Cikkünk frissül.Csütörtökön Gulyás Gergely még nem is tudott róla, hogy kész lenne, hétfőn már benyújtotta, kedden pedig vitát szervez és meg is szavaztatná a katázást gyakorlatilag kivégző törvényt a kormány. A törvényt így kivételes eljárásban tárgyalta a parlament, azaz kedd délelőtt lement a vita, hogy kora délután aztán szavazhassanak róla. Ahhoz képest, hogy mennyire sok embert érint a törvényjavaslat, és hogy mennyire kevés időt adnának az átállásra, a kormány részéről Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára 12 perc alatt elmondott mindent, amit érdemesnek gondolt. Tállai azzal kezdte, hogy 10 éve azért született meg a katás szabályozás, és akkor a cél az volt, hogy a lakosság számára saját szolgáltatást vagy termékeket nyújtó legkisebb vállalkozások számára legyen egy egyszerű, csekély adminisztrációval járó, méltányos méretű tételes adólehetőség, ami a gazdaság kifehérítésében is segíthet. Mint az államtitkár elmondta, a kata rendkívül sikeres lett, az évek során több mint 450 ezren választották, de „sajnos az egyszerűség és az alacsony közteher nem kívánatos irányba vitte el az adónem működését”, és olyan csoportok is beszálltak, melyeknél a kata alkalmazása a közterhek jelentős csökkenését eredményezte. Tállai szerint széles körben terjedt el a gyakorlat, hogy a katát a munkáltatói viszony kiváltására használták, és ezzel komoly versenyképességi hátrányba kerültek a jogkövető munkáltatók, akik munkaviszonyban alkalmaztak embereket. 2021-ben ugyan szigorított már a kormány, például egyetlen befizetőtől évi 3 millió forintos bevétel után 40 százalékos adót vetetettek ki, és így a bujtatott foglalkozás megnehezült, de a jelenség nem szűnt meg. Ráadásul a beszámlázás révén a kata lehetőséget teremtett a társasági adó és az osztalék utáni szja elkerülésére is.A miniszter-helyettes ezután azt állította, hogy az elmúlt hetekben széleskörű szakmai konzultációt folytattak szakmai szervezetekkel (bár azt konkrétan nem említette, hogy kikkel), és arra jutottak, hogy azokat az eredményeket, ami révén a kata sikertörténetté vált, mindenképp meg kell őrizni. Példaként hozta, hogy korábban egyes, nehezen adóztatható tevékenységek esetében is látszott a gazdaságfehérítő hatás. Épp ezért Tállai szerint az egy évtized alatt felmerült problémákra olyan megoldást kell találni, ami megőrzi az eddigi eredményeket, de biztosítja, hogy az adónem az eredetileg megcélzott kör számára legyen vonzó adózási alternatíva. Ezért az új törvény értelmében csak a főfoglalkoztatású egyéni vállalkozók számára lesz választható a kata, és csak azoknak, akik a lakosság felé szolgáltatnak vagy értékesítenek termékeket. Tállai szerint azok, akik nem illenek ezekbe a kategóriákba, már meglévő adóformákra térhetnek át. A vitaA törvényalkotási bizottság fideszes tagja, Illés Boglárka összefoglalta a Tállai által elmondottakat, majd a 2010 előtti kormányok adópolitikáját szidta, míg az ellenzék részéről a DK-s Gréczy Zsolt arról beszélt, hogy ez a törvény több százezer katás vállalkozást tehet tönkre. Az ellenzéki képviselő kiemelte azt is, hogy erről a megszorító csomagról és adóemelésről április 3-a előtt nem volt szó, így becsapták a választókat. Gréczy szerint a kidolgozatlanság és a kapkodás bizonyítéka, hogy a kormánypárti módosítókkal a helyesírási hibákat kellett kijavítani. Úgy látja, hogy a törvény beismerése annak, hogy a költségvetés bajban van, és ilyen megszorítócsomagokra van szükség. Mint fogalmazott, a törvényalkotási bizottságban egy fideszes képviselő is elismerte, hogy lesznek, akik nehéz helyzetbe kerülnek majd a törvényváltozás miatt. Felhozta azt is, hogy a kormány az uniós források megszerzéséért éppen most ígérte meg Brüsszelnek, hogy csökkentik a gyors jogalkotások arányát, és a kormány által kezdeményezett törvények esetében lesz érdemi társadalmi egyeztetés. A frakciók képviselői közül elsőnek a szintén DK-s Varju László szólalt fel, aki közölte hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak