#űrkutatás
A NASA Voyager–1 űrszondája 1977-ben indult útnak, 50 év elteltével pedig olyan messze jutott a Földtől, hogy a Nap fénye is csak egy nap alatt ér el hozzá.
+6 hasonló
A Starship káprázatos landolására szombat este került sor, miután az űrhajó eddigi leghosszabb küldetése során 26 műholdat állított pályára. Bár a Super Heavy első fokozatot elvesztették, a repülés így is nagy lépés a rakétarendszer teljes újrafelhasználhatósága felé.
+5 hasonló
Anil Menon amerikai asztronauta űrséta közben készített szelfit magáról.
+2 hasonló
Komoly vita alakult ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos és Technológiai Minisztérium között a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása miatt. A szervezet a törvénytervezet visszavonását és a miniszter távozását követeli, a tárca viszont bocsánatkérést vár. A miniszter az ATV Egyenes Beszédben reagált a kritikákra. Nem mellesleg a magyar űrkutatás is szóba került.
+2 hasonló
EGy fénynap távolságra került tőlünk a Voyager–1 űrszonda, de hová tart, milyen messzire juthat még, és egyáltalán meddig maradahat működőképes?
Jól működött az Argonaut nevű leszállóegységhez tervezett hajtómű. A tervek szerint 2030 körül juthat el a Holdra.
Nem kellene hozzá több állami forrás, a programban meg lehet annyi pénzt takarítani, amiből finanszírozható a folytatás legalább 2027 első fél évében.
A Wisconsini Egyetem kutatói kiszámolták, hogy mi történne, ha egy 1 megatonnás bombát robbantanának fel 500 kilométeres magasságban.
Valóban elhozhatja az űrkutatás új korszakát Elon Musk gigantikus űrrakétája, ezelőtt viszont még jó néhány akadályt kell megugrania. Szakértőt kérdeztünk a Starship történelmi eredményéről.