„Nem játszhattunk sokáig, egytucatnyi koncertünk volt február óta. A közönség mindenütt, ahol felléptünk, a háború ellen volt. Jekatyerinburgban is erről beszéltem, ott nem jelentettek fel. Ufában igen. Utána eszembe jutott: az első koncertünket 1982 májusában adtuk Ufában, és sokáig az volt az utolsó is. Azonnal betiltottak bennünket. Előadtuk a »Ne lőj«-t is ott, béke volt, szeretet, rockandroll. Pontosan negyven év múlva megint május, megint Ufa – és megint betiltanak. Misztikus, nem? Eltelt negyven év. Egy egész élet. Tudod, mit jelent ez? Hogy rendben vagyunk, a legfontosabb dolgokban nem változtunk. Nem hazudunk az embereknek, ezért időről időre kapunk a fejünkre a hatalomtól.”Ezekről Jurij Sevcsuk, a DDT orosz rockegyüttes frontembere beszélt a napokban a Meséld el Gorgyevevának című műsorban. (Ami a Ne lőj!-t illeti, az a dal úgy szólt a 80-as évek elején Afganisztánról, hogy az országot meg sem említették benne.) Sevcsuk azok után adott nagyinterjút, hogy egyértelművé vált: a zenekar is felkerült a nem hivatalos oroszországi tiltólistára. Ezen azokat az előadókat és együtteseket lajstromozzák, amelyeknek a háborús időszakban nem adnak több lehetőséget a koncertezésre. Konkrétan kimondott elhallgattatásról nincs szó, a folyamatosan változó, leginkább bővülő jegyzéket a koncertszervezőkhöz és a -helyszínekhez juttatják el, nekik kell érteniük a szóból.Hogy a listázást mivel lehet elérni, egyértelmű: az orosz–ukrán háború ellenzésével, értelmetlenségének felvillantásával, a kormányzat vagy az elnök kritikájával. Amit Jurij Sevcsuk említ a fenti idézetben, az a Meduza.io cikke szerint a DDT egyik dalát – a csecsenföldi háborút megidéző Szeretet címűt – felvezető szövegben hangzott el a május közepi ufai eseményen. A frontember egyebek közt a következőket mondta: „A haza, barátaim, az nem egyenlő az elnök seggével, amit állandóan simogatni és csókolgatni kell.”A Szentpéterváron szerkesztett Fontanka.ru egy hete nyilvánosságra hozott egy ilyen tiltólistát, összesen 30 név szerepelt rajta. Mint a lap is írja, a jegyzéket a promóterek körében terjesztik „fentről”, azzal, hogy az érintettek felléptetése nemkívánatos.A lista érdekességei közül minimum kettőt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy az orosz rock- és popkultúra legismertebb szereplői közül jó néhányan ott vannak rajta, alműfajtól függetlenül.A másik, hogy több olyan nevet is lajstromoztak, akik a szovjet korszak végén indultak, betiltatással kezdték, és most lényegében ugyanoda tértek vissza. Jurij Sevcsuk és a DDT mellett ilyen az „orosz Beatles”, vagyis Andrej Makarevics és a Masina Vremenyi, valamint Borisz Grebenscsikov és az Akvarium.A trióból különösen Sevcsuk és Grebenscsikov érdekes: egyikük sem a múltjából él, aktívak, a koncertek mellett rendszeresen jelentkeznek új dalokkal és lemezekkel – személyes elem: egyiküket Bécsben és Drezdában néztem és hallgattam meg, a másikukat két alkalommal is Ungváron –, és soha nem titkolták hatalomkritikus-pacifista-háborúellenes nézeteiket. Ugyanígy mindketten a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján startoltak, de a kezdeti tiltások után – az úgynevezett peresztrojka és glasznoszty szellemében – már a birodalom teljes összeomlása előtt jelenhettek meg albumaik a Melogyija állami lemezkiadónál. Lemezt kiadni ma nem kunszt – Oroszországban fellépni ellenben egyre kevésbé egyszerű.Érdemes megemlíteni még a névsor kapcsán, hogy a közismerten nívós orosz rap- és hiphopmezőny színe-virága is képviselteti magát rajta. Ott van példáulOxxxymiron, az orosz Kendrick Lamar, aki már a háború első napjaiban elhagyta a hazáját, miután egyértelművé tette a véleményét a történtekről; a hozzá hasonlóan okos és kedvelt Noize MC; a Monyetocska néven ismert Jelizaveta Girdimova; a glamouros témái ellenére külföldi ügynökké minősített Morgenstern, akiről itt elérhető cikkemben írtam hosszabban. És egy sereg remek középgenerációs előadót még nem is említettem, mint a – mellesleg szintén ufai – Zemfira, a Testvér 2. című kultfilm főcímzenéjét játszó Bi-2, a rendkívül szórakoztató Nogu Szvelo, vagy a számomra túlontúl szórakoztató Little Big.„Még negyven-ötven koncertet terveztünk – mondta Sevcsuk Gorgyejevának. – Február 24. után eleinte nem éreztük jól magunkat a színpadon, de később, amikor láttuk, hogy az emberek örülnek, hogy együtt vannak, és hogy sokan vannak, ez megváltozott. Úgy gondolom, most olyan időket élünk, amikor a DDT-re Oroszországban van szükség. Nyugaton sokan békepártiak, itt nem elegen. Éppen ezért nagyon megütött, amikor betiltottak bennünket. Elvették a munkánkat, ami fontos volt, amire szükség volt. Nem a pénzről van szó. Megtiltották, hogy teljesítsük a kötelességünket. Ellehetetlenítették, hogy kimondjuk, amit gondolunk.”Az orosz rock- és popélet azért kimondja. Dalokban, lemezeken – meg ahol teheti. Ha nem otthonról, külföldről. Öt dal és klip, amelyek a háború kezdete óta születtek:Borisz Grebenscsikov: JóslatJurij Sevcsuk és a DDT: Aprócska halálNoize MC: AuszvajszShortparis: AlmáskertZemfira: Ne lőjetek
444 a kommenteren - 444
„A haza, barátaim, az nem egyenlő az elnök seggével, amit állandóan simogatni és csókolgatni kell”