Hamarosan rá fog robbanni az energiaválság a magyar településekre, mert a kormány június eleji bejelentése szerint nemsokára már csak a lakossági fogyasztók vehetik igénybe a rezsicsökkentett árakat, az önkormányzatok nem. A változás komoly gondokat okozhat Budapest számára is, hiszen a fővárosi önkormányzat már enélkül is komoly anyagi nehézségekkel küzdött.Többek között ezért is hívta össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délelőttre az első budapesti energiacsúcsot, melyen a főváros vezetése és kerületi polgármesterek mellett a fővárosi közműcégek igazgatói, civil szervezetek vezetői és energetikai szakértők beszéltek arról, hogy szerintük mi lenne a teendő. Karácsony felvezető beszédében elmondta, a fővárosnak van ugyan elfogadott klímastratégiája, de most ennél szűkebben fókuszálnának, és elsősorban arra keresik a választ, hogy a főváros irányítása alá tartozó intézmények, cégek esetében mit lehet most tenni. Mint Karácsony fogalmazott, az ukrán-orosz háború nyomán még inkább világossá vált mindenki számára, hogy az energiakérdés egyben gazdasági és demokráciakérdés is, az EU pedig meg is hirdette az energiafüggetlenség elvét, azaz hogy el kell érni, hogy az EU tagállamai ne vásároljanak kívülről energiát. Ehhez csatlakozna Budapest is: a főpolgármester elmondása szerint a céljuk, hogy a budapesti közszolgáltatások energiafüggetlenné válhassanak, azaz a város működtetéséhez szükséges összes energiát a város teremtse elő. A cél eléréséhez pedig egyszerre lesz szükség a termelői kapacitás bővítésére, mellette viszont csökkenteni is kell a város energiaigényét. A főváros korábban azt vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést hajt végre, most emellett jelenik meg célként, hogy addigra a közmű-szolgáltatások fogyasztásához szükséges energiát helyben termeljék. Karácsony szerint ez ambiciózus, de teljesíthető cél, ha a tervezett energiahatékonysági és termelési beruházásokat végre tudják hajtani. Emellett számíthat az is, ha folytatják a már megkezdett integrációs politikát a fővárosi közműveknél, mert így sokkal hatékonyabban tudják kihasználni a rendszerben rejlő erőforrásokat. Példaként említette, hogy ma már a hulladékgazdálkodás és a távhőgazdálkodás egységesítve van, ezért sokkal hatékonyabban tudják kihasználni a hulladékégetőben lévő lehetőségeket. A további integrációhoz azonban fontos, hogy a közműcégek fővárosi tulajdonban legyenek, ezért jövőre vissza akarják szerezni a fővárosi csatornázási műveket. Letekert légkondi A hétfői rendezvény visszatérő jelenete volt, hogy valamelyik felszólaló felsorolt pár ötletet, melyek érdemben javíthatnák a főváros energiahatékonyságát, lenne is rá EU-s forrás vagy kedvezményes hitel, hogy aztán rögtön hozzátegye, hogy ehhez a magyar kormány támogatására is szükség lenne. És ismerve a magyar kormány hozzáállását a Karácsony vezette Budapesthez, ez komoly akadályt jelent. A konkrétabb vállalásokról Tüttő Kata főpolgármester-helyettes beszélt, aki elmondta a főváros elsősorban három területen tud rövid távon is beavatkozni: egyrészt a közvilágítás korszerűsítésével. Erre évek óta konkrét terveik vannak, és nyilván ezek csak égetőbbé váltak a rezsicsökkentés eltörlésével, és elméletileg megvan minden ahhoz, hogy a fővárosi lámpatesteket pár év alatt 35-40 százalékkal kevesebbet fogyasztó LED-es izzókkal szereljék fel. Ez energetikailag és anyagilag is komoly előrelépés lenne a főváros számára. Csakhogy bármi is lenne ennek a fedezete, bankhitel vagy EU-s forrás, kell hozzá a kormány beleegyezése. Mint később kiderült, az izzók cseréje jelenleg is zajlik, évente 5 ezer darabot tud saját erőből korszerűbb modellre cserélni a főváros, de mivel 180 ezer izzóról van szó, világos, hogy külső anyagi forrás nélkül csak évtizedek alatt menne végbe a teljes átállás. A főpolgármester-helyettes elmondta azt is, hogy több vidéki településen szó volt már