A rezsiszámlán üt vissza, hogy alig újítottuk fel a lakásainkat

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
„A rezsi Magyarországon sokkal nagyobb arányát foglalja el vagy foglalja le a havi jövedelemnek, mint a nyugat-európai országokban. (...) Nekünk a rezsi egy nagy gond, azt kezelni kell” - mondta Orbán Viktor június 10-én a Kossuth rádióban, ígérve, hogy a jövő évi költségvetés meg fogja védeni a rezsicsökkentést.Egy hónappal később rezsiemelést jelentettek be, és bár utólag finomítottak rajta, a kormány számításai szerint így is a háztartások negyedének - valójában akár a harmadának - többet kell fizetnie augusztustól.Az elmúlt hetekben milliók próbáltak számolgatni, túllépik-e a fogyasztási limitet, és mennyire járnak rosszul az új rendszerben. Most válik igazán égetővé, hogy lakásaink, házaink jelentős része elavult és energiapazarló. Ha nem így lenne, a rezsiköltségek sem okoznának akkora gondot, mint Orbán megállapította.„Mi az ábra” című sorozatunk mostani részében megnézzük, mennyire sikerült hatékonyabbá tenni lakóépületeinket a mögöttünk álló, rezsicsökkentéses években. A rövid válasz: nem nagyon.Egy kormányzati stratégia szerint 2020-ban a családi házak 63 százalékának nem volt hőszigetelése. Ugyanez jött ki a tíz lakásosnál nagyobb társasházaknál. A kis társasházaknál még rosszabb, 77 százalékos az arány, a paneleknél pedig 52. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy a maradék mind elkészült, mivel vannak részlegesen hőszigetelt épületek is.A teljesen hőszigetelt épületek aránya 7-10 százalékkal nőtt nyolc év alatt a családi házaknál, a nagy társasházaknál és a paneleknél. A kis társasházaknál viszont csak részleges felújítások voltak.Ugyanebben az anyagban azt írják, „a kicserélt nyílászárók aránya minden kategóriában növekedett, kivéve a panelépületek esetében. A növekedés itt nagyobb, 5-13 százalék, néhány kategóriában pedig akár 20 százalék feletti részleges nyílászárócserét is láthatunk”. (Ennél jobban nem részletezik.)Az épületek elavultságát mutatja, hogy 2020-ban a magyar energiafogyasztás 34 százaléka a háztartásokhoz kötődött, míg az Európai Unióban ez csak 28 százalék. 1991 óta mégis egyetlen év volt, amikor az összes lakásnak 1 százaléknál nagyobb részét újítottuk fel, írta júniusban a Magyar Nemzeti Bank elemzője. A stratégia szerint ezt szeretné a kormány 2030-ig évi 3 százalékra emelni.A Habitat for Humanity tavalyi jelentése szerint a lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, és a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani. Az uniós források sokat segíthettek volna, de a 2014-2020-as ciklusban az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására. A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi az összes lakás 0,5 százalékát érte el, az Otthon Melege Program pedig szintén azok számára volt elérhető, akik rendelkeztek saját tőkével.Egyelőre nem tudni, hogy a következő években mennyi pénzt szánna a kormány erre a célra, akár a kohéziós pénzekből, akár a helyreállítási alapból, amiről még meg sem egyeztek az Európai Bizottsággal. A helyreállítási terv tavalyi változata szerint lakossági napelemeket támogatnának, amit a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője korábban „totális félreértésnek” nevezett, mert ha napelemeket szerelnek a háztetőre, azzal még nem csökkentik a ház energiaigényét. Szerinte ezért előbb hőszigetelésre, nyílászáró-cserére lenne szükség, utána lehetne rátérni a fűtéskorszerűsítésre és a megújuló energiára.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció