Alig egy órával azután, hogy Putyin orosz elnök elrendelte a mozgósítást, és atomcsapással fenyegetőzött, Menczer Tamás, külügyi államtitkár bejelentette, hogy meg kellene fontolni az Oroszország elleni EU-s szankciók feloldását. "Érdemes átgondolni, hogy a szankciós politika eredményes-e" - fogalmazott szerda délelőtt kiadott közleményében. Magányosan képviseli a magyar kormány ezt az álláspontot Európában. Szerda délelőtt a háború ügyében megszólaló európai kormányok kivétel nélkül keményebb fellépést indítványoztak Oroszországgal szemben, és nem puhábbat. Ha csak Közép-Európából veszünk néhány példát:"Európa nem engedhet az oroszok zsarolásának, és minden erejével támogatnia kell Ukrajnát. Oroszország éppen úgy veszélyezteti Európa és a világ békéjét, mint a náci Németország tette az előző évszázadban" - mondta például a lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics. Jan Lipavský cseh külügyminiszter szerda délelőtt azt mondta, hogy Putyint bíróság elé kellene állítani. „Az orosz vezetést - Vlagyimir Putyin elnököt, Szergej Lavrov külügyminisztert és a hierarchia és a parancsnoki struktúrák legfelsőbb szintjén lévő személyeket - felelősségre kell vonni a pusztító háborúért” - fogalmazott. A lengyel miniszterelnök felszólította a NATO tagállamait, hogy még több fegyvert és pénzt küldjenek Ukrajnának.Még Milos Zeman cseh elnök is így reagált Putyin reggeli beszédére: "Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren." Pedig Zemant a háború kitöréséig Orbán Viktor mellett a leginkább oroszpárti európai vezetőként tartották számon. Az EU-ban kizárólag a magyar kormánynak jutott eszébe éppen az orosz mozgósítás bejelentésének napján kampányt indítani a szankciók gyengítéséről, és közben egy szóval sem reagálni Putyin fenyegetőzéseire. Az Orbán Viktor kabinetirodájában szerkesztett About Hungary című angolnyelvű kiadvány szerda délelőtt inkább arról számolt be, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerint nem szabad, hogy az EU újabb szankciókat vessen ki Oroszországra. "Az Európai Unió végre fejezze be a nyolcadik szankciós csomag emlegetését" - üzente New Yorkból európai kollégáinak a magyar álláspontot. 2014 óta félévente megszavazta a magyar kormány isAz Oroszországra kivetett európai szankciók egy 2014 óta hatályban lévő, azóta sokszorosan bővített jogszabályon alapszanak. Minden újabb szankciót a korábbiakhoz raknak hozzá, és így bővül folyamatosan a büntetésben lévő személyek (1206 főről van szó jelenleg), vállalatok, intézmények (108 ilyenről van szó jelenleg), illetve áruk és szolgáltatások listája. Mostanában szokás "hetedik szankciós csomagról" beszélni, mint az eddigi utolsó EU-s büntetésről, de ez valójában csak idén a hetedik kiegészítése a szankcióknak, 2014 óta számolva már jóval többet fogadtak el az európai kormányok. Ahhoz, hogy a 2014 óta bővülő szankciós csomag hatályban maradjon, félévente szavazniuk kell a tagállamoknak. Ezt a külügyi tanácsban intézik, és minden ország kormányának vétójoga van. Mostanáig rendszerint vita nélkül hosszabbítottak. Bár a magyar kormány kezdettől nyilvánosan utálkozott, eddig mindegyik szankciót megszavazta.Orbán Viktor már 2014 augusztusában, a legelső szankciók bevezetése után így fogalmazott a Kossuth Rádióban: "lábon lőttük magunkat", és azt remélte, hogy sikerül más tagállamokból partnereket találni a szankciók feloldására. Ez azonban azóta sem jött össze.A háború előtt egyedül még nem vétóztunk volnaOrbán Viktor az idei évértékelőjén is kitért arra, hogy az orosz-ellenes szankciókat utálja, de akkor még azt ígérte, hogy egyedül nem fogja megvétózni a meghosszabbításukat. "Nyílt lapokkal játszunk, és sohasem rejtettük véka alá, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat pedig zsákutcának látjuk. Meggyőződésem, az Oroszországgal való gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag. Az együttműködéstől elzárkózni, a hatalmas gazdasági lehetőségeket teljesen átengedni a kínaiaknak stratégiai hiba. De az elmúlt években én is beláttam, hogy az Európai Unió külpolitikai irányvonalát nem tudjuk megváltoztatni, és így felesleges vitatkozás helyett inkább kidolgoztunk és működtetünk egy magyar modellt. NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges." Tizenegy és fél nappal azután, hogy ezt elmondta, megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen, és