A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is átkerül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá. A hivatal eddig közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozott, de 2018-ig például Lázár János kancelláriaminiszter kiterjedt portfóliójának volt a része, tehát a választások utáni kormányalakítás egyik epizódjaként a Kehi mindig új főnököt kap.Ha csak szigorúan a jogszabályokat nézzük, akkor titokzatos és papíron nagy kormányzati befolyással rendelkező szervezetről van szó. A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység - olvasható a Kehi feladatairól szóló 2011-es kormányrendeletben.Tehát elvileg az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) hasonlóan a közpénzek felhasználását ellenőrzik, de míg az ÁSZ az Országgyűlés alá tartozik, addig a Kehi főleg a kormány által elrendelt belső vizsgálatokat végez. A honlapja szerint a következő feladatokat látja el:ellenőrzi a kormánydöntések végrehajtását; az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatások, állami pénzalapok felhasználását; Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését; a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználását; a többségi állami tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vállalatokat. A Kehi tehát mindent lát, nincs titok előtte. Persze vannak kivételek, nem vizsgálhatják például a jegybankot, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ügyészséget. A szervezetben ennek ellenére hatáskörileg hatalmas potenciál van, de a közvélemény számára alig ismert, hogy valójában mit is csinálnak az itt dolgozó revizorok és jogászok.„Nincs még egy olyan állami szerv, amely annyira elzárkózna a nyilvánosságtól, mint a Kehi. Jelentéseit nem hozza nyilvánosságra” - írja a szervezetről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A hivatal jelentéseivel kapcsolatban számos bírósági és hatósági határozat született: a Legfelsőbb Bíróság 2008-ban úgy döntött, hogy nem kell kiadni a jelentéseket, amelyek egyes kormányhatározatok végrehajtásáról készültek. Az Alkotmánybíróság 2016-os határozata szerint azonban a Kehi perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, az Adatvédelmi Hatóság pedig felszólította a hivatalt a jelentései nyilvánosságra hozatalára.„Sem jobb, sem rosszabb nem lesz a Kehi önmagában attól, hogy mostantól Rogán Antal minisztériuma alá tartozik, ez legfeljebb csak a miniszter erősödését mutatja. Az nem baj, hogy a Kehi nem a rivaldafényben dolgozik, az sokkal inkább probléma, hogy a szervezet olyan, mint a szögre akasztott szablya. Alig használják, nem látszik az aktivitása, sokkal nagyobb hatást tudna elérni, hiszen a szervezet összlétszáma meghaladja a százat” - mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.Átláthatatlan munkaAz elmúlt évek költségvetéseit átnézve is az látszik, hogy a kormány nem igazán törte magát, hogy a Kehi számára pénzt, paripát, fegyvert adjon a közpénzek elköltésének hatékonyabb ellenőrzése érdekében. 2013-ban 931 millió forintból gazdálkodhatott, idén 1,2 milliárd forintból, jövőre pedig 1,2 milliárd forint alatt marad a költségvetési támogatásuk. Ez gyakorlatilag változatlan büdzsét jelent, ami még az inflációs hatást sem kompenzálja, ellenben az ÁSZ büdzséje 2013-ban 8 milliárd forint volt, jövőre viszont már 12,7 milliárd forintból tevékenykedhetnek.„A Kehi-t érintő változásnak álláspontunk szerint nincs érdemi jelentősége, hacsak nem az, hogy a miniszterelnöknek a jövőben nem kell a nevét adnia bizonyos döntésekhez. Érdemes felidézni, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítói és kedvezményezettjei elleni Kehi vizsgálatra Orbán Viktor adott utasítást” - mondta lapunknak Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. Szerinte a szervezet működését ez a változás érdemben nem befolyásolja, ugyanis a Kehi eddig is teljesen a kormánynak alárendelten, annak utasításai és érdekei szerint működött, függetlennek soha nem volt nevezhető. Vizsgálati jelentéseit (a civilek elleni eljárás kivételével) nem tette soha közzé, munkája ezért lényegében átláthatatlan.A norvég pénzek ügyében a TASZ két év pereskedés után érte el 2016-ban, hogy a Miniszterelnökség elárulja, ki volt annak a „soron kívüli kormányzati ellenőrzésnek” a megrendelője, ami 2014-ben zajlott a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A jogvédők által végül nyilvánosságra hozott levélből végül kiderült, hogy személyesen Orbán Viktor rendelte meg az intézkedéseket.A 2014 áprilisában indult nyomozás során két év alatt 62 civil szervezetet vizsgált a Kehi, négy alapítvány adószámát próbálták meg felfüggeszteni, a rendőrség 16 hónapon át nyomozott, hét szervezetet ellenőrzött az ügyészség. Az Ökotárs Alapítvány és társai elleni hadjárathoz teljes mellszélességgel csatlakozott a teljes kormányzati sajtó is. Az eljárásokban egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben a bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.Hadházy tudott volna mit kezdeni veleLátott fantáziát a Kehi-ben Hadházy Ákos független képviselő is, aki ellenzéki győzelem esetén korrupcióellenes miniszter lett volna egy Korrupcióellenes Hivatal élén. „Valóban vizsgáltuk a Kehi-t, amelynek a jogköreit kibővítve és a létszámát jelentősen megemelve a korrupció elleni harc fontos szereplője lehetett volna úgy is, ha Polt Péter marad a főügyész” - mondta lapunknak Hadházy Ákos. A független képviselő szerint a hivatal tipikus példája annak, hogy a kormány mire használja a korrupcióellenes szerveket. „Jogkörei megvannak, jól is csinálhatnák, de nem működik. Dolgozni kellene” - fogalmazott.Polt Péter családilag amúgy maga is kötődik a Kehi-hez, hiszen Orbán Viktor 2019-ben a főügyész feleségét, Polt-Palásthy Mariannát nevezte ki a szervezet általános elnökhelyettesének. A szervezet elnöke pedig 2010 óta Gaál Szabolcs Barna, aki korábban Pokorni Zoltán jegyzője volt a XII. kerületben. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok elszámoltatása jegyében komoly feladatok vártak a szervezetre, számos ügyben tettek is feljelentést (moszkvai ingatlanügy, sukorói kaszinó-koncesszió), amelynek nyomán például hűtlen kezelés kísérlete miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt vezetőjét a sukorói telekcsere ügyében.Az Orbán-kormány regnálása óta viszont nem tudnak ilyen nagy skalpokat felmutatni. A legnagyobb találata talán az volt, amikor 2015-ben kiderítették: a Hortobágyi Nemzeti Park földbérlet-pályázati szerződéseinek közel a negyedét szabálytalanul kötötték meg. Szintén 2015-ig kell visszamenni egy másik jelentősebb Kehi-ügyért: feltárták, hogy hihetetlen pazarlás folyt az erdészeti gazdaságoknál.Uniós nyomásra viszont új korrupcióellenes hatóságot hoz létre a kormány, ami az európai uniós források felhasználását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működne. Orbán Viktor már májusban Rogán Antalra bízta a korrupcióüldözést, hiszen hozzá kerültek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.