arról, hogy a rezsicsökkentés vége és az elszálló energiaárak miatt korlátozni fogják a közvilágítást, de Budapesten szerinte ez nem merülhet fel, ez egy 24 órában működő város, ráadásul közbiztonsági kérdés is a világítás működése.Ugyanakkor a díszkivilágítások működését csökkenteni fogják, a tervek szerint csak annyira, hogy ez a város turisztikai erejét ne csorbítsa, és már ettől négy napnyi közvilágításra elegendő energia megspórolását várják idén. Szintén hangsúlyos szempont az épületek energetikai státusza: összesen 18 fővárosi intézménynél terveznek ilyen típusú felújításokat, de persze ez is EU-s forrásokból valósulhat meg, azaz szükség van arra is, hogy a kormány végre megállapodjon az Európai Bizottsággal. A főváros ezen kívül az összes saját épületében (kivéve az ápolói-gondozói feladatokat ellátó intézményeket) egy fokkal lejjebb fogja tekerni a klímát, és télen pedig egy fokkal lejjebb a fűtést. Számítások szerint a klíma ekkora letekerése 15, míg a fűtésé 6 százaléknyi energiamegtakarítást jelent. Tüttő beszélt arról is, hogy sok ötletük van, de gyakorlatilag mindenhez, így a villamosvásárlástól a járműcsereprogramon át az épületfelújításig a kormány aláírása is kell, azt pedig eddig mindig megtagadták tőlük. A BKK-nál például a legnagyobb energiamegtakarítást a járműcsere hozhatná el, 500 busz cseréjére lenne szükség. Ehhez le is tett a főváros mindent az asztalra, meglenne a hitel is, de nem ment át a kormányon. Ugyanígy, van kész tervük arra is, hogy hogyan lehetne jobban hasznosítani a szennyvízhőt és a szennyvíziszapot, ezek is hitelképes projektek, de egyelőre nem értek el vele semmi. A főpolgármester-helyettes elmondása szerint ezért ők azt kérik az államtól, hogy az önkormányzat önkormányzatként működhessen, azaz dönthessenek arról, mire költik a saját adóbevételiket, és hogy milyen projektek valósulhatnak meg a városban. Millió ötlet, kevés pénzA főpolgármester és a helyettesének beszéde után következtek a hozzászólások, és mivel a több tucat meghívott közül elég sokan éltek a lehetőséggel, a pár perces megszólalások elég sok szempontot behoztak. Az egyik visszatérő felvetés az volt, hogy a fővárosnak nagyobb hangsúlyt és több forrást kéne szánnia a szemléletformálásra, mert önmagában a fővárosi tulajdonú intézmények és cégek energiamegtakarítása nem ér olyan sokat, ha ehhez nem csatlakozik számos budapesti lakos is. Voltak a megszólalók közül többen is, akik radikálisabb lépéseket sürgettek: Bart István energetikai szakértő szerint a kormány például jelenleg a benzinár befagyasztásával és a rezsicsökkentéssel megpróbálja azt üzenni az embereknek, hogy minden rendben van, közben pedig pontosan lehet tudni, hogy ez sem energetikailag, sem pénzügyileg nem igaz. Bart szerint ha ezt kommunikálja a főváros is, azzal csak tovább altatják az embereket. És mint fogalmazott, tisztában van a politikai kockázatokkal, de szerinte erős üzenete lehetne például annak, ami Tarlós István idején is előfordult, hogy az alkonyodás idején lekapcsolták félórákra a közvilágítást. Mint fogalmazott, ha nem adnak egyértelmű üzenetet, hogy itt egy probléma, és az emberek cselekedniük kell, akkor az emberek nem fognak cselekedni és energiát megtakarítani. Tüttő Kata az esemény végén alighanem épp ezekre a felvetésekre is reagálva beszélt arról, hogy azért sincs könnyű helyzetben a városvezetés, mert ez nem egy népszerű politikai ügy. Mint mesélte, ő egyszer egy interjúban beszélt arról, hogy érdemes mindenkinek átgondolnia, hogy mennyi energiát fogyaszt, és utána hetekig gúnyolta őt ezért a közpénzből finanszírozott sajtó. Bár ez már nem került szóba, de hasonló utóélete szokott lenni a többi javaslatnak is, amit a főváros vezetése dob be: a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, a kevésbé használt légkondi ötlete, a méhlegelők telepítése mind apróbb, de egy fenntarthatóbb városi élet felé tett lépések, amin aztán hetekig-hónapokig gúnyolódott a kormánypárti trollsajtó. Tüttő szerint ezzel csak az a gond, hogy e változások véghezvitele akkor lehetséges igazán, ha azt a közösség minden tagja támogatja, de erről egyelőre szó sincs. Karácsony is arról beszélt az esemény végén, hogy az a fideszes mentalitás, hogy minden, amit Budapest és Brüsszel csinál, az automatikusan rossz, politikailag őt nem zavarná különösebben, de ez azt is lehetetlenné teszi, hogy értelmes párbeszédet folytassanak ezekről a kérdésekről. Ez az, amit nem akarnak adottságként elfogadni, ezért is hívták össze ezt a csúcsot is. Amire a meghívó alapján hívtak amúgy a kormányból is delegáltat, de ha volt is jelen valaki valamelyik minisztériumból, a vitához nem szólt hozzá. Ha csak nem kerülte el valaki a figyelmemet, hétfőn az egyetlen fideszes felszólaló a fővárosi közgyűlés tagja, Ughy Attila volt, aki amellett, hogy üdvözölte az eseményt, azért kifogásolta, hogy mennyire lassan lehet bejutni a 18. kerületből autóval a belvárosba, valamint megkérte Karácsonyt, hogy kérje meg Jávor Benedeket, beszélje le a brüsszeli elitet a további szankciókról, mert ezzel lehetne csökkenteni az energiaárakat. A polgármesterek és civil szervezetek vezetőinek hozzászólásai során előkerült még számtalan téma, például az energiaközösségek lehetősége; a szempont, hogy hamarosan a lakosság részéről lesz nagyon erős igény az energiahatékonysági projektekre, és az önkormányzatok ennek szervezésében segíthetnek majd; hogy 2024-re az ország egyik legnagyobb geotermikus projektje jöhet létre Budapesten, hogy hiába termel most sok energiát a hulladékégető, abból az állam, és nem a főváros profitál; hogy az energiaszegénység kérdését is be kell emelni, és épp ilyen szempontból annyira igazságtalan a rezsicsökkentés és a benzinárstop, ami pont a jobbmódú fogyasztók számára jelent igazi támogatást, vagy hogy a budapesti háztetők lehetőséget kínálnak a napelemek telepítésére, és az áramfogyasztás részleges átváltására, de erről az állami áramszolgáltatót kell még meggyőzni. Ezek jellemzően csak egy-egy mondatban bedobott ötletek voltak, de ez is megmutatta, hogy a főváros bármikor képes csomó tudást és ötletet összeszedni. Az viszont jóval nagyobb kihívást jelent, hogy ezek végrehajtására pénzt is szerezzenek. A teremben ott volt az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéről Kovács Toperczer Katalin, aki szintén megerősítette, hogy számos olyan ötletet hallott, ami szerinte alkalmas lehet EU-s támogatásra, akár csak kedvezményes hitel formájában. Kitért arra is, hogy az elakadt uniós források sorsáról jelenleg is zajlik a tárgyalás a magyar kormány és a Bizottság között, és ezek a szakmai szinten kifejezetten konstruktívak, ami szerinte reményre ad okot a megegyezéssel kapcsolatban, bár elismerte azt is, hogy szorít az idő, hiszen a támogatás egy jelentős részéről még idén meg kéne állapodni. Karácsony később arról beszélt, hogy Budapest egyszerre van megfosztva az EU-s kohéziós pénzektől, épp arra hivatkozva, hogy túlságosan fejlett, de közben a saját adóbevételeitől is, szintén arra hivatkozva, hogy túlságosan fejlett. A főpolgármester elmondta, hogy míg Berlin a városban megtermelt GDP 12 százalékát tudja adóbevételként felhasználni, addig Budapesten ez az arány 1,5 százalék. Így pedig az is kérdés, hogy holnap miből fognak világítani, nemcsak az, hogy 30 év múlva majd mi lesz a helyzet. Tüttő Kata is megismételte a végén, hogy ma Magyarországon nem nagyon beszélhetünk önkormányzatokról, hiszen azt sem dönthetnek egyedül, hogy lecseréljék-e az izzókat energiatakarékosra. Ennek ellenére összeültek, és közösen gondolkodnak, hogy e keretek között mit lehet tenni. Karácsony pedig bejelentette, hogy nyáron indítanak egy szemléletformáló kampányt, ősszel pedig nagyobb léptékű lakossági egyeztetést indítanak, akár olyan kérdéseket is beemelve, mint a dugódíj megítélése.