Kedden elfogadták a jövő évre vonatkozó költségvetést a parlamentben, a zárószavazáson 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazatot kapott a törvényjavaslat.A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke összefoglalta tanács véleményét a benyújtott törvényről. Mint elmondta, az államadósság tervezett összege nem változik a benyújtott módosítók hatására, mivel a megnövekedett kiadásokat ellensúlyozzák a növekvő bevételek. Kovács emiatt arra jutottak, hogy zárószavazásra bocsátható a törvény, ugyanakkor kitért a költségvetési tervezés megkezdése óta felerősödött makrogazdasági kockázatokra, úgymintvártnál nagyobb infláció orosz-ukrán háború következményei, energiaválság világgazdaság lassulása EU-val történő megállapodás előrehúzódása növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.Egyre kevésbé látni át A költségvetés tervezetének beadása elég komoly esemény egy ország politikai életében, ilyenkor kellene kiderülnie, hogy a kormány pontosan mit és hogyan tervez a következő egy évre, írtuk a költségvetés benyújtása után megjelent beharangozó cikkünkben, ahol arra is kitértünk, hogy közben évről évre nehezebb elemezni az Orbán-kormányok terveit, mert egyre átláthatatlanabb költségvetésekkel állnak elő, amiket aztán egyre szabadabban és kontroll nélkül írnak át később, ahogy csak a kedvük tartja. Az idei évre ez különösen igaz, ugyanis Orbánék a minisztériumokat is teljesen átszervezték, így még annál is kevésbé lehet kiolvasni a dokumentumból, hogy hogyan alakulnak egyik évről a másikra az állam közpénzügyei, mint eddig lehetett, tettük még hozzá június elején. Azóta ráadásul egy sor kiigazítást is bejelentett a kormány, például a katázást gyakorlatilag ellehetetlenítő új törvénnyel, így máris jelentős változások mentek végbe az állami költségvetés tervezésében. Emellett is egy sor módosítót adott már be a kormány a benyújtás óta, az új tervek szerint 30 milliárddal több jut a Rogán alá rendelt titkosszolgálatokra, valamint 26 milliárd forinttal többet költene a kormány a saját kommunikációjára és nagyjából 37 milliárddal többet sportra. A különadók kivetésénél a kormány amúgy azzal érvelt, hogy a legnagyobbat magán fogja spórolni az állam, de mint megírtuk korábban, ennek nagy része főleg papíron jelentett csak spórolást.