Uniós forrásból bővítené a kormány a Felzárkózó települések programot, amit a 300 legszegényebb falu segítésére indítottak. A brüsszeli pénz brüsszeli feltételekkel jár: muszáj megpályáztatni, kik végezzék a felzárkóztatást a még hátralévő falvakban. Amíg nem volt kötelező, ódzkodtak ettől. Vajon lehetséges, hogy most majd beszivárognak a program bírálói? Eddig állami pénzből működött, most uniós finanszírozásra állítanák át a kormány szegénységfelszámoló programját. A Felzárkózó településeket (FETE) 2019-ben indították az ország 300 legszegényebb falujának megsegítésére. Irányítását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnökére bízták, akit miniszterelnöki biztossá nevezték ki. Ezzel állami szintre emelték a szervezet Jelenlét-programját, ami évek óta működött az ország különböző nyomortelepein.Három év alatt 118 faluba jutottak el, ebből 39-ben az MMSZ szakemberei dolgoznak, a többiben az általuk kiválasztott szervezetekre bízták a munkát, meghívásos alapon. Szinte kizárólag egyházi szervezeteket vontak be, L. Ritók Nóra Igazgyöngy Alapítványa az egyetlen kivétel a Hajdú-Bihar megyei Toldról.Az uniós pénzzel járó legfontosabb változás, hogy a maradék 182 településre nyílt pályázatot kell kiírni.A felhívást szeptemberben tették közzé, amihez október 10-ig lehetett véleményeket beküldeni.Nem szívesen nyitják kiA Jelenlét programban, amiből a FETE nőtt ki, szociális munkát végeznek a helyi problémákhoz és lehetőségekhez igazítva, együttműködve a lakókkal. Például közösségi teret, tanodát, konyhakertet hoznak létre, sportfoglalkozásokat tartanak. „Az első év legfontosabb feladata a pontos diagnózisállítás. De az első naptól fókuszban van a koragyerekkor, a kismamák és a babák biztonsága, a védőnők eszközrendszerének kiszélesítése. (...) Nem romolhat tovább a lakóházak állapota, szervezzük az úgynevezett tetőkommandót, és indulnak azok a folyamatok, amelyekkel az ötödik év végére el kell jutnunk oda, hogy minden négyzetméter földet megművelünk” - mondta Vecsei Miklós két éve a 444-nek. A program sokat hangoztatott jelszava, hogy „fogantatástól a foglalkoztatásig” kísérik a gyerekek életét.A FETE kakukktojás a kormány társadalompolitikai rendszerében:Valódi problémákra reagál. Szociális eszközöket használ. Olyan ember vezeti, akinek bőven vannak kritikusai, de általában ők sem tartják egyszerű politikai kinevezettnek vagy szélhámosnak. Civil szervezetek mégis kezdettől fogva bírálják a FETE-t. Egyrészt szakmai kifogásaik vannak, például szerintük feleslegesen hoznak létre új ellátórendszereket a falvakban, ahelyett, hogy az állam jobb oktatást, egészségügyet és szocális szférát építene. Másrészt homályosnak, átláthatatlannak tartják, ahogy a Málta kiválasztja a terepmunkát végző szereplőket. Korábban tizenegy roma integrációval foglalkozó civil szervezet bírálta a „bennfentességet”, és hogy főleg egyházi kötődésű szervezetekre építenek (többek közt a Református Szeretetszolgálatra, az Ökumenikus Segélyszervezetre, a Katolikus Karitászra, a Baptista Szeretetszolgálatra vagy a Hit Gyülekezetére). Amíg nem volt a programban uniós pénz, a FETE vezetése elzárkózott a nyílt pályáztatástól, magánál tartotta a kiválasztás jogát. Ezzel együtt információink szerint előfordult, hogy kritikus szervezeteknek is felajánlottak egy-egy falut, akik viszont nemet mondtak, többek közt azért, mert nem akartak zárt ajtók mögött egyezkedni. A brüsszeli kényszer első pillantásra megoldaná a problémát, mégsem ennyire egyszerű a helyzet.Elígérkezni az ismeretlenreAki most elindul, és nyer, az egyelőre csak jogot kap arra, hogy később részt vegyen az uniós pályázatokon. Ezeknek még nem ismerjük a tartalmát, és azt sem, hogy pontosan mire, mennyi pénz jutna.„Megesküdni, hogy pályázni fogsz, miközben nem tudod, mi lesz a kiírásban, ilyet épeszű ember nem csinál” - mondta Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója, aki sokszor kritizálta már a FETE-t, többek közt a nyílt pályázat hiánya miatt.„A legtöbb uniós pályázatban van fenntartási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy például egy intézményt a projekt után is működtetni kell egy ideig. És ha elfogy a pénz? Egyáltalán hány éves fejlesztésben gondolkodjunk? Kettő, öt, tíz év? Kell-e önrészt belerakni? Kell-e ingatlant vennünk, vagy azt fedezi a pályázat?” - sorolta a kérdéseket.A bizonytalanságok mellett a jelentkezőknek már most írásba kell adniuk, hogy tartják magukat a központi módszertanhoz, és elfogadják a Málta „aktív és erőteljes irányítói, koordinatív” szerepét. Pedig a civilek fontos kritikája volt az is, hogy a Málta nem ad esélyt más módszereknek, nincs verseny, így innováció sem. A másik oldalon úgy érvelnek: az állam a Jelenlét programot vette meg, ebből tessék főzni.„Nem akarunk asszisztálni”A pályázati keretek és az évek óta hangoztatott szakmai kifogások miatt az Autonómia Alapítvány nem fog elindulni a pályázaton, mondta Nun András.„Nem akarunk asszisztálni olyan programhoz, ami nem a nagy rendszerek reformjára épül. De ha nem 300 faluról lenne szó, hanem mondjuk 50-ről, talán azt mondanánk: rendben, vannak kifogásaink, de 50 településen el lehet indulni. Túl nagyot akartak gurítani, nem lesz, aki elvégezze a munkát. A Máltának sincs ekkora kapacitása.Vecsei tavaly év végén elismerte az Autonómia Alapítványnak, hogy óriási a szakemberhiány, de elmondása szerint eddig minden településen találtak elég szociális segítőt, és igyekeznek együttműködni az egyetemekkel.A 15 szervezetet, köztük az Autonómiát is tömörítő Egalipe Hálózat üdvözölte „a program átláthatósága irányába tett erőfeszítést”, de közel három oldalas levélben sorolta a kifogásokat, részben a Nun András által említetteket.A csoport egy másik tagja, a Hernádszentandráson működő InDaHouse szintén nem akar pályázni. Egyrészt fenntartásaik vannak az uniós projektek bürokráciájával, életszerűtlenségével szemben. Másrészt ők is kockázatosnak látják igent mondani egy ismeretlen, jövőbeli pályázatra. „Egy stabilitásra törekvő szervezet számára ez biztosan nem járható út” - mondta Benkő Fruzsina, az InDaHouse alapítója.Hernádszentandráson már működik FETE-program, ott a Málta a megvalósító szervezet. Benkő azt mondta, korábban felmerült, hogy az InDaHouse szálljon be, de végül pont a kilátásban levő uniós finanszírozás miatt mondtak nemet. (Kezdetben Vecsei is pont azzal érvelt a FETE mellett, hogy az állami finanaszírozás sokkal kiszámíthatóbb és lazább a szigorú uniós projektekhez képest. Ezt mégis kénytelen volt feladni.)Az eddigieket is értékelik, de hogyan?Az Autonómia Alapítvány régóta hiányolja a nyilvános méréseket is arról, mennyire hatékony a FETE, sikerül-e elérni a kitűzött a célokat, egyáltalán hogyan akarják ezt mérni. Vecsei és munkatársai többnyire a Jelenlét program korábbi sikereit szokták idézni, főleg Tiszabőről és Tiszaburáról, ahol a kormány megbízásából kezdtek dolgozni 2016-ban. Ez alapozta meg a későbbi FETE-t.Az viszont ennyire sem látható, mire jut a Málta több tucatnyi, hasonlóan nehéz helyzetű faluban, és mennyire eredményesek a kiválasztott szervezetek. Információink szerint van olyan falu, ahol egy idő után muszáj volt cserélni, annyira döcögősen haladt a munka.A mostani pályázatban az elmúlt három évben bevont partnereket is értékelik. Nun András szerint ezzel pusztán annyi lehet a cél, hogy pecsétet kapjanak azok is, akiket korábban „esélyegyenlőséget sértő módon, verseny nélkül választottak ki”.„Ha valaki fel tudja mutatni, hogy elindultak az elvárt programok, azzal már kvalifikálja magát. Szerintünk sokkal érdekesebb lenne megnézni, hogy milyen minőségben valósították meg a vállalt programokat, mi a hatás, amit fel tudnak mutatni.”A felhívás alapján azok is elérhetik a minimális pontszámot, ha egyáltalán nem követték nyomon egy-egy program eredményességét. Csak a pénz jönne márKérdés persze, megkapja-e egyáltalán Magyarország a helyreállítási alap forrásait, amiből a FETE-t működtetnék (egyes programokat megelőlegeztek állami forrásból).A kormány korrupcióellenes törvénymódosításokba is belement már annak érdekében, hogy megérkezzen az 5,9 milliárd euró támogatás és a 9,6 milliárd euró kedvezményes hitel. (Mostani árfolyamon ez nagyjából 2500 milliárd és 4000 milliárd forint.)Nem tudni, ebből mennyi jutna a 300 falus programra. Az első terv szerint 220 milliárd forintot költöttek volna rá, aztán a kormány úgy döntött, nem kéri a hitelt, úgyhogy 77 milliárdra csökkentették a keretet. Azóta Orbán Viktor jelezte, mégis kell a hitel, de az ismét frissített helyreállítási tervet nem hozták nyilvánosságra. Még idén meg kellene állapodni Brüsszellel ahhoz, hogy az összeg jelentős részét felhasználhassák.A felhívás szerint a szokásos uniós operatív programokból is költenének a FETE-re, d erről még mindig nincs egyezség.