Kedden megszavazta a fideszes kétharmad az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, melyet Kocsis Máté vezetésével több fideszes és KDNP-s képviselő nyújtott be a parlamentnek. A módosítást 140 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a parlament. Az alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék meg az önkormányzati és az EP-választásokat. A fideszes képviselők a vita során elsősorban spórolási szándékkal magyarázták a változás szükségességét, míg az ellenzéki képviselők azzal érveltek, hogy a kormány ismét politikai érdekei miatt módosítja az Alaptörvényt: mivel az európai parlamenti képviselőkről csak listán, az önkormányzatokról pedig vegyes rendszerben szavazunk, az ellenzéki pártok az első esetben külön indulhatnak, a településeken viszont az együttműködésben érdekeltek. Az átütemezéssel az a helyzet állhat majd elő, hogy a 2024 májusában megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők csak 2024 októberében léphetnek hivatalba. Addig az elődjük hónapokig abban a tudatban vezethetné a várost, hogy leváltották. A fideszes képviselők is elismerték a vita során, hogy látják, a javaslat politikai konfliktusokat szül, de mindenképp szeretnék megcsinálni.Szintén az Alaptörvény módosításával dőlt el, hogy a megyéket a kormány vármegyékké nevezik át, míg kevéssel korábban, a "2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról" nevű törvényjavaslat elfogadásakor dőlt el, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak kell hívni a kormány szándékai szerint. A változásokról a parlamenti vita során a fideszes képviselők elmondták, hogy szerintük nem kell többet belelátni, mint ami a törvény szövegében le van írva. A vármegyés ötlet nem új, már 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, de olyan vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azért ellenezte, mert szerinte „nem jó történeti aspektusai vannak”. Lázár most sem támogatta a javaslatot, és korábbi kérdésünkre azt mondta, nem is fogja megszavazni.