Svéd és dán kutatóintézetek is megerősítették kedd estére, hogy robbanások történtek a tengerben éppen ott, ahol az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek kilyukadtak. A két vezetékből összesen három helyről ömlik a gáz a tengerbe. A vezetékek közül ugyan egyik sem működött éppen, mert az elsőt az oroszok lekapcsolták, a másodikat pedig soha meg sem nyitották, de gáz mindkettőben volt, mert a nem működő csövekben is kell valamennyi gázt áramoltatni, hogy azok használhatók maradjanak. A vezetékek közül az egyes és a kettes is kilyukadt ott, ahol egymás mellett futnak Bornholm szigetétől északkeletre. Itt elég lehetett egy robbanás ahhoz, hogy mindkét vezeték (valójában kétszer két párról van szó a tenger fenekén) kilyukadjon. A robbanás pont ott történt, ahol a dán és a svéd állam kizárólagos gazdasági övezetének tengeri határa van. A másik robbanás a 2-es áramlatnál történt, dán gazdasági övezetben, éppen annak a zónának a határán, amit még “parti tengernek” nevez a nemzetközi jog, vagyis éppen Dánia közvetlen felségterülete és a gazdasági zónája tengeri határán. A robbanások hétfő hajnali 2-kor és este 7 órakor történtek, de az első beszámolók a vezetékek meghibásodásáról csak kedden jutottak el a sajtóba, a robbanásokról pedig csak ezután, kedden kora este érkezett meg a szeizmológusok beszámolója a nyilvánossághoz.Nem véletlen az óvatosság. Ha ugyanis bebizonyosodna, hogy katonai művelet történt, például orosz tengeralattjáró lőtte ki a vezetékeket, akkor annak nagyon súlyos következményei lennének.Egyelőre egyetlen nyugati kormányzati forrás sem kezdett találgatásokba arról, hogy ki (vagy mi) idézhette elő a robbanásokat. Csak az ukrán kormány állítja, hogy az oroszok voltak. A svéd rendőrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Az USA kormánya sem akart találgatásokba bocsátkozni, egyelőre csak annyit mondtak, hogy minden lehetséges eszközzel segítik az európaiakat a nyomozásban. A német Tagesspiegel egy névtelen kormányzati forrásra hivatkozva viszont arról ír, hogy Berlin szerint “számunkra elképzelhetetlen, hogy ne célzott támadás történt volna”. A svéd külügyminiszter ugyanakkor nem kívánt ilyen találgatásba bocsátkozni, de összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, illetve felvette a kapcsolatot dán kollégájával, akivel lehet, hogy még kedd éjjel személyesen is találkozik. Amennyiben kiderülne, hogy Oroszország hadserege rongálta meg a vezetékeket, akkor az azt jelenti, hogy a NATO (Dánia) és az EU (Dánia és Svédország) területén támadt fegyverrel infrastruktúrára. Először a háború február 24-i kitörése óta nem ukrajnai célpontot támadott.Eddig a NATO elnézte a területét ért orosz műveleteketOroszország végzett már katonai műveleteket az utóbbi években a NATO területén, ilyen volt a salisbury novicsokos merénylet, 2018-ban, aminek a célpontja ugyan egy dezertált orosz titkosügynök volt, de végül egy brit nő halt bele, aki véletlenül bukkant a novicsok maradékára egy utcai szemetesben. Mint később nyilvánossá vált, egy 2014-es csehországi fegyverraktár felrobbantását is az orosz hadsereg ügynökei követték el, ahogy sok jel szerint egy berlini utcai gyilkosságot is ők szerveztek, 2019-ben, amelynek áldozata egy csecsen aktivista volt. Ezeket a támadásokat a NATO nem vette szigorúan katonai cselekményeknek, és diplomáciai vonalon torolta meg valamennyit, orosz diplomaták kiutasításával. Azóta rengeteget romlott a NATO és Oroszország viszonya, hiszen február 24-én az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen, és a NATO tagállamainak többsége fegyverekkel támogatja az ukrán honvédő háborút. Nyáron a madridi NATO-csúcson Oroszországot “a legjelentősebb és a legközvetlenebb fenyegetésnek” nevezték a szövetség új stratégiai koncepciójában - vagyis hivatalosan is ellenség lett. Ebben a felállásban egy katonai csapásra sokkal inkább válaszolhat katonai csapással a nyugati szövetség. Az arányos válasz a vezetéket ért támadásra valamilyen orosz infrastruktúra megtámadása lenne, akár orosz területen, vagy legalább érdekszférában. Egy ilyen eszkaláció viszont világháborút vonhat maga után.Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy tényleg az oroszok rongálták-e meg a vezetékeket, és ha igen, akkor a nyugatiak be tudják, illetve be akarják-e bizonyítani, hogy így történt.Ha az oroszok voltakHa az oroszok voltak, akkor nem lehet véletlen, hogy az 1200 kilométeres vezetékeknek pont olyan pontjait támadtak meg, amelyek a tengeri felségjog határain vannak, lehessen vitatkozni, hogy ezek tekinthetők-e Dánia vagy Svédország elleni katonai támadásnak.Az ilyen típusú eszkaláció teszt is lehet az oroszok részéről. Megnézik, hogy a Nyugat mit reagál, egy nem egyértelmű, de nagyon is valószínűsíthető támadásra, amely emberéletet és működő infrastruktúrát nem veszélyeztet, de mégiscsak látványos, Európában történt meg. Ugyanakkor az oroszoknak kifejezetten a célja is lehet a háború kiszélesítése. Ha arra jutott az orosz hadvezetés, hogy az ukrán hadszíntéren csak nehezen, vagy sehogyse tudnak kikényszeríteni egy győzelemként is beállítható békét, akkor a világháborús fenyegetéssel próbálhatják rávenni a Nyugatot, hogy kényszerítsék Ukrajnát jelentős területi engedmények elfogadására. Ezt ilyen provokációkkal kényszeríthetik ki, hátha a Nyugat nem megy bele egy atomháborúval fenyegető konfliktusba, hanem inkább leállítja Ukrajna felfegyverzését, és békére buzdítja a kijevi vezetést. Nem véletlen tehát, hogy a nyugatiak nagyon óvatosak, és nem tették felelőssé Oroszországot a vezetékek felrobbantásáért.