Helyettes államtitkári rangban felügyeli a nemzetbiztonsági szolgálatokat Farkas Örs – ez derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjáról. A 34 éves Farkas Örst – aki legutóbb a Kormányzati Tájékoztatási Központ vezetője, illetve tájékoztatásért felelős miniszteri biztos volt – még 2022. június 11-én nevezte ki Orbán Viktor. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet nem tisztázta viszont, hogy Farkas milyen területet felügyel majd. A kabinetiroda honlapján újabban az szerepel, hogy a politikus a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkárként dolgozik. Kocsis Máté pártfogoltjaFarkas a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdászként 2010-ben, és azonnal állást kapott az Országgyűlés Hivatalában. 2012-ben a MÁV Zrt.-hez került, ahol ingatlangazdálkodással foglalkozott, majd az MFB-nél kapott munkát. 2016-ban került igazán tűzközelbe: a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója lett; Kocsis Máté futtatta fel, egy évre rá már az akkori polgármester kabinetfőnöke volt. Időbe telt, mire kiderült, hogy mire használható, főleg miután Kocsis elbukta a kerületet. 2019-től Farkas az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, egy sokadik vonalban működő kormánypárti elemzőintézet igazgatója lett, amit a Rogán-minisztérium által életben tartott Batthyány Lajos Alapítvány pénzel. A Batthyány évente 3,5 milliárdot kap egyedül a Kabinetirodától, ebből juthat az Oeconomicusnak is, de tőlük érkeznek többek közt a Scruton kávézólánc százmilliói is. Érdekes, hogy életrajza szerint Farkas ez idő alatt is „stratégiai tanácsadó” volt az Országgyűlés Hivatalánál. Farkast 2020. február 5-én nevezték ki a Rogán-minisztérium alá rendelt Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének, miniszteri biztosi pozícióba. Rogán Antal és Kocsis Máté együtt mozognak, és szövetségesként ismertek kormányzati körökön belül, így a frakcióvezető egykori titkárának kinevezése nem volt váratlan. A nyilvánosság a koronavírus-járvány idején ismerte meg Farkast, akinek akadtak gondjai a szerepléssel. Első ATV-s fellépése rögtön nagy karriert futott be, miután szóvivő létére alig tudott épkézláb módon kérdésekre válaszolni. Előfordult, hogy a nemzeti konzultáció témáival sem volt tisztában, máskor azért magyarázkodhatott, mert maszk nélkül pózolt járvány idején a Groupama Arénában. „Beszélő fejként” utoljára 2020 novemberében villant meg, amikor George Clooney-ról Soros-katonaként beszélt, miután a színész Orbán Viktor politikáját negatív példaként említette egy interjúban. Utána inkább levették a tábláról, és más feladatot kerestek neki. Bár hivatalos életrajza szerint 2020-től 2022-ig végig tájékoztatásért felelős miniszteri biztosként foglalkoztatta Rogán minisztériuma, tavaly teljesen eltűnt a nyilvánosságból, és nem is tért vissza, csak az újabb kormány megalakulása után – immáron polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkárként.Rogán Antal és a titkosszolgálatok Az új kormányzati szerkezet egyik fontos változása volt, hogy Orbán a titkosszolgálatokat – amiket korábban több minisztérium, de elsősorban a Belügyminisztérium felügyelt párhuzamosan – a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá terelte be. Az indoklás a válság volt: háború idején célszerű a hírszerzés és a belbiztonsági kérdések szorosabb felügyelete. És persze az sem árt, ha a politikai szövetségesek és ellenségek egyaránt érzik, hogy szigorúbb idők jönnek. A változtatás komoly politikai győzelem volt Rogán számára, aki hosszú ideje vív belharcot a kormányban Pintér Sándor belügyminiszterrel, nem csak politikai, de bizonyos üzleti kérdésekben, például az informatikai beszerzések területén is. Ráadásul nem pusztán összeterelésről volt szó: a tárcán belül létrehoztak egy minden hatáskörrel együttesen rendelkező „szuperszolgálatot”, a Nemzeti Információs Központot (NIK), amit az összes többi szolgálat felügyeletével bíztak meg. A nagy átalakításokhoz a miniszterelnök extra juttatást is biztosított, 30 milliárd forinttal dobta meg a polgári szolgálatok költségvetését. A belügytől átkerülő Alkotmányvédelmi Hivatal pénzét 9,5 milliárddal, a hírszerzésért felelős Információs Hivatal költésgvetését 5 milliárddal húzták fel. A legtöbbet a titkosszolgálatokat kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kapta: plusz 14,5 milliárdot. PárhuzamosságokSzemélycserékre is sor került. dr. Kovács Zoltán András lett a NIK főigazgatója és dr. Kiss Csaba került a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatói posztjára. A legfontosabb változás, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét a miniszterelnök Papp Károly korábbi országos rendőrfőkapitányra, a Belügyminisztérium egykori belbiztonsági államtitkárára bízta. Papp évtizedek óta dolgozik a belügyminiszter bizalmasaként, nem véletlenül méltatta őt Pintér májusi miniszteri meghallgatásán. A volt rendőrfőkapitány felügyelte idáig is a szolgálatokat, de mostantól ugyanezt Rogán beosztottjaként folytatja. Szintén a Belügyminisztériumból érkezett Kovács József, aki 2018-ig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójaként dolgozott, mielőtt nemzeti információs államtitkár lett Pintérnél.A belügyi államtitkárok érkezésének szakpolitikai és politikai okai egyaránt lehetnek: Pintér embereinek van tapasztalatuk a hírszerzés és a belbiztonság világában, ami a válság közeledtével fontos a miniszterelnök számára. Ezzel a megoldással egyben fennmaradhat egyfajta párhuzamosság Rogán és Pintér körei között, Papp érkezésével informálisan a belügyminiszter sem szorul teljesen partvonalra, marad rivalizálás és bizalmatlanság a rendszerben. Farkas Örs és Papp Károly elvileg ugyanazt a területet felügyelik, előbbi helyettes államtitkári, utóbbi államtitkári rangban. Farkasnak ugyanakkor semmilyen ismert tapasztalata nincs a területen, ahogy a rendvédelemi terepen eleve sem, a feladata pedig a szolgálatok és a miniszter közötti kapcsolatok fenntartása és ápolása lesz. Kinevezése annak is szólhat, hogy lojális és bizalmi embernek számít, Rogán és Orbán pedig az eddigieknél közvetlenebb módon és inkább politikai szempontok szerint fogja felügyelni a szolgálatok tevékenységét.