Váratlan kedvező mellékhatása lehet a koronavírus-világjárványnak egy másik, az emberiségen évente végigsöprő fertőző betegség megelőzésére. A Stat News fertőző betegségekkel foglalkozó szaktudósítója, Helen Branswell legfrissebb riportja szerint a járvány megfékezésére hozott megelőző intézkedések, a maszkviselés és a közösségi távolságtartás a közeljövőben megkönnyítheti az influenza elleni védekezést.Ennek megértéséhez muszáj tömören áttekintenünk az influenzavírusok amúgy nagyon is összetett és bonyolult világát:az influenzavírusok két nagy családja, az A és a B az, ami embereket is megfertőzhet. Az A vírusoknak jelenleg két altípusa, a H1N1 és a H3N2 képes emberek között is terjedni. Ezek közül a H3N2 altípus a változatosabb. Az influenza B vírusoknak nincsenek altípusai, ám van két vérvonala: a B/Victoria és a B/Yamagata. Az influenzaszezon közeledtével ebből a négyesből keverik ki az adott szezonra használni tervezett védőoltást, a rendelkezésre álló információk alapján megtippelve, hogy az adott szezonban mely változatok okozhatnak járványt. Az elmúlt években már a B vírus mindkét vérvonalából, illetve a H1N1 és a H3N2 egy-egy típusából keverték ki a védőoltásokat, ezek az ún. négyértékű (quadrivalent) védőoltások.Nem mindig tippeltek jól az influenzalottónIgen ám, de mint Branswell írja, a koronavírusjárványt megelőző években, egészen pontosan 2012 óta aggasztó jelenségre figyeltek fel a tudósok. A koronavírussal szemben gyors tempóban, folyamatosan evolválódó influenzavírusok közül a H3N2 altípusnál bizarr evolúciót figyeltek meg. "Mintha összeveszett volna a család. A vírusok klikkekre - virológus-zsargonban kládokra - szakadtak, és évről évre egyre inkább eltávolodtak egymástól". Ennek komoly gyakorlati következménye volt, hogy az influenzaszezon közeledtével egyre nehezebb volt megtippelni, hogy a H3N2 melyik kládját kéne felhasználni a védőoltásokhoz. A 2017-18-as szezonban, amikor nem sikerült eltalálni a H3N2 megfelelő kládját, az USA-ban beoltottak háromnegyedét nem védte meg a vakcina a fertőzéstől.Tavaly viszont a koronavírus-járvány megelőzésére hozott szigorú intézkedések, az iskolabezárások, utazási korlátozások, de főleg a maszkviselés és a közösségi távolságtartás miatt elmaradt az influenzajárvány. Ez pedig a jelek szerint eltüntetett pár problémás kládot. Branswell két ilyet emel ki cikkében: az influenza B/Yamagata ágát, illetve a H3N2 3c3.A kóddal jelölt kládját. Trevor Bedford, a seattle-i Fred Huchinson Rákkutató Központ komputációs biológusa szerint egyiket se látták már több mint egy éve. Mi több, az influenzavírus evolúcióját nyomon követő nemzetközi adatbázisba 2020 márciusában töltöttek fel utoljára B/Yamagat vagy 3c3.A mintát.Branswell szerint amennyiben az influenzavírusok globális készlete ily mértékben elszegényedett, az nagyban megkönnyítheti annak eldöntését, hogy egy adott év két influenzaszezonjában (az északi és a déli féltekén az időjárásnak megfelelően eltérő időszakban van influenzaszezon) milyen vírusok mixéből állítsák elő a védőoltást.Azt egyelőre egyetlen, Bransweelnek nyilatkozó szakértő se merte száz százalék magabiztossággal kijelenteni, hogy ez a két vírusvariáns végleg eltűnt volna a Föld színéről. "Szerintem elég jó esély van rá, hogy eltűnt, de a világ nagy hely" - mondta a már idézett Bedford. A manhattani Mount Sinai School of Medicin influenzaszakértője, Florian Krammer is hasonlóan óvatos volt. "Csak mert senki sem látta, még nem jelenti, hogy teljesen eltűnt, nem? De persze lehet".Könnyebbé válhat a dolgukMár önmagában a B/Yamagata eltűnése nagyban könnyítené a folyamatot, mert a négyértékű védőoltások helyett újra, mint régen, elég volna háromértékűeket gyártani. A 3c3.A klád eltűnése pedig könnyítené a megfelelő H3N2 vírus kiválasztását.A nagy kérdés most az, hogy valóban eltűnt-e a B/Yamagata és a 3c3.A. Az biztos, hogy a koronavírus-járvány megelőzésére tett intézkedések drasztikusan csökkentették a többi légúti fertőzéssel terjedő vírus terjedését. Mint Branswell írta, egy normál évben az influenzavírus genetikai változásait követő adatbázisba kb. húszezer mintát töltenek föl. Ehhez képest a tavalyi szezonban mindössze kétszázat. Ezt persze részben magyarázhatja, hogy a normál években influenzavírusokat szekvenáló laborok kapacitásait lekötötte a koronavírus elemzése. Nagyobb részt viszont az magyarázza, hogy tavaly globálisan sokkal kevesebb volt az influenzás eset. Bedford szerint egy adott évben normálisan a H3N2 öt-hat kládja cirkulál, míg most csak két-három tudott valamennyire elterjedni. Mert még a koronavírus-járvány közepette is kialakultak lokális influenzagócok: Kínában a B/Victoria törzs okozott fertőzéseket, Nyugat-Afrikában, Bangladesben és Kambodzsában a H3N2 okozott megbetegedéseket.A szakértők ezek alapján óvatosan optimisták. Richard Webby, az Egészségügyi Világszervezet influenzakutató központjának igazgatója szerint "kétségtelen, hogy ez határozott változást hoz az influenzavírusok diverzitásában. De hogy milyen mértékű, és mennyire tartós a változás, az komoly kérdés. Mindenesetre ilyet eddig még nem tapasztaltunk". (Via Stat News)