Mostanáig titkolta a kormány, mi alapján szigorította 2020-ban az egészségügyi dolgozók másodállását a magánszektorban. Két évvel a törvény elfogadása után kiadtak egy anyagot, ami állítólag megalapozta a döntést. A szöveg csak röviden tárgyalja ezt a kérdést, figyelmeztetve a kormányt, hogy túlzott sietséggel veszélybe kerülhet az egészségügy rövid távú működése. Az Orvosi Kamara szerint emiatt hiányzik a kórházakból a nőgyógyászok derékhada. Egészen a Kúriáig ment az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy ne kelljen elárulnia, milyen tanulmányokra alapozta az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetését. Ez volt az a törvény, ami 2020 októberében jelentősen megemelte az orvosok fizetését, de egyúttal szigorú feltételeket is szabott.Szél Bernadett korábbi országgyűlési képviselő a parlamenti szavazás másnapján kérte ki az előzetes hatásvizsgálatokat, amiket arra hivatkozva tiltkoltak, hogy jövőbeni döntéseket alapoznak meg. Első fokon tavaly júniusban, másodfokon októberben, a Kúrián idén áprilisban mondták ki, hogy nyilvánosságra kell hozni a dokumentumokat. Hónapokon át mégsem teljesítették az ítéletet.Szél ezután a Belügyminisztériumhoz fordult, mivel időközben odatelepítették az egészségügyet. Két évvel a törvény elfogadása után végül kapott egy 43 oldalas szöveget, amiből kiderül, hogy a kormány részben az ellenkezőjét csinálta annak, amit a szakértők javasoltak.Pár nap alatt átnyomtákOrbán Viktor 2020 októberében, egy szombati napon jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) történelmi béremelésről szóló javaslatát, és megállapodtak a hálapénz kivezetéséről is. Ez óriási sikernek tűnt a Kamara elnöksége számára, amelynek tagjait radikális hálapénzellenes programmal választották meg.Három nappal később, kedden megszavazták a törvényt, amibe szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is beleírtak. Kikötötték, hogy az állami egészségügyi alkalmazottak csak engedéllyel dolgozhatnak a magánellátásban, és megtiltották, hogy az orvosok állami ellátásban fogadják azt a beteget, akit magánban is elláttak. A végrehajtási rendeletben azt ígérték, külön szabályozni fogják a kivételeket, de ezt azóta sem tették meg.Bár a Kamarára hivatkoztak, a törvény egészéről nem egyeztettek az orvosok képviselőivel, akik figyelmeztettek, hogy a korlátozások „szakterületeket és intézményeket tehetnek működésképtelenné”. Attól tartottak, hogy a hirtelen átalakítás miatt azokban a szakmákban, ahol jellemző a magánpraxis, sokan elengedik majd az állami munkahelyüket, és orvoshiány lesz.A MOK szerint ez be is következett. Svéd Tamás, a Kamara titkára idén augusztusban azt írta: sokan távoztak a beígért szabályozás elmaradása, a köz- és magánellátás tisztázatlan viszonyai miatt.„Az ország számos nőgyógyászatáról hiányzik a szakorvosok derékhada, rezidensek és nyugdíjból visszatért idős főorvosok adják az ügyeletet, de a fentiek hozzájárulhattak a nyilvánosságot kapott urológiai ellátási problémákhoz is.”A szakértők veszélyben látták a rövid távú működőképességetA dokumentum, ami a belügy Szélnek küldött válasza alapján megalapozta a törvényt, nagyrészt a béremelésről és a hálapénz kivezetéséről szól. Szerzőként is „a bérrendezéssel és hálapénz-felszámolással foglalkozó munkacsoportot” tüntették fel, amit információink szerint Pintér Sándor belügyminiszter hozott létre 2020 nyarán. A testületet Kincses Gyula, a MOK elnöke vezette, de részt vettek a munkában egykori és aktuális államtitkárok is. Ahogy a nevük is mutatja, a béremeléssel és a hálapénz felszámolásával foglalkoztak, nem a szolgálati törvény előkészítésére kérték fel őket. A köz- és magánellátás helyzetéről csak röviden írtak az anyagban:„A többszörös munkaviszonyok kiszűrése és a köz- és a magánegészségügy szétválasztása a munkacsoport által is támogatott cél, de a rövid távú működőképesség megőrzése érdekében ezt csak több lépcsőben lehet elérni.”Tehát a kormány által felkért szakértők is előre szóltak, hogy a gyors változtatás súlyos problémákhoz vezethet.Támogatták ugyan, hogy a másodállást kössék engedélyhez, de hozzátették, hogy „nagyon pontosan meg kell határozni a feltételeket”. Ezeket nem dolgozták ki, mert „a kormányzati szándékok ismerete és felhatalmazás nélkül nem lehetséges”, de javasolták, hogy állítsanak fel külön munkabizottságot. Mivel a minisztérium nem adott ki másik iratot, feltételezhető, hogy ezt nem tették meg.Az állam nem tudja, milyen területekről mentek át a magánellátásbaSzél szerint a kiperelt anyagból világosan kiderül, hogy „a kormány minden szakmai megalapozás nélkül szervezte át az egészségügyet a járvány kellős közepén, nem törődve azzal, hogy annak milyen hatása lesz a sok helyen már így is elérhetetlen ellátásra, az orvos- és szakdolgozóhiányra, az egészségügyhöz való hozzáférésre”.Sok endometriózissal küzdő nő kereste például azzal, hogy már csak több százezer forintos műtétre van esélye, mert az orvos a magánellátást választotta. Szél még képviselőként javasolta, hogy legalább azokon a területeken finomítsanak, ahol kevés a speciális szaktudással rendelkező orvos, de leszavazták.Szél megpróbálta megtudni azt is, hogy két éve hány orvos írta alá az új szerződést különböző kórházi osztályokon, de falakba ütközött. Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól is azt a választ kapta, hogy nincs ilyen nyilvántartás. Csak intézményi adatok vannak, de az önkormányzati ellátók abban sem szerepelnek. Azt sem tudják, hány orvos dolgozik kizárólag az állami rendszerben, és hányan rendelnek csak magánban.