Szerdára a pártok szerint lényegében eldőlt, hogy Márki-Zay Péternek, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének el kell engednie a frakcióalakításról szóló tervét. Az úgynevezett "hetedik frakcióról" szóló vita október közepe, az előválasztás vége óta feszítette az ellenzéket. Márki-Zay Péter rögtön az előválasztási győzelme utáni napon a nyilvánosság előtt is elmondta, hogy szeretné, ha az ellenzéki összefogásnak lenne egy konzervatív jobbközép pártja, ami megszólíthatná a kiábrándult fideszeseket.Kicsi, de fontos csoportra célzott volnaA miniszterelnök-jelölt azzal érvelt, hogy az Orbán-kormány leváltása alapvetően a billegő egyéni körzeteken múlik, amiből közel 30 van. A 106 egyéni választókerületből vannak nagyon stabil ellenzékiek, és nagyon stabil fideszesek, ahol szinte előre tudni lehet a végeredményt, és vannak ezek a szorosnak tekintett választókerületek, ahol majd eldől a választás. Márki-Zay arra emlékeztetett, hogy ezeken a vidékeken sincs túl sok ingadozó, az emberek többsége már rég elkötelezte magát valamelyik oldal mellett, érdemben nincs átjárás a táborok között. Úgyhogy nagyon fontos lenne arra az akár csak 2-3 százaléknyi választóra célozni, akik még befolyásolhatók. A miniszterelnök-jelölt szerint ezek az emberek a hozzá hasonló, kiábrándult fideszesek. Nekik kell egy új ajánlat, ami túlmutat az ellenzék eddigi kínálatán, ahhoz, hogy a kormányváltásra szavazzanak. Márki-Zay szerint kifejezetten rájuk célozva kellene egy karakteresen jobboldali párt, amelyik megnyugtatja ezeket a kiábrándult fideszeseket, hogy lesz képviseletük egy kormányváltás esetén is. Illetve e párt három cigány jelöltet is befutó helyre tenne a listán. Hatan szervezték, hat frakcióra hangolvaAz ellenzéki pártok nem örültek az ötletnek. Az előválasztást szervező hat párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, P) már 2020 tavaszán megegyeztek a játékszabályokban, és rögzítették, hogy az egyéni jelölteknek kötelező valamelyikükhöz csatlakozni, illetve a listás helyek szétosztásának jogát is maguknak tartották fenn. Ezt a rendszert már akkor is ellenezte Márki-Zay Péter, viszont a szabályokba akkor még nem szólhatott bele. Még az előválasztás előtt ezt a helyzetet annyival enyhítették, hogy más pártoknak és civileknek is megengedték, hogy elinduljanak az előválasztáson, de nekik is választaniuk kellett a hatos listáról egy pártot. Így lett az előválasztáson a Párbeszéd jelöltje például Márki-Zay Péter, vagy mondjuk LMP-s jelölt Bana Tibor, a Jobbikból kilépett parlamenti képviselő. A hat párt megegyezett előre abban is, hogy a listás helyeket úgy igazítják majd, hogy mindegyiküknek mindenképpen legyen legalább öt képviselője, hogy mind a hatan frakciót alakíthassanak.Minden mandátum számítA frakciókhoz tartozás előzetes szétosztása azért is volt ennyire fontos, mert 2020 elejétől a fideszes többség átírta a parlamenti szabályokat, jelentősen korlátozva a frakcióhoz csatlakozás lehetőségeit. A tavaly óta hatályos szabály szerint csak annak a pártnak a frakciójához csatlakozhat egy képviselő, amelyiknek hivatalosan is a jelöltje volt a választáskor. Ezzel megszűntek az olyan lehetőségek, hogy képviselők kiváljanak a pártjukból, és új csoportot alapítsanak, vagy éppen átmenjek egy másik frakcióba. A frakciók létszáma nemcsak presztízs-kérdés. A pártok a létszám alapján kapnak bizottsági helyeket, és ami még ennél is fontosabb, állami támogatás jár minden képviselő után. 2020-ban fejenként közel 14 millió forint / év volt ez az összeg, továbbá a képviselők saját stábot is fenntarthatnak, amivel munkát lehet adni a párt számára fontos embereknek, építeni lehet a következő politikusi generációt.Az előválasztás után a pártok azt számolgatták, hogy nagyjából hány egyéni győztesük van jó körzetekben, és hány helyet követeljenek a közös listáról maguknak. És akkor jött az előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyének a győztese, Márki-Zay Péter, hogy neki is kellenek helyek. A billegő körzetek Fidesz-árváiról szóló érvelése senkit nem hatott meg túlságosan. Az MSZP-P és a Momentum állítólag hajlott volna arra, hogy Márki-Zay önmagán kívül vigyen még négy képviselőt, de a DK, a Jobbik és az LMP még ezt se tartotta méltányosnak.Az előválasztás szellemisége vs. az igazi választás esélyeHa elfogadjuk, hogy a vita nemcsak az erőviszonyokról és a pénzről szólt, hanem elvi kérdés is volt, akkor az érvelések teljesen elmentek egymás mellett. A hetedik frakciót elutasítók ugyanis azt mondták, hogy az előválasztást vennék semmibe, ha olyan párt jelöltjei is indulnának a választáson, amely egyszer már elbukott vagy rajtvonalhoz sem állt. Ezt abból vezették le, hogy Márki-Zay Péter két, már létező minipárttal akarta összekapcsolni a Mindenki Magyarországa Mozgalmát (MMM), illetve az ahhoz tartozó Kossuth Köröket. Ez a két párt, az Új Világ Néppárt és az Új Kezdet, amelyek állítottak ugyan jelölteket