Karácsony Gergely szerint jobb lenne, ha két év múlva nem a pártok jelöltjeként indulna

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
„Akár szülinapot is ünnepelhetnénk, ha lenne mit ünnepelni” – kezdte Horn Gábor a Republikon Alapítvány csütörtök esti beszélgetésén, ahová ellenzéki polgármestereket hívtak meg választási győzelmük harmadik évfordulóján.A beszélgetést nagyjából végig ez a mondat határozta meg. Megemlékeztek ugyan a sikereikről, és töbnyire elégedettek voltak a munkájukkal, de mindnyájan borúsan látták az ellenzék 2024-es esélyeit. Arra jutottak, két év múlva jobb lenne, ha nem is tennének pártlogókat a szavazólapra.Csőzik László érdi polgármester mondta ki ezt először: három éve kilenc szervezet jelölte, de szerinte ma már több esélye lenne függetlenként. Azt üzente a parlamenti ellenzéknek, kapják össze magukat, mert „rossz nézni, ami történik”. Karácsony Gergely is azt javasolta, hogy 2024-ben a pártok támogatásával, de hivatalosan civil ernyőszervezetek jelöltjeiként indítsanak polgármestereket. „Egyszerűen nem fogunk nyerni, ha nem vagyunk mindenki számára elfogadhatók az ellenzéki oldalon és azon túl is. És ez pártos színekben borzasztó nehéz.”Szerinte ebbe az irányba tolja őket, hogy a kormány egy napra tette az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Úgy véli, a Fidesz abban bízik, az EP-választás körüli rivalizálás elidegeníti az ellenzéki választókat attól, hogy leszavazzanak egymás jelöltjeire.Ezt lehetne elkerülni szerinte az ernyőszervezetes rendszerrel, amit Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere is a legjobb megoldásnak nevezett.Ugyanakkor több résztvevő utalt rá, hogy a Fidesz a képviselő-testületek kezébe adná a polgármester-választás jogát. Csőzik konkrétan felidézett ilyen pletykákat, de az önkormányzatok további nyirbálásától tart a szombathelyi Nemény András és a váci Matkovich Ilona is.„A kormány nemcsak minket nem szeret, hanem általában az önkormányzatiságot sem” – mondta Soproni. Szerinte ezért kezdtek durva központosításba már 2010 után, amikor többnyire még fideszesek voltak hatalmon.Demokrácia inkább nincsA beszélgetés címe az volt: „Van-e még önkormányzatiság Magyarországon?”, amire Karácsony szerint nagyon nehéz válaszolni, és „ez önmagában rossz hír”. Felvezető előadásában azt mondta, abban sem biztos, hogy van-e még demokrácia, de összességében inkább nincs.Felidézte, hogy a kormány 12 éve „lépésről lépésre megfojtja” az önkormányzatiságot. Azt mondta, egy ideig vezették a munkatársaikkal az őket korlátozó törvények, rendeletek listáját, de nagyjából 50-nél megálltak.Másrészt úgy látja, bár nagyon korlátozott a mozgásterük, az Orbán-rezsim legnagyobb változása mégis az volt, amikor 2019-ben „az ország nagyon sok pontján nem állampárti jelöltek nyerték meg a választást”. Szerinte az ellenzékivé vált városok „filozófiaváltáson estek át, és elkezdtek valódi önkormányzatként működni”. Válságos helyzetekben sokkal jobban teljesítettek a helyi vezetések a kormánynál. Ezeknél a próbatételeknél „elválik egymástól a szolgálat és az uralkodás”.Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta, fogalma sincs, túléli-e Budapest 2023-at, és ha ránéz a holland tőzsde gázáraira, inkább úgy látja, akár márciusra csődbe mehet a város. „De ha így is lesz, nyugodt szívvel fogunk tükörbe nézni.”Orbán elővett egy nagy piros ceruzátAmikor az elmúlt három évről és a kormánnyal való együttműködésről volt szó, mindnyájan rengeteg esetet soroltak, amikor szándékosan gáncsoskodtak velük odafentről.Karácsony azt mondta, volt olyan előterjesztése az orosz metrókocsikkal kapcsolatban, amit négy miniszter támogatott, kettejükkel személyesen beszélt róla, át is ment a kormányülésen, majd „amikor a miniszterelnökhöz került, elővett egy nagy piros ceruzát, és azt mondta, hogy nem”. Pedig Karácsony szerint a kormánynak is érdeke lett volna a dolog. Általában igaz szerinte, hogy hiába próbál kölcsönösen előnyös alkukat kötni, Orbán Viktortól „jön az ihlet, hogy Budapestnek semmi”. Elmondása szerint a járvány elején érezte a kormánynál, hogy „be vannak tojva”, amiért tíz év után hirtelen valódi válsággal szembesültek. „Nyilvánvaló volt, hogy ki fogják törni a nyakunkat.”Pályázaton nyerni nem lehetCsőzik szerint kezdetben „a NER nem igazán tudta, hogy kiköpjön vagy lenyeljen bennünket”. Minisztériumi osztályvezetőkkel, de még államtitkárokkal is jó a tapasztalata, amikor négyszemközt találkoznak, viszont teljesen világos, hogy bizonyos pályázatoknál nem nyerhetnek. „A fontos döntéseknél centralizált az eljárásrend, egy ember dönti el, hogy ki mennyit nyerhet.”Soproni legutóbb a járvány idején találkozott kormányzati képviselővel. Fürjes Balázst „rendkívül jó stílusú, udvarias embernek” nevezte, aki meg is dicsérte a kerület fejlesztési terveit, aztán nulla forintot kaptak a kormánytól. Hasonlóról számolt be Nemény is, akit Hende Csaba országgyűlési képviselő biztatott, végül mégsem kaptak támogatást. Navracsics Tibort viszont pozitív példaként hozta fel, aki segített nekik felszabadítani egy régóta beragadt uniós forrást, ami már az önkormányzat számláján volt, de technikai okokból nem használhatták fel. Fideszes polgármesterekkel kfiejezetten „van érdemi, jó kapcsolat, tudunk egymástól tanulni”.Matkovich ezzel szemben felidézte, hogy a választási győzelem másnapján elvették az önkormányzattól egy történelmi épület vagyonkezelői jogát, és odaadták egy Fidesz számára megbízható alapítványnak. Elmondása szerint most épp a múzeum épületét akarják elcsaklizni az önkormányzattól, miközben három év alatt egyetlen pályázaton sem nyertek.Ami sikerült„Sok nehézségről beszélünk, de kinyílik a pitypang még itt is” – mondta Soproni, amikor az elmúlt három év eredményeiről beszélgettek. Dicsérte a terézvárosi önkormányzat kommunikációját, a Bajza és a Bulcsú utcát összekötő aluljáró felújítását és a lakossági várakozási helyek bevezetését a parkolási rendszerbe. Szerinte a lakosok az utóbbiért a leghálásabbak.Nemény azt emíltette, hogy Szombathelyen osztrák szolgáltatóra cserélték a Volánbuszt, háziorvosi életpályamodellt és közösségi bérlakásrendszert vezettek be.Matkovich annak örült, hogy nyertes pályázatok híján is sikerült felújítani több utat és épületet a lakosság bevonásával, Csőzik pedig az érdi identitás kitalálásáról beszélt: „Kezd összeállni a város arculata, karaktere.”Karácsony az alacsony padlós buszokat, a hajléktalanságban élő, egészségügyben dolgozó emberek lakáshoz jutását említette, és azt, hogy társadalmi vitát indítottak arról, mi a közterület. Ide tartozik szerinte a rakpart megnyitása mellett a biciklisávok festése is. „Az életet a közterületekről kiszívták az intézmények. Büszke vagyok, hogy elkezdtük áthangolni a közvélekedést.”

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció