#1956-os forradalom
A Miatyánkot mondta el a volt miniszterelnök és a kísérői.
Az ÁVH romjaiból épült fel a Kádár-korszak állambiztonsága, ám a módszerek eltérők voltak: már nem a társadalom totális megfigyelésére törekedtek, és szigorúbb politikai kontroll alatt is működtek, mint a Rákosi-éra mindenható ávósai. Takács Tibor történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
Mi az a hadilinzer? Hogyan próbáltak finomat főzni az anyák a legnagyobb córesz idején is? Saly Noémi gasztrotörténész mesélt arról, hogyan nézett ki a forradalom „gyomornézetből”.
A forradalom kitörésének, majd a szovjet csapatok bevonulásának hírére rengeteg futballista elhagyta az országot vagy éppen nem tért haza. Eljött a disszidálások, és besúgók kora.
“This is the finest place I have struck yet” című fotográfiai projekt ismétlődő vizuális és
Mi állt a cvikkeres imázs mögött? Hogy állt az istenhit kérdésével? Hogy találkozott majdani feleségével; milyen nagypapa volt? Egy történész és egy muzeológus segítségével, valamint egy most megjelent önéletrajzi könyvet fellapozva megpróbáltuk megismerni Nagy Imrét, az embert.
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
Dél-Pesten működött az úgynevezett Strausz-osztag, amely szinte kizárólag romákból állt, és amely a végsőkig harcolt a szovjetekkel. De miért éppen ők tartottak ki a legtovább?
1956 nemcsak a politikában, a filmművészetben is megkerülhetetlen, és sokszor feldolgozott téma. A legjobb '56-os filmekben akad romantika, dráma és akció is.
Jean-Pierre Pedrazzini a forradalom kitörésének hírére érkezett Magyarországra, az események 70. évfordulója alkalmából pedig a magyar sajtóban még nem látott képeiből válogattunk.
Hosszú menetelésre készült az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy brit család. Nyolc nap alatt 200 kilométert gyalogolnak: megkérdeztük, miért.
A szobrot a régi Nemzeti Színház elé vontatták a Blaha Lujza térre, vágták, darabolták, sokan emléktárgyként vittek haza belőle kisebb darabokat – képsorozaton mutatjuk be „Bronz Sztálin” utolsó napjait és a helyszín változásait.
Tabajdi Gábor történészt az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjairól kérdeztük. Megtudtuk például, hogy ezekben a hetekben a pestieket részben a Gubacsi úti lóvágóhíd látta el hússal.
Milyen filmeket tiltottak be, és hogyan kerülték meg a forradalom tabuját a magyar filmesek a Kádár-rendszerben? Interjú Gelencsér Gábor filmtörténésszel.
Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.
Miközben Budapesten elbukott a forradalom, Melbourne-ben ismét a csúcsra ért a magyar férfi vízilabda-válogatott.
A miniszterelnök szerint a Mi Hazánk vezetője meggyalázta az 1956-os forradalom emlékét, a magyarokat és az Európai Uniót az ünnepi megemlékezésén.
A nemzeti ünnepet a politika évről évre saját üzeneteinek közvetítésére használja, így válik a megemlékezés társadalmi problémák hadszinterévé is.
Ungváry Rudolf 1956-ban a miskolci egyetemi diákság hírszolgálatát vezette. Miért volt szerinte jobboldali a forradalom? És mi maradt belőle mára? Interjú.
1956 a nagyszüleinknek még életélmény lehetett, a szüleinknek családi történet, a gyerekeinknek viszont már történelem. Egyéni sorsokkal, döntési helyzetekkel mégis közel lehet hozni számukra a 70 évvel ezelőtt történteket.