az előválasztáson, az előbbi még miniszterelnök-jelölttel is próbálkozott Pálinkás József személyében, de nem sokra jutottak. Vagyis a hatok azt mondták, hogy végső soron a választók szórták ki őket, nem lehet utólag visszatenni őket a győztesek közé. Márki-Zay érvelése viszont arról szólt, hogy a hetedik frakcióra nem az ellenzékiek meggyőzése miatt van szükség, hanem azok kedvéért kellene létrehozni, akik még nem ellenzékiek, és így az előválasztás eredménye e tekintetben nem érdekes. Ugyanakkor szerinte még az előválasztásból is következhetne az igénye, hiszen legalább 11 körzetben olyan jelölt győzött, aki elsősorban az MMM-hez kötődött, és csak a szabályok kényszere miatt választott pártot magának.MZP listás és egyéni helyeket is igényelt Az október közepe óta tartó vitában több koncepció is felmerült: kapjanak befutó helyeket az országos listán az új párt emberei, de az is, hogy azok az előválasztáson győztes jelöltek, akik csak kényszerből választottak egyet a hat pártból, választhassák a hetedik frakciót. Ilyen lehetett volna például Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, aki hivatalosan jobbikos jelöltként győzött az előválasztáson Kazincbarcikán és környékén, de közben az MMM egyik alelnöke. Mind a hat pártnak van legalább egy olyan egyéni győztese, aki elsősorban Márki-Zayhoz kötődik, és csak kényszerből választott előre frakciót magának, de a legtöbbjük (a 11-ből 5) jobbikosként indult az előválasztáson, és közülük legalább ketten biztos befutónak számítanak az ellenzéki számítások szerint. Ezért is történt meg, hogy amikor a vita már nagyon elmérgesedett az elmúlt napokban, akkor Jakab Péter Jobbik-elnök állt bele a legkeményebben a nyilvánosság előtt, és vívott élénk, lehülyézésig menő nyilatkozatháborút Márki-Zay Péterrel. A hetedik frakció valószínűleg a Jobbiknak okozta volna a legnagyobb veszteséget.Az év végére lényegében eldőltA hetedik frakcióról szóló vita addig feszült, míg Jakab Péter december legvégén bejelentette, hogy kész megvétózni a tervet. Mivel az együttműködés legfontosabb kérdéséiben döntő pártelnöki értekezleten mindenkinek vétójoga van, már ez elégnek látszott ahhoz, hogy eldőljön a vita. Márki-Zay kedd este az ATV-n már azt mondta, hogy el tudja engedni a frakciót. Szerda délelőtt aztán ezt írta ki a Facebookra: egy "Gesztus az egységért. Akkor most vége a belső vitáknak, egy számít: egységben Magyarországért." A pártok ezt úgy értették, hogy ezzel bejelentette, hogy nem küzd tovább, sokan fellélegeztek. A hangulat oldódását jelzi, hogy szerdán a pártok vezetői hosszú idő után először álltak ki együtt kampányolni Márki-Zay Péterrel, és ezúttal senki sem szólt be senkinek. A pártelnökök közül Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc azonban így sem jelentek meg, a Jobbikot Z. Kárpát Dániel alelnök, a DK-t pedig Dobrev Klára volt miniszterelnök-jelölt képviselte. Ugyanakkor már a fenti poszt kirakása után Márki-Zay arról is beszélt, hogy "amíg a listát le nem adjuk, addig lehet dönteni", hozzátéve, hogy "ez a pártok döntése". Ezt meg volt, aki úgy értelmezte, hogy még nem adta fel teljesen a hetedik frakcióért vívott küzdelmet. Hivatalosan a pártelnökök napokon belül megrendezendő értekezletén zárhatják le az ügyet.A hétvégére lesz már lista?A hat ellenzéki párt a háttérben információink szerint már úgy kezdte a 2022-es évet, hogy levették a napirendről a hetedik frakció ügyét, és ennek szellemében élénk, napi több órás tárgyalásokba kezdtek az országos lista összeállításáról. A feladvány így sem könnyű, hiszen előre kompenzálni kell azokat a pártokat, amelyeknek kevés egyéni jelöltje lesz, de közben az erőviszonyokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha egy pártlistás jelölt egyéniben győzni tud, mert akkor listáról helyette egy másik párt embere kaphat mandátumot. A végső sorrend összeállítása még ezen a héten eldőlhet, mert a legtöbb kérdésben sikerült megegyezni, mondták több párt politikusai is, de közben maradtak olyan feloldhatatlan ellentétek, amelyek miatt nem mindenki magabiztos ebben a szűk határidőben. Beszéltünk olyan ellenzéki vezetővel is, aki azt sem tartja kizártnak, hogy lista leadásának végső határidejéig, azaz február végéig is elhúzódhatnak az egyeztetések. MZP alakuló pártja közben a Néppártba készülKözben Márki-Zay pártalapítási tervei is napirenden maradnak. Túl a hazai szervezkedésen, Márki-Zay már az Európai Néppárt több vezetőjével is tárgyalt arról, hogy az új szervezete szívesen csatlakozna a szövetséghez, ahonnan a Fidesz éppen egy éve kényszerült távozni. A mostani állás szerint egy esetleges ellenzéki győzelem esetén még az a fura helyzet is előfordulhat, hogy Márki-Zay úgy lesz miniszterelnök, hogy egy parlamenti kívüli párt elnöke lesz.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 49 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Úgy tűnik, hogy lenyomták MZP-t a pártok
Még nincs komment