A csütörtök délutántól péntek délutánig tartó EU-csúcsnak két fő kérdése volt:Az EU akar és képes-e bővülni? A tagállamok tudnak-e közösen kezdeni valamit az inflációval és a gázhiánnyal? A válaszok felemások lettek, de kis előrelépések azért történtek.BővülgetéskeBővítésügyben az orosz-ukrán háború kitöréséig az EU legtöbb tagállama nem volt lelkes. A gazdasági problémák, a 2004-ben felvett tagállamok némelyikében tapasztalt illiberális fordulat, a térségben tapasztalt korrupció, mind arra intették a nyugatiakat, hogy nem kell rohanni új országok felvételével. Többen is úgy vélték, hogy előbb az EU-s döntéshozatali rendszerét kellene megreformálni, új alapszerződést kötni, és várni, hogy a tagságra váró nyugat-balkáni országok kevésbé legyenek korruptak. A háború viszont részben felülírta ezt az értelmezést, mert a kérdés immár arról is szól, hogy az EU peremén lévő országokat stablizinálni kellene, mielőtt Oroszország feszültséget szít köztük, veszélyeztetve egész Európa helyzetét. Illetve a kérdés úgy is felmerült, hogy vissza lehet-e utasítani Ukrajna csatlakozási igényét, amikor az egész háború azzal kezdődött, hogy 2013-ban Putyin nem engedte az EU felé nyitni Ukrajnát. (Putyin a gázár emelésével és egyéb gazdasági szankciókkal kizsarolta Janukovics akkori ukrán elnöktől, hogy lépjen vissza az EU-val kötendő társulási szerződéstől, erre válaszul forradalom tört ki Kijevben, mire Oroszország elindította a háborút 2014-ben, amit idén februárban brutálisan kiterjesztett.)Az EU-s tagállamok vezetői úgy döntöttek, hogy Ukrajnának, és a mellette az Oroszország által szintén szorongatott Moldovának ezen a csúcson megadják a tagjelölti státuszt. Ez óriási diplomáciai üzenet, komoly szimbolikus gesztus, de nem sokkal több. Rengeteg feltétele van a tagságnak, és egy háborúban álló ország teljes jogú EU-tagsága elképzelhetetlen. Ugyanakkor ha az EU megadja a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, akkor miért nem adja meg a békében élő, és évek óta jelentkező Albániának és Észak-Macedóniának? Utóbbiaknak már régóta ígérgetik ezt, de az elmúlt másfél évben Bulgária ellenállása miatt nem adhatták meg. Bulgária ugyanis mindenfélét követelt a macedónoktól, például annak elismerését, hogy igazából bolgárul beszélnek, és egy általuk diktált kétoldalú megállapodást is. Albánia és Észak-Macedónia ügyét az EU együtt akarja kezelni, úgyhogy a macedónokat érintő bolgár vétó az albán törekvésnek is gátat szabott.A mostani csúcstalálkozóra már megígérték az EU vezetői a tagjelöltség megadását, a bolgár kormány is hajlott volna engedni, de aztán kormányválság kerekedett Bulgáriában, részben éppen a vétó feloldása miatt, és úgy tűnt, hogy megint nem sikerül megadni a tagjelöltséget. Aztán péntek délelőtt a bolgár parlament úgy döntött, hogy enyhítenek a feltételeken, és a kormány feloldhatja a vétót, azzal a megkötéssel, hogy néhány követelésük része legyen a csatlakozási tárgyalásoknak. Ezt a megoldást egyébként a két fél között közvetítő francia kormány javasolta. A bolgár parlament óvatos engedékenységéhez szükség volt arra, hogy a többségét éppen elvesztő kormánykoalíció néhány pártja összefogjon eddigi esküdt ellenségükkel, a Bojko Boriszov vezette GERB nevű párttal, amelyik éppen arra készül, hogy visszatérjen a hatalomba.Ennek ellenére a mostani csúcson nem kapta meg Észak-Macedónia és Albánia a tagjelöltséget, ehhez már túl későn szavaztak a szófiai képviselők. Ráadásul az észak-macedón miniszterelnök a bolgárok enyhített feltételeit is elfogadhatatlannak tartja. Az EU-s vezetők megint csak azt tudták mondani, amit egy hónapja is: remélik, hogy nagyon közel van a megoldás, és mindenképpen számítanak a balkáni országok csatlakozására, majd egyszer. A csatlakozási problémákra Emmanuel Macron francia elnök azzal az ötlettel jött elő, hogy legyen egy Európai Politikai Közösség nevű új