Több mint 1,7 milliárd forintnyi támogatást vont vissza az Európai Bizottság, mert a nyíregyházi önkormányzat szociális városrehabilitációs projektje úgy kívánta felszámolni a szegregációt, hogy az egyik gettóból a másikba költöztette az emberek nagy részét. Egy helyi civil szervezet panasza után jutottak arra, hogy a pénz felhasználása lakóhelyi és oktatási szinten is szegregációt valósított meg, ez pedig ellentétes a támogatási célokkal és az uniós alapértékekkel. Glonczi László, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke fordult az Európai Bizottsághoz és az Alapvető Jogok Biztosához. Telepről telepreA nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A terv az volt, hogy kiköltöztetik a lakókat a Keleti telep nevű szegregátumból. Bár ez a telep viszonylag frekventált helyen, a belváros közelében fekszik, de a pályázati anyagban is kiemelték, hogy a túlzsúfolt, önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások 92,4 százalékának alacsony volt a komfortfokozata, és már fel sem lehetett újítani őket. Az önkormányzat lakásszerződései alapján 2018-ban, a projekt kezdetén legalább 204 ember élhetett a telepen, de a lakók valós száma ennél magasabb lehetett, mert nem feltétlenül jelentettek be mindenkit. Hogy a Keleti telepről elköltöző családoknak legyen hova menniük, az önkormányzat a Huszár telep nevű városrészen újított fel lakásokat. Az önkormányzat adatai szerint 49 család költözött át a Huszár telepre, de a helyi civilek több mint 60 családról tudnak. A gond csak az, hogy a Huszár telepet a város stratégiai dokumentumai ugyanúgy szegregált területként tartják számon. Erről még a pályázati összefoglalóban is leírták, hogy „fizikailag is szegregált helyzetű, vasútvonal választja el a város fő szövetétől”. Ráadásul itt működik az az egyházi iskola is, aminek a szegregált működése miatt 2016-ban az Európai Bizottság kötelezettségi eljárást indított Magyarországgal szemben. Az egyik legszegregáltabb iskolaA magyar törvények 2014 óta bizonyos esetekben ugyanis felmentést adnak a szegregációt tiltó törvények alól egyes intézményeknek, kisebbségi vagy vallási alapon létesülhetnek szegregált iskolák. Ez történt itt is: a Huszár telep korábbi iskoláját épp a szegregáció felszámolása érdekében zárták be 2007-ben, de 2010 után az önkormányzat átadta az épületet a görögkatolikus egyháznak, ami megnyitotta a Sója Miklós Általános Iskolát, hogy ott cigánypasztorációs tevékenyéget végezzen. Az intézménybe megint a szegény, roma gyerekek kezdtek járni a telepről. Ráadásul az önkormányzat pont akkor szüntette meg a roma gyerekeket a telepről a kijelölt belvárosi iskolába szállító ingyenes iskolabuszt, amikor beindult az egyházi iskola. Az elkülönítés miatt indult perben még Balog Zoltán is bevetette magát, az Emmi akkori minisztere azzal érvelt 2014-ben, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani, és ő nagyon bízik az egyházak pasztorációs tevékenységében. Az azóta református püspökké szentelt Balog akkor úgy látta, a gyerekeknek hasznukra válik, ha a roma telepen járnak iskolába, mert így nem hiányoznak majd az iskolából és a szülővel való kapcsolattartás is mindennapos marad. Glonczi László felmérése alapján azok közül a gyerekek közül, akik a költözés előtt még vegyes összetételű, állami iskolákba jártak, integrált körülmények között, a költözés után sokan kiiratkoztak ezekből az intézményekből, és a Huszár telepen működő roma többségű iskolába mentek. Az önkormányzat által kiadott adatok szerint tavaly augusztusig legalább 15 gyereknek kellett iskolát vagy óvodát váltania. Nem erre adta az EU a pénztA projekt kivizsgálása után az Európai Bizottság arra jutott, hogy program ellentétes a megkülönböztetés-mentességről szóló szabályokkal, valamint hozzájárult az óvodai és iskoláskorú gyermekek oktatási szegregációjához is. Felkérték a magyar hatóságokat és az önkormányzatot, hogy orvosolják a helyzetet. Amennyiben bizonyítani tudják, hogy a végrehajtott tevékenységek a projekt végén a szegregált oktatásba beiratkozott gyermekek számának jelentős csökkenését eredményezik, ezek a tevékenységek uniós finanszírozásra jogosultaknak tekinthetők. A kormányzati adatlap szerint a projekt 2021 végé lezárult. Glonczi panasza alapján az Alapvető Jogok Biztosánál is indult egy eljárás a projekt miatt miatt. Ez jelenleg is tart. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy hozzásegítsék az átköltöztetett családok gyerekeit a belvárosi iskolák eléréséhez, hogy ne a sarki roma iskolába járjanak, hanem az utaztatásuk támogatásával, a családok tájékoztatásával hozzáférhessenek az állami, vegyes összetételű, jó minőségű oktatást nyújtó iskolákhoz. Úgy látják, az Európai Bizottság mostani döntése precedenst teremthet a régióban, miután nem elszigetelt eset a romák integrációjára fordítandó uniós források szegregációs célú felhasználása.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 48 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Másfél milliárdot bukott az állam, mert Nyíregyházán uniós pénzből szegregálták a romákat
Még nincs komment