majd a törvény miatt, hiszen a törvény már szeptember elsejétől hatályba lépne, sok százezer vállalkozót hozva lehetelten helyzetbe a nyár során (Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő erre egy 2006-os, Gyurcsány Ferenc által bejelentett áremelés példáját hozta be ellenérvként, nem teljesen világos, hogy miért.)Varju elmondta azt is, hogy több tüntetővel is beszélt a parlament előtt, akik vállalkozása ellehetetlenülhet az új törvény miatt: beszélt egy szinkrondramaturggal, aki eddig filmstúdióknak dolgozott be, egy magyar népzenét népszerűsítő, kiadványokat készítő férfival, aki nem tudja folytatni az eddigi módon, mert főleg intézmények vásároltak tőle, valamint egy készségfejlesztő eszközöket készítő vállalkozóval, akitől önkormányzati iskolákban dolgozó tanárok vásároltak. A DK-s képviselő kifogásolta azt is, hogy hatástanulmány és egyeztetés nélkül, hasraütésszerűen hozták ide ezt a törvényt, és Varga Mihály miniszternek nem volt bátorsága, hogy az általa jegyzett törvényt megvédje. Az ellenzéki képviselő azzal folytatta, hogy szeptember elsejétől több tízezer embernek lesz kérdés, hogy feketén dolgozzanak ezentúl, vagy húzzák le a rolót. A jobbikos Z. Kárpát Dániel többek között arról beszélt, hogy ők egyetértenek a bújtatott foglalkoztatás elleni fellépéssel, de ez ma már egy szoftveres kérdés, a NAV rálát minden számlára, digitális eszközökkel könnyedén ki lehetne szúrni a visszaéléseket. A képviselő nem érti, hogy ha úgy látják a kormányban, hogy egyes cégeknél túl sok a katás foglalkoztatás, akkor miért nem célzott ellenőrzéseket rendelnek el, miért csinálják ki az egész adónemet. Z. Kárpát példája szerint egy cserépkályhát építő vállalkozó többet nem dolgozhat egy önkormányzat megbízásából, ez szerinte „agyrém, marhaság”, ami a feketegazdaság felé visz, és a kormány atomháborút akar indítani egy szúnyograj ellen. A Momentumból Orosz Anna szólt hozzá a vitához, aki szintén azt kifogásolta, hogy egy gazdasági válság kellős közepén, a nyári szabadságok alatt számolják fel a katás vállalkozásokat. A mostani katásoknak szerinte a legjobb esetben az lehet a választása, hogy átmennek egy szja-alapú egyéni formába vagy kft-be, de ez havonta több százezer forintos többletkiadást és rengeteg papírmunkát jelenthet a számukra, rosszabb esetben pedig csődöt jelenthetnek vagy a feketegazdaságba kényszerülhetnek. Orosz elmondta azt is, hogy a Fidesznek 10 éve lett volna, hogy igazságosabbá tegyék az adónemet, de a gazdasági konjunktúra idején nem nyúltak hozzá, majd most a válság idején döntöttek úgy, hogy eltörlik, úgy ahogy van. Miközben a kormány tűzbe megy azért, hogy nehogy bevezessék a globális minimumadót, és egy kicsivel több adót kelljen fizetniük az extrán nyereséges óriásvállalatoknak, aközben a kisvállalkozókat a kiszolgáltatottság szélére lökik, tette még hozzá. Az MSZP-s Vajda Zoltán azzal kezdte, hogy megszámolta, összesen tíz kormánypárti képviselő vesz részt a vitán, miközben a kormányt is egyedül csak Tállai államtitkár képviseli. A képviselő is példákat hozott, melyek alapján látszik, mennyire életszerűtlen a törvény: ezentúl például ha ömlik a víz a társasházban, és felhívják a vízvezetékszerelőt, akkor a szerelő előbb arról fog érdeklődni, hogy milyen helyiségből folyik a víz, közös vagy magánból? És ha közösből, akkor nem fog kimenni, hiszen a társasház nem fizethet neki. Majd Vajda számos történetet hozott a tüntetők közül a térről: építőmérnök, kézműves, gyerekszínházi alkalmazott, reklámfilmes, kiadványszerkesztő, radiológus, biciklisfutár, marketinges és fényképész is arról panaszkodott elmondása szerint, hogy nem tudják, hogyan találják ki az életüket a nyár közepén, másfél hónap alatt. Volt, aki már látja, hogy feketén fog dolgozni, más külföldre készül.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 47 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Egyetlen miniszter sem jelent meg a kata villámgyors kivégzéséről szóló parlamenti vitán
Még nincs komment