Egy évvel a férje halála után 96 évesen meghalt II. Erzsébet brit uralkodó, ezzel elindult a 10 napos nemzeti gyászról és a temetés forgatókönyvéről rendelkező London Bridge és az Unikornis művelet.II. Erzsébet után automatikusan a 73 éves fia, III. Károly (teljes születési nevén: Károly Fülöp Artúr György) lett az Egyesült Királyság királya és további 14 nemzetközösségi királyság, többek között Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója, illetve az anglikán egyház feje. (Károly egyik szépanyja Rhédey Klaudia magyar grófnő volt, a királynak a székelyföldi Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán is van háza, 1998 óta rendszeres vendég Romániában.)Családi ügyekA Diana hercegnével kötött házasságának megromlása, a hűtlenségének lelepleződése nagyon népszerűtlenné tették Károlyt és a mostani feleségét, Kamilla királynét. Diana annak idején nyíltan beszélt arról, hogy a férjének viszonya van Camilla Parker Bowlesszal, akit Charles még az 1970-es évek elején ismerkedett meg, és akit állítólag családi nyomásra nem vehetett feleségül. „Hárman voltunk ebben a házasságban, szóval egy kicsit zsúfolt volt” – mondta Diana a BBC-nek adott híres, 1995-ös interjújában.Bár azóta, hogy Diana – Vilmos herceg és Henrik herceg anyja – és az egyiptomi milliárdos szeretője, Dodi al-Fajed 1997-ben paparazzók elől menekülve autóbalesetben meghalt Párizsban, Károlynak sikerült valamennyire javítania az imázsán, azért még a királyi családban is sokan vannak, akik népszerűbbek nála. (Vélhetően Károly öccse, András yorki herceg nincs közöttük, őt ugyanis még a királyi család sem kedveli: kiközösítették már azelőtt, hogy mielőtt peren kívül megegyezett Virginia Giuffréval, aki azzal vádolta, hogy 17 éves korában az akkor 41 éves herceg megerőszakolta Jeffrey Epsteinék egyik hírhedt összejövetelén.)Az Ipsos közvélemény-kutatása áprilisban azt mutatta, hogy a britek csaknem fele úgy gondolja, hogy Károlynak át kellene engednie a trónt a fiának, Vilmos hercegnek, a YouGov közvélemény-kutatása szerint pedig Károly csak a 7. legnépszerűbb a királyi családban (az anyja, Erzsébet, a menye, Kate, a fia, Vilmos, az apja, Fülöp herceg, a nővére, Anne hercegnő és az unokahúga, Zara Tindall mögött). Az Y generációs britek körében pedig csak a 12. helyen áll – írja a Time.A Dianával kötött tragikus házasságát a közelmúltban újra nagy figyelem övezte, amikor a hercegné halálnak 25. évfordulójára időzített HBO-s dokumentumfilm, a The Princess olyan archív felvételeket mutatott be az Ausztráliában turnézó párról, amik azt sugallják, hogy Károly féltékeny volt amiatt, hogy a felesége sokkal népszerűbb nála.Szatyros Karcsi terrorista kapcsolataiNem segített az sem, hogy III. Károly a jótékonysági szervezetével (PWCF) nemrég súlyos korrupciós ügybe keveredett. Júliusban kiderült, hogy Károly egy volt katari miniszterelnöktől több mint 2,5 millió fontot fogadott el készpénzben, egy részét Fortnum & Mason szatyorba és egy bőröndbe tömve.Nem sokkal később pedig azt is megtudhattuk, hogy az alapítvány 1 millió fontot kapott Bakr és Safík Bin Ladentől, a 2001-es terrortámadásokat kitervelő szaúd-arábiai iszlamista féltestvéreitől. Az adományozás azután történt, hogy Károly 2013-ban a Clarence House-ban privát találkozót tartott a 76 éves Bakrral, 2 évvel azután, hogy Oszama bin Ladent megölték az amerikai különleges erők.A jótékonysági szervezet