az EU újabb, minden korábbinál keményebb szankciókat vetett ki Oroszországra.A magyar kormány ezeket egymás után rendre megszavazta, kezdetben egyetlen kikötéssel: energiát érintő szankcióról szó sem lehet. Aztán áprilisban az orosz szénre kivetett szankciót (idén augusztus óta hatályos) a magyar kormány mégis simán elfogadta. Amikor nyár elején már az olajat szankciózta volna az EU, akkor a magyar kormány először vállalta nyíltan, hogy kész egyedül is vétózni. Végül a Tanácsban egy olyan kompromisszum született, amivel a csehek, szlovákok és bolgárok is kivételt élvezhetnek az olajbehozatali tilalom alól, azaz Orbán nem maradhatott teljesen egyedül a vitában, még ha ő volt a leghangosabb is. A fordulópont a pártiárka voltAz egyetlen eset, amikor nagyon világosan kiderült, hogy kizárólag a magyar kormányon múlt egy szankció elkaszálása, az Kiril pátriárka esetében történt. Hogy Kirilt ne tegyék az EU feketelistájára, a magyar kormány vétóval fenyegetett, és ebben a törekvésében egyetlen másik tagállam sem támogatta. A magyar kormány alig két nap alatt elérte a célját, és Kiril nélkül bővítették a szankciós listát.Szeptember elején majdnem még bátrabbat lépett a magyar kormány, mert ekkor fordult elő először, hogy korábban már megszavazott szankciót akart visszavonatni. Konkrétan három, Kreml-közeli üzletembert akartak Orbánék leszedetni a szankciós listáról, akik mind idén tavasz elején kerültek fel rá. A kísérlet nem sikerült, a magyarok végül elálltak a vétótól, a három dúsgazdag orosz maradt a feketelistán. Diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, hogy a magyar kormány a vita végén jelezte, hogy a szankciók következő hosszabbításánál már mindenképpen szeretnék felülvizsgálni a büntetéseket, és feloldani közülük a haszontalanokat. Hogy ezt az Orbán-kormánnyal az oroszpártisága mondatta, vagy csak a jogállamisági vitában akart mozgásteret szerezni a magyar vezetés, arról megoszlottak a vélemények a diplomáciai körökben. A szankciós csomag legközelebb 2023 március 15-én jár le, addig mindenképpen szavazni kell a Tanácsban a hosszabbításról. Azóta egyértelművé tette a magyar kormány, hogy a szankciók felülvizsgálatát és legalább részleges visszavonását szeretné elérni. Újat semmiképpen, a régieket se feltétlenSzeptember 8-án, éppen egy héttel a szankciók legutóbbi meghosszabbítása előtt Orbán Viktor így fogalmazott: "Van egy Magyarországon jól ismert dakota közmondás – ez is a mi innovációnk eredményeképpen került be a magyar közgondolkodásba –, úgy hangzik: hogyha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla. Nem tudom, hogy meddig csináljuk még ezt a szankciós politikát, meddig csinálják ezt a szankciós politikát Brüsszelben, de azt biztosan mondhatom, hogy a baj csak egyre nő." A szankciókat 14-én végül magyar támogatással meghosszabbították, de két napra rá Orbán Viktor Belgrádban már arról beszélt, hogy vissza kellene csinálni az egészet: "Azt szeretnénk, ha az uniós szankciós politika megváltozna és észszerűbb alapokra helyeznék". Így folytatta: “Miközben megyünk bele az egyre súlyosabb gazdasági válságba, teljesen nyilvánvaló, hogyha a szankciókat hatályon kívül helyeznék, a helyzet azonnal javulna". . Hozzáfűzte: "Tehát nemcsak arról van szó, hogy egy nagy, fájdalmas intézkedéssorozatot szenvedünk el, hanem, hogy egyetlen mozdulattal ezt vissza lehetne csinálni". Szijjártó Péter külügyminiszter kedden már arról panaszkodott, hogy míg Brüsszelben a kollégái a szankciók mellett érvelnek, addig New Yorkban azt tapasztalta, hogy más országok kormányai a szankciós politika végét óhajtják, és az EU "elvesztette a narratívák versenyét". Felidézte, hogy hétfőn Brüsszelben "egyesek arról beszéltek, miként kellene elmagyarázni, hogy maga a háború okozza a világ szenvedéseit, s nem az arra adott szankciók, de ha valaki beszélget itt az Európán kívüli külügyminiszterekkel, akkor világosan látszik, őket nem érdekli, hogy mi mit mondunk, mi miatt van egészen pontosan az ő szenvedésük, ők azt akarják, hogy ez véget érjen".Hogy a szankciók ártanak-e Oroszországnak, abban a magyar kormány álláspontja egyedülálló az EU-ban. A múlt héten éppen egy budapesti egy konferencián szakértők sora magyarázott arról, hogy a szankciók brutális hatással vannak az orosz gazdaságra - bár nem tagadták, hogy a válaszul elrendelt orosz lépések sem fájdalommentesek.