együttműködési forma, amibe bele lehet venni a tagságra váró országok vezetőit, anélkül, hogy valódi tagok lennének. Az új szervezet először Prágában ülne össze (júliustól a csehek vezetik fél évig az EU-t), még az idén. Erről meg is állapodtak a mostani csúcson, de ez is inkább szimbolikus gesztus.Gáz és háborúA mostani csúcstalálkozót lezáró hivatalos szövegben szerepel, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt az EU ellen. Egészen pontosan a gáz megvonását az EU-tól. Az elmúlt hetekben a Gazprom folyamatosan csökkenti az európai szállításait, általában technikai problémákra hivatkozva. Olaf Scholz német kancellár a csúcson azt mondta, hogy ezek a hivatkozások mind hazugságok. A gázszállítások korlátozása, és esetleges teljes leállítása esetén az európai országok nem tudják feltölteni a tárolóikat a télre elégséges mértékben, és ez erősen aggasztja a tagállamokat. A vegyipar is óriási problémákkal szembesülne, ha nem lenne elég gáz. Éppen ezért a tagállamok megpróbáltak most valamit kitalálni, de konkrét eredményre nem jutottak. Felszólították inkább az Európai Bizottságot, hogy egy hónapon belül javasoljon valamit. A lehetséges tervek közül az egyik, hogy mint a covid elleni vakcinák esetében, úgy a gázt is közösen vegyék az európaiak. A nagy tétel miatt ez alkalmas lehet jobb ár kialkudására, illetve a szállítmányok igazságos elosztására. Az olasz kormány nagyon erőlteti, hogy az EU jelentse be, hogy egy bizonyos árszint felett a tagállamok nem vesznek gázt, és ezzel kényszerítsék ki, hogy ne lehessen akármeddig emelni az árakat. A holland és a német kormány szerint ez nem működne, ezért erről nem született megállapodás. Ahogy az infláció elleni közös fellépésről sem, ezt a tagállamok továbbra is saját belátásuk szerint intézik.Ursula von der Leyen bizottsági elnök a csúcs után arról beszélt, hogy lehet, a következő télen két fokkal le kéne csavarni minden fűtőtestet, ezzel is spórolva a gázon, mert nem biztos, hogy lesz belőle elég.A gáz megvonásával fenyegető orosz politika ellenére a mostani csúcson a vezetők nemcsak a tagjelöltséggel álltak ki Ukrajna mellett, hanem további fegyvereket is ígértek a háborúban álló országnak, illetve megerősítették, hogy még az idén 9 milliárd euró pénzügyi támogatást is adnak a kijevi kormánynak. További orosz-ellenes szankciókon is gondolkodnak, bár itt konkrétumok nem hangzottak el. VétókA tanácsi konklúzió meglehetősen semmitmondó lett az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat lezárását illetően. A konferenciasorozat egy évig tartott, és egy új alapszerződést volt hivatott előkészíteni. A magyar parlament hamarosan elfogad egy nyilatkozatot, ami teljesen szembemegy a konferencia következtetéseivel, és ez mutatja, hogy nem lesz egyszerű megállapodni. Erről itt írtunk részletesen.Most csak tudomásul vették a tagállamok vezetői, hogy vége a konferenciának, és majd az EU-s intézmények levonják a tanulságokat. Ugyanakkor több tagállam vezetője, például a német kancellár is megerősítette, hogy a külpolitikai döntésekben el kell venni a vétójogot a tagállamoktól, és minősített többséggel kellene meghozni a határozatokat, mert így most nagyon nehézkes minden lépés. Scholz szerint amíg legalább ebben nem lesz változás, addig nem szabad új tagokat felvenni. A magyar kormány azonban ragaszkodik a vétójoghoz, de közben a bővítéshez is. Olyannyira, hogy Szijjártó Péter kiadott egy nyilatkozatot a csúcs alatt, amiben elítélte az EU-t, hogy Moldova és Ukrajna mellett Grúzia (Georgia) nem kapott tagjelölti státuszt. Macron francia elnök a csúcs után azt mondta, hogy a kétnapos találkozón igyekeztek meggyőzni Orbán Viktort, hogy ne vétózza meg a globális minimumadó EU-s érvényesítését, a problémáról itt írtunk korábban. Macron azt mondta, hogy nem jártak sikerrel, a magyar kormány egyetlen tagállamként továbbra is ragaszkodik a vétójához.