működése eleve visszás. Ugyan tesz a környezetvédelemért és felszólal a klímaváltozás megfékezése elleni erőfeszítések mellett, tudósok aggodalmukat fejezték ki egyéb ügyekben: például 2019-ben, miután egy homeopátiás gyógyászattal foglalkozó csoport pártfogója lett, a bizonyítékokon alapuló tudományt népszerűsítő Good Thinking Society „tudományellenesnek” nevezte.Az óvatos lobbistaRobert Lacey életrajzíró, a The Crown című sorozat történelmi tanácsadója szerint Károly óvatos volt azzal kapcsolatban, milyen ügyekbe keveredik bele, mivel mindig számítania kellett arra, hogy trónra kerül (bár a parlamentáris monarchiában az államfői szerepe többnyire ceremoniális, szimbolikus). Így hát hét évtizeden át várakozott és közben óvatosan építette a karrierét. Lacey szerint Károly elkerülte a „politikailag vitás területeket” azáltal, hogy a vidékhez, az ökológiához és a brit örökséghez kapcsolódó kérdésekre összpontosított.Csakhogy Károlyt azzal is vádolták, hogy megpróbálta befolyásolni a brit kormányt. 2015-ben kiderült, hogy olyan bizalmas papírokat kapott a brit kormány belső működéséről, amiket még a megválasztott miniszterek sem láttak, ezért egy magas rangú parlamenti képviselő Nagy-Britannia „legjobban tájékozott lobbistájának” nevezte őt.A Guardian 27 feljegyzést kapott, amiket Károly firkálása miatt „feketepók-jegyzeteknek” neveztek el. Ezek azt mutatták be, hogy Károly személyesen lobbizott magas rangú politikusoknál számos kérdésben, az iraki háború alatti katonai helikopterek megrendelésétől a „patagóniai fogashal illegális halászatig”. A királyi család akkor közölte, hogy jellemző, hogy a trónörökösök tájékoztatást kapnak politikai témákról, de a kritikusok azzal érveltek, hogy a királyi család tagjainak távol kell maradniuk a politikától.2017-ben a Paradise Papers-ügyben előkerült Károly bermudai cége is, és kiderült, hogy 2007-ben úgy kampányolt a klímaegyezmény-módosításokért, hogy közben abból a saját magánvagyon-kezelő cége is közvetve anyagi hasznot húzhatott volna, ha a lobbizás sikerrel jár.Felszólal vagy hallgat?Tekintettel a politikai kérdésekben mutatott aktivizmusára, még várni kell, hogy III. Károly király politikailag szókimondó uralkodó lesz-e. James Vaughn, a Chicagói Egyetem brittörténelem-szakértője a Politicónak azt mondta, kérdés, hogy Károly megpróbálná-e felhasználni az íratlan alkotmányban betöltött szerepét, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a brit kormány politikáira és gondolkodására, mint arra az anyja valaha is hajlandó volt.Károly nyáron még trónörökösként arról beszélt Ruandában, hogy sajnálja, hogy a rabszolgatartás határozta meg a Nemzetközösség kialakulását. „Elismerem, hogy szervezetünk gyökerei történelmünk legfájdalmasabb időszakába nyúlnak vissza” – mondta Károly a (korábban Brit) Nemzetközösség – a brit birodalomból kialakult 54 országból álló szervezet – vezetőinek találkozóján. Károly azt mondta: „Ha olyan közös jövőt akarunk kialakítani, ami minden polgárunk javát szolgálja, új módokat kell találnunk múltunk felismerésére. Egyszerűbben: eljött az ideje ennek a beszélgetésnek.” Eközben viszont a brit-ruandai egyezmény alapján az Egyesült Királyságba illegálisan érkezőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba, ezzel eltántorítva az illegális bevándorlókat, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint pedig megsértve a nemzetközi jogot.