információkat kell majd követni, a kormány ehhez sem adott eddig sem sok segítséget, és ahogy a dolgok haladnak, egyre kevésbé fog.