#magyar péter
Magyar Péter elmondta, hogy nagyszülei is az emigrációt fontolgatták 1956-ban, ám nagymamája végül az itthon maradás mellett döntött.
A kormányfő Mansfeld Péter meggyilkolásának felidézése után kijelentette, hogy a forradalom végül győzött.
Magyar Péter felidézte, hogy a katonai túlerő leverhette a forradalmat és kivégezhette a mártírokat, de az összefogás élményét nem vehette el.
Az új kormány beiktatásakor szervezett rendszerváltó népünnepélyen egy tűt nem lehetett leejteni a Vértanúk tere környékén és a tér más részein is áthatolhatatlan volt a tömeg.
Magyar Péter felidézte, hogy Nagy Imre a Kossuth térről beszélt a tömeghez, majd utalt az október 25-i véres csütörtökre és a vidéki sortüzekre.
Magyar Péter Albert Camus gondolatát idézte, mely szerint Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármely nép.
A Gripenek után Magyar Péter üdvözölte a határon inneni és túli magyarokat, valamint az Európából és a nagyvilágból érkezett államfőket, miniszterelnököket és európai vezetőket, akik a magyar szabadság 70.
A kormányfő beszédében felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt egyetemisták, munkások és pesti fiatalok milliói írtak világtörténelmet a fővárosban és az országban.
Villamosból ezt nem volt nehéz megugrani, az egész város tele van velük.
Már ha az ember szeret protokollérkezéseket nézni.
Schmidt Mária ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az évtizedes megaláztatások, a nemzeti öntudat sárba tiprása és az elnyomás vált annyira fojtogatóvá, hogy a nemzet 1956 októberében az ellenállást választotta.
Bóka kritikával illette a Parlamentben tartott rendezvényt, mondván, hogy „ők inkább az olasz és lengyel barátaikkal ünnepelnek".
Az egykori NATO-elnök, jelenleg norvég pénzügyminiszter is ünnepi beszédet tartott a parlamentben, Stoltenberg kifejezte, mindig kivételes számára, amikor Magyarországra látogathat, de a mostani alkalom különleges jelentőséggel bír.
Sikerült szétválasztani a Bem tér mellett a Fidesz-szimpatizánsok kemény magját és az ellentüntetőket.
Az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hetven évvel ezelőtti forradalom megmutatta az egész világnak, ami nagyon alapvető a magyarokkal kapcsolatban: mélyen gyökerező vágyukat az önrendelkezés és a függetlenség iránt.
Áder János bemutatta, hogy október 30-án megszűnt az egypártrendszer, Hruscsov pedig késznek mutatkozott a szovjet csapatok teljes kivonásáról tárgyalni.
Rövid tapssal búcsúztatják.
Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját.
Áder János hosszú percek óta beszél már, de a Zászlómenet utolsó etapja, a 400 méteres székely zászlót hordozók még mindig az alsórakparton haladnak a Margit híd felé, így ők csak a hangszórókból hallhatják a volt köztársasági elnököt.
Beszédében Áder János rámutatott az 1950-es évek gazdasági és társadalmi összeomlására, kiemelve az 1951-es jegyrendszert és azt, hogy 1952-ben 800 ezer paraszt maradt kenyér és vetőmag nélkül.
