Rengeteg pénzt ad csipgyártásra az EU

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Kedden mutatta be az Európai Bizottság a tervét, hogyan kívánja támogatni az európai csipgyártás fellendülését. Magához képest rengeteg pénzt ad, és nagyon rugalmas támogatási rendszert talált ki az Európai Bizottság most, hogy a világ egyik legfontosabb és legbonyolultabb iparágába kíván befektetni. Csakhogy a kínai, koreai vagy amerikai törekvésekhez képest még ez is kevésnek tűnik. Az EU hiába különösen gazdag vidéke a Földnek, a technológiai versenyben az elmúlt évtizedekben nem jeleskedik úgy, mint az USA vagy Kelet-Ázsia. Régóta igyekszik az EU szabályozással és pénzzel meglökni az európai ipart, részben erről is szólnak a klímavédelmi intézkedések és a digitáliazációt támogató programok. A legújabb nagy ötlet pedig arról szól, hogy Európában is legyen jelentős csipgyártás. Konkrét lökést adott a tervezgetésnek, hogy a járvány nyomán kialakult globális csiphiány nagy kárt okozott az európai autógyártóknak, de egyébként is már tíz éve készülnek tanulmányok Brüsszelben arról, hogy a félvezetők gyártását erőltetni kellene a kontinensen. Egyszerre anyagi és biztonsági kérdés, hogy legyen Európának saját csipje. Csip ma már szinte mindenbe kell, ami mozog vagy kommunikál, és az 5G elterjedésével még olyan elektromos eszközökbe is kell majd, amelyek eddig megúszták nélkülük. Ahogy a bizottsági tisztviselők fogalmaznak, a csipgyártás napjainkban olyan, mint az acélgyártás volt a 20. században, a legfőbb alapja a modern ipari termelésnek. Ennyit egy termékre még nem adott az EUAz Európai Bizottság keddi javaslata alapján 11 milliárd euró támogatást osztanának szét hamarosan az európai csipgyártás bővítésére. Brüsszelben úgy számolnak, hogy a tagállamok és magánbefektetők ehhez még bőven tesznek majd hozzá, és összesen 43 milliárd euró szabadul fel. A cél, hogy 2030-ra az EU-ban gyártsák a csipek 20 százalékát - ez az arány most éppen 10 százalék alatt van, és mivel egyre több csip kell a világban, az ambíció bőven túlmutat a jelenlegi kapacitások megduplázásán. A Bizottság nagyvonalúan eltekintene a tiltott állami támogatások vizsgálatától ebben az iparágban, vagyis a most bemutatott javaslat szerint csipgyártásra a kormányok szabadon adhatnának pénzt. A közvetlen EU-s kifizetésként felajánlott 11 milliárd euró EU-s szinten eleve óriási összeg: ennyit egyetlen konkrét iparági programra még sosem költött az EU. A nagyságrendet érzékelteti, hogy a két új paksi erőművi blokk összesen kerülne 12 milliárdba.Óriási lökést adna az európai iparnak, ha látványosan fejlődne a csipgyártás, az autógyárak jelentőségéhez mérhető szerepe lehetne a kontinens gazdaságában. Nem olyan egyszerűCsipgyártásba belekezdeni rendeletek alapján azonban nem lehet, még akkor se, ha pénzt is adnak hozzá. A csipgyártás ugyanis elképesztően bonyolult folyamat, egészen különleges szaktudás és felszerelés kell hozzá. Például teljesen pormentes, a legszigorúbb sebészi műtők protokolljában előírtaknál ezerszer sterilebb környezet a követlemény. A gyártáskor szükséges úgynevezett fotolitográfiai eljáráshoz csak egyetlen gyár készít nagy kapacitású gépeket az egész világon. Egyetlen csip jellemzően három hónapig készül, és az emberi hajszálnál húszezerszer vékonyabb vezetékekből állnak a legmodernebb változatok. Sokáig lehetne még sorolni, hogy mitől egészen különleges és bonyolult ez az iparág, a lényeg, hogy rengeteg szaktudás és pénz kell hozzá.Nem véletlen, hogy hiába az óriási kereslet, lényegében három gyártó uralja a világpiacot. A legkisebb, az okostelefonokhoz leginkább használt csipeket csak két cég képes legyártani a világon, a tajvani TSMC és a koreai Samsung. A TSMC a legyártott csipek száma alapján uralja a piacot, a világ termelésének 54 százalékát adja, és kizárólagos beszállítója többek között az Apple-nek. Darabra náluk jóval kevesebbet gyárt az amerikai Intel, viszont nekik a legnagyobb az árbevételük, a cég a számítógépek processzoraiban használt csipekre specializálódott - és egyébként bizonyos részfeladatokat a TSMC-nek ad ki. E három cégnek - Intel, TSMC, Samsung - az éves árbevétele a csipekből pont annyi, mint a világ összes többi csipgyártással foglalkozó vállalatáé összesen.Gyártanak csipeket az USA-ban is, és néhány európai cég is foglalkozik vele, de elsősorban Tajvan, másodsorban pedig Dél-Korea uralja a termelést, a két országban készül az új csipek több mint 80 százaléka. Egyáltalán nem egyszerű felzárkózni hozzájuk. Egy gyár felépítése és üzemeltