Paprikajancsi utolsó órái

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Minden olyan szépen indult. 2006 tavaszán, az azévi németországi focivébé ürügyén csapott össze a német és az angol parlamenti válogatott. És az összecsapás ezúttal nem csak afféle zsurnalisztikai szóvirág volt, Boris Johnson a meccs hajrájában a szó legszorosabb értelmében tarolta le ellenfelét, amikor egyensúlyát némileg elvesztve, egész súlyával előredőlve vállal-fejjel zuhant egy német politikus medencecsontjára, hogy aztán a tőle közel sem idegen színésziességgel fogja a fejét, de már csak azután, hogy kicsit ünnepeltette magát.Vagy bő két évvel később, amikor London friss polgármestereként, a 2012-es játékok házigazdájaként hazahozta a 2008-as olimpiát rendező Pekingből az olimpiai zászlót, hogy aztán a bő tízórás, a jelek szerint nem józan merengéssel töltött repülőút után elmondja, részben rögtönözve, minden idők egyik legszórakoztatóbb politikai beszédét. Azt, amiben egyrészt sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az olimpiai programnak már nem része a pankráció, aminek legnevesebb bajnoka a krotóni Milón nem csupán végigcipelt a vállán egy ökröt a stadion egész hosszában, hanem puszta kézzel agyon is ütötte, majd együltőhelyében el is fogyasztotta? És ez még csak nem is a csúcspont, mert az kétségtelenül a zárás, de inkább nem lőném le a poént, nézzék meg, érdemes:Hát még amikor már veterán polgármesterként egyszerűen fennakadt egy csúszókötélpályán, hogy aztán a magasban lengve röhögve megjegyezze, hogy valójában ez egy nagyon jól szervezett dolog, csak hozzon már valaki egy létrát.A régi szép idők. Az egzotikus származású Alexander Boris de Pfeffel Johnson, aki felmenői között tudhatja az ottomán birodalom utolsó belügyminiszterét és a porosz királyi és az orosz cári seregben is tisztként szolgált Pál wüttembergi királyi herceget is, Manhattanben, ott is az elegáns Upper East Side-on látta meg a napvilágot, majd az angol úrigyerekek középiskolájában, Etonban, illetve az egyik legrégibb oxfordi college-ban, a Balliotban tanult, utóbbiban klasszika filológiát. 1986-ban az oxfordi diákszövetség elnökének választották, ez a poszt kitűnő ugródeszka a politikába, közéletbe. Johnson maga előbb az utóbbit választotta, újságíróként helyezkedett el, elsőként a Daily Telegraph-nál, ahol egyből közönségére talált a középkorú, középosztálybeli, középangol olvasótáborban.Hamis EU-s mítoszok gyártásától a BrexitigA lap brüsszeli tudósítójaként az integráció híveinek hangos kritikusaként a kevés brüsszeli euroszkeptikus tudósító közé tartozott. Munkássága részeként olyan mítoszokat is terjesztett, minthogy az EU be akarja tiltani a koktélrák ízesítésű csipszet, standardizálni akarja a kotonok méretét, mert az olaszoknak kisebb a pöcsük, vagy éppen szaglókat kíván felvenni, hogy biztosítsa a marhatrágya azonos szagát az unió egész területén. Ezzel lényegében ő vált az euroszkepticizmus egyik arcává, aminek később komoly szerepe lett az életében.Mert Johnson nem a londoni főpolgármesterséggel ért fel politikai karrierje csúcsára. Már akkor is akadtak botrányai - például bár nyilvánosan a kerékpáros közlekedés lelkes híveként mutatkozott, első ciklusában egyből csökkentette a dugódíj övezetét, majd többször is meggyanúsították, hogy szándékosan titkolta el a londoni légszennyezettségi adatokat -, azon ritka politikusok közé tartozott, akik népszerűen hagyták el posztjukat. 2016-ban harmadszor már nem indult el a tisztségért, távozásakor a közvélemény-kutatások szerint a londoniak abszolút többsége szerint jól végezte a munkáját. De figyelmét ekkor már az országos politika kötötte le. Korábbi ígéreteivel szemben még polgármesterként elindult a parlamenti választásokon is, 2015-ben Uxbridge és South Ruislip képviselőjévé választották. 