„Árplafont megállapítani, hatósági árat megállapítani akkor lehet, hogyha valaki megtermeli azt, amit el akar osztani. [...] Ha én megállapítok egy árplafont, és nem tudom megtermelni azt a terméket, nem tudom garantálni, hogy abból elegendő legyen, akkor abból hiány lesz. Az csak még nagyobb bajt okoz.”Aki azt gondolná, hogy egy magyar közgazdász vagy ellenzéki politikus nyilatkozatából idéztem a kormány által bevezetett hatósági árakról, az annyira tévedne, amennyire csak lehet. Ez az idézet ugyanis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterről származik, aki a csütörtöki kormányinfón mondta mindezt. És természetesen nem a magyar árstoppokkal kapcsolatban mondta ezt, hanem az Európai Bizottság vezetőjének azon javaslatát minősítette, miszerint ársapkát kellene bevezetni az orosz gázra. Közben véletlenül megfogalmazta a kormány saját politikájának tökéletes kritikáját. Ursula von der Leyen javaslatáról egyelőre nem sok részletet ismerünk, de az Európai Bizottság vezetője arról beszélt szerdán, hogy az EU tagállamainak meg kellene határozni egy ársapkát, aminél többet nem hajlandók fizetni az orosz földgázért, bármennyit is kérnek az oroszok. Von der Leyen szerint Oroszország kénytelen lenne ilyen áron is eladni Európában, mert megfelelő insfrastruktúra hiányában nem tud annyi gázt eladni más piacokon, mondjuk Kínában, mint amennyit Európában. Hogy ez a stratégia mennyire működne, az egy érdekes kérdés, és Gulyás Gergelynek igaza lehet abban, hogy lehetnek vele problémák. De az tagadhatatlan, hogy az unió javaslata első látásra nagyon hasonlít ahhoz, amit a magyar kormány is bevezetett. Sőt, az energiacégek extra bevételeit is megadóztatná, ami szintén elég orbános javaslat. Gulyás Gergelynek viszont nem tetszik a dolog, mert az ársapka hiányhoz vezet. A miniszter a kormányinfón azt mondta, hogy mivel a gázárat a tőzsde határozza meg, csak akkor lehetne az ársapkát bevezetni, ha a gáztőzsdét felszámolják és mindent államosítanak. Különben csak hiány lesz. Ebben igaza is lehet, amire nincs is jobb példa, mint az, hogy mit okozott az üzemanyagokra bevezetett ársapka Magyarországon. Hiányt. A Mol és a kormány is visszautasította, hogy benzinhiány lenne vagy lett volna Magyarországon, de akárhogy is nevezzük, magyar autósok százezrei tapasztalhatják a benzinkutaknál, hogy a hatósági áras 95-ös benzint és néha a dízelt töltő csapokra ki van téve az „üzemen kívül” tábla. Azt pedig a Mol vezetése is belátta, hogy kialakulhat hiány, és a kormány felé is jelezte, hogy az ársapka hosszabb távon nem fenntartható, mert idővel nem érkezik majd az országba elég import üzemanyag. A kormány pedig, furcsa és nehezen betartható szabályokkal, de szigorította is, hogy ki tankolhat hatósági áron. A kormány úgy vezette be a benzinárra kivetett sapkát, hogy nem államosította a Mol-t, sőt, korábban az állami részvénypakettjét elosztogatta a kormányhoz közel álló alapítványoknak. Nem kontrollálja a kőolaj kitermelését, hiszen azt a Mol nagyrészt külföldön termeli ki és onnan hozza be. Amikor pedig a kormány bevezette a 480/literes hatósági árat, a nagykereskedők része beszüntette a bizniszt, mert inkább máshol adta el az üzemanyagot drágábban, a Mol pedig egymaga csak akadozva tudta ellátni a magyar piac több mint 90 százalékát, így sok helyen időről időre elfogyott a benzin. A hatósági áras termékből ráadásul több fogyott, ahogy beindult a tankolás-turizmus, a nyáron pedig minden Magyarországon keresztül haza autózó vendégmunkás ide időztette a tankolását, ami szintén ahhoz vezetett, hogy hiány alakul ki. Mindenesetre megnyugtató, hogy kiderült, Gulyás Gergely és a kormány is pontosan átlátja, milyen folyamatokat indít el, ha egy kormány politikai okokból árakat határoz meg.