91 évesen, álmában meghalt Szergej Kovaljov orosz demokráciapárti aktivista, aki éveken át raboskodott a Gulagon ellenzéki tevékenysége miatt, majd a putyini rezsimnek is éles bírálójává vált. Kovaljev 1930-ban született, eredetileg biológusnak tanult, és bár életét a tudománynak akarta szentelni, a szovjet diktatúra elnyomó gépezetét látva úgy érezte, kénytelen foglalkozni a politikával is. 1968-ban kirúgták addigi munkahelyéről, a moszkvai egyetemi laboratóriumból, amiért csatlakozott az első szovjet jogvédő csoporthoz. Később másokkal együtt szerzője volt A hétköznapok krónikája című, szamizdatban terjesztett kiadványnak, amiben a Szovjetunió emberijog-sértéseit dokumentálták. 1974-ben elítélték „szovjetellenes propaganda” miatt, hét évre a Gulagra vitték munkatáborba, majd további három évet töltöt házi őrizetben Szibériában. (A perről tavaly a Helsinki Bizottság blogja is megemlékezett.)Csak 1987-ben, az enyhülés idején térhetett vissza Moszkvába. Nevéhez fűződik a Memorial nevű emberi jogi szervezet létrehozása. A rendszerváltás után szerepet vállalt az új orosz alkotmány megírásában, és Borisz Jelcin elnök emberi jogi bizottságát is vezette. Hamarosan mégis távoznia kellett, amiért kritizálta a kormányt a csecsenföldi katonai beavatkozás miatt. Egy évvel Vlagyimir Putyin elnökké választása után figyelmeztetett, hogy irányított demokrácia épül Oroszországban, a hatalom pedig külső és belső ellenségképek gyártására épít. Később bírálta a nyugati országokat, amiért szerinte túl sok engedményt tettek az oroszoknak, valamint Putyin ellenzékét is, amit túlságosan pragmatikusnak ítélt. (AFP)