2016 februárjában pedig csatlakozott a brexitet támogató kampányhoz, mely során pártja miniszterelnökét és egykori barátját, a népszavazás hazárdjátékát politikai túlélése reményében felvállaló David Cameront is keményen támadta.A kampányban nem fogta vissza magát. Amikor például Barack Obama annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britanniának maradnia kéne az EU-ban, arra azzal reagált, hogy Obama "felmenői alapon", "részben kenyaiként" nem kedveli Nagy-Britanniát. Nagy szerepe volt "a nyolcvanmillió török" hamis narratívájának terjesztésében is, amiben a brexitpártiak azt állították, hogy a kormány Törökország mihamarabbi csatlakozását akarja, vagyis a népszavazásnak az is a tétje, hogy elárasszák-e a törökök Nagy-Britanniát. Mindezt úgy, hogy a nagyapja Osman Kemal Wilfred néven született, dédapja pedig az ottomán birodalom utolsó belügyminisztere volt.A brexit-szavazás sikere, David Cameron bukása után Johnson külügyminiszter lett Theresa May kormányában, ami igazán sajátos döntés volt. Johnson karrierje során igen sok országról nyilvánította ki nem éppen kedvező véleményét. A külügyi apparátus se lelkesedett érte, szemére vetve a meggyőződés és az elvek, vagy egyáltalán érdemi gondolatok hiányát. Két év után végül nem ezért, hanem a brit kilépési stratégia körüli kormányon belüli viták miatt mondott le posztjáról. Lemondó nyilatkozatában azzal vádolta May kormányát, hogy az titkon a népszavazás eredményével ellentétben nem Nagy-Britannia és az EU tényleges és végleges szakításán dolgozik. Egy évvel később, May lemondása után Johnson harcba szállt a konzervatív párt elnökségéért, egyben a miniszterelnökségért. Nyert, de pártja a brexit miatti megosztottságban hamarosan elvesztette parlamenti többségét. Az emiatt szükségessé vált parlamenti választásokon aztán Margaret Thatcher 1987-es győzelme óta nem tapasztalt, földcsuszamlásszerű győzelmet aratva kényelmes, nyolcvan fős többséget szerzett a parlamentben.A botrányos járványkezeléstől az újabb botrányokigMásodik miniszterelnöki ciklusa már nem volt diadalmenet. Ebben részben a körülmények is közrejátszottak, 2020 februárjában, alighogy befejezte kormánya átalakítását kormánya átalakítását, kirobbant a koronavírus-világjárvány. Johnsont igen sok kritika érte, amiért a járvány első hónapjaiban rendszeresen nem vett részt a COBRA-üléseken - amit kb. a magyar operatív törzsnek feleltethetünk meg -, ahogy azért is, hogy mennyire felkészületlenül érte a járvány Nagy-Britanniát. A járványkezelését is bírálták, Johnson kormánya sokáig a nyájimmunitás nem túl meggyőző elméletét követte, így Európában szinte az utolsók között rendelt el lezárásokat, így 2021 januárjára Nagy-Britanniában volt az egyik legmagasabb a járvány halálozási rátája.De az igazi botrányok csak ezután következtek. Előbb 2021 áprilisában egykori közeli szövetségese és főtanácsadója, a kormányból kiutált Dominic Cummings gyanúsította meg azzal, hogy titokban újíttatta fel miniszterelnöki magánrezidenciáját a Downing Street 11. szám alatt, mégpedig támogatói magánadományokból, ami szabályokba ütközik. Johnson simán lerázta magáról, mondván végül visszafizette a pénzt, vagyis saját zsebből újította fel rezidenciáját.A rákövetkező időszakra tán a morális csőd a legtalálóbb jelző. 2021 novembere óta Johnson újabb és újabb botrányok esetén hagyta figyelmen kívül a kormánytól független etikai bizottság ajánlásait. Először Owen Paterson konzervatív képviselő felfüggesztését akadályozta meg, aki képviselőként két vállalat kijáróembere is volt. Ezt követte a partygate botrány. 2021. decemberében jelentek meg az első hírek arról, hogy a kormány és a konzervatív párt tagjai 2020 decemberében, a járvány miatti lezárások idején karácsonyi bulit tartottak. Johnson tagadott, de közben felvételek szivárogtak ki arról, amikor karácsony után pár nappal egy sajtótájékoztató főpróbáján a "képzeletbeli partin" viccelődnek stábjának tagjai. Johnson ezután azzal védekezett, hogy félrevezették.2022 januárjában aztán kiderült, hogy nem ez volt az egyetlen buli a DowningStreeten, tartottak ilyet 2020 májusában is. Johnson ezt már nem tagadta le, hanem elnézést kért, bár a bulit "munkaeseményként" jellemezte. Ez volt a botrány, amikor már egy volt konzervatív miniszter, David Davis is a miniszterelnök lemondását követelte. A bulik ügyében a hónap végén még a londoni rendőrség is vizsgálatot indított. Februárban négy közeli munkatársa, kabinetfőnöke, első magántitkára, politikai főtanácsadója és sajtótitkára is lemondott. Áprilisban a rendőrség büntetővégzést hozott a miniszterelnök ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt. Nem sokkal később kiderült, hogy Johnson nem csupán résztvevője volt a partiknak, legalább egyet ő maga hozott össze.Ekkor már a közvélemény is kezdett ellene fordulni. Májusban, az önkormányzati választásokon a konzervatívok a vártnál gyengébben szerepeltek, a leggyengébben teljesítő körzeteket képviselők ekkor már Johnson lemondását követelték. Júniusban a párton belül bizalmi szavazást is kezdeményeztek ellene, amit akkor 59:41 arányban megnyert.Egy saturészeg zaklató lehet a veszteHogy ha most rendeznének ilyet, már korántsem biztos, hogy újra nyerne. Azóta a brit konzervatívok sorra bukják az időközi választásokat, a miniszterelnök meg minden korábbinál nagyobb és védhetetlenebb botrányba keveredett. Június 30-án váratlanul lemondott a posztjáról Chris Pincher, a konzervatívok egyik frakcióvezető-helyettese. Pincher a lemondását azzal indokolta, hogy az előző este "túl sokat ivott". Pincher a brit arisztokratákra jellemző visszafogottsággal foglalta össze estéjét. A parlament etikai bizottságához érkezett bejelentések szerint valójában saturészegen fogdosott férfiakat a Konzervatív Párt zárt londoni klubjában, a Carltonban. Johnson ugyan másnap felfüggesztette Pincher tagságát, de most talán elkésett a kármentéssel.Pinchernek ugyanis nem ez volt az első esete, 2017-ben egyszer már le kellett mondania a frakcióvezető-helyettességről, mert akkor meg Alex Storynak, az olimpikon evezős konzervatív aktivistának tett kéretlen ajánlatot. Szerdán Johnson a miniszterelnök órájában azzal próbált védekezni, hogy végső soron felfüggesztette Pincher tagságát, de bírálói szerint ez kevés. A kérdés igazából az, hogy miért gondolta egyáltalán alkalmasnak a frakcióvezető-helyettesi posztra, ha amúgy tudott problémás viselkedéséről. Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt elnöke fel is idézte a Johnsonnak tulajdonított mondatot, amit a miniszterelnök állítólag Pincher kinevezésekor súgott oda valakinek. "Pincher by name, pincher by nature", vagyis Csipkedő névben, csipkedő természetében is, játszott el állítólag párttársa nevével Johnson. Bár Stamer határozottan követelte, hogy hímezés-hámozás helyett kivételesen válaszoljon igennel vagy nemmel a kérdésre, hogy mondta-e ezt Pincehrről, Johnson hímezett-hámozott, és kitért a válasz elől.A botrány egy hét alatt hatalmasra dagadt, a jelek szerint mostanra legközelebbi szövetségesei is megelégelték, hogy a miniszterelnök lényegében bő fél éve folyamatosan etikai normasértések miatt kénytelen magyarázkodni, pláne, hogy Johnson egy duzzogó óvodás stílusában igyekszik folyamatosan kibújni a felelősség alól. Kedden Sajid Javid egészségügyi és Rishi Sunak pénzügyminiszter nyújtotta be lemondását, Szerdán Will Quince és Robin Walker oktatási miniszterhelyettesek, Victoria Atkins igazságügyi- és John Glen pénzügyminiszter-helyettes, valamint Laura Trott és Felicity Buchan minisztériumi megbízottak távoztak a kormányból.Reggel a legtekintélyesebb brit konzervatív lap, a Times szerkesztőségi jegyzetben sürgette Johnson lemondását, de szinte a teljes brit konzervatív sajtó Johnson végőráiról cikkezett. "Hat hete arról a félelmemről írtam, hogy Boris Partygate körüli idiótasága szélesebb értelemben vett alkalmatlanságát szimbolizálja, amit képtelenség kijavítani" - írta például a legnagyobb brit lap, a Daly Mail publicistája, Stephen Glover, aki szerint bár Johnson tisztességes és nagylelkű, remek képességekkel megáldott ember, de "a történtek fényében, eredményei ellenére most már elátkozott miniszterelnöknek tűnik. Micsoda pazarlás, minő tragédia" - írta.Kihátrált mögüle a populista konzervatív Sun, és az értelmiségi konzervatív Telegraph. Egyedül a Daily Express bulvárlap tartott ki mellette, mert szerintük Johnsonnak most alkalma nyílik bebizonyítani, hogy képes egyesíteni a pártját, és gyorsan jobbá tenni Nagy-Britanniát. "Johnson úr most bevetheti legendás meggyőzőképességét a képviselők hitének megerősítésére. Elegáns távozása megkoreografálása helyett a gázra léphet, és kigyorsíthat. Legnagyobb fegyvere a győzni akarás, ínyére való kihívás azokat megcáfolni, akik úgy hiszik, vége van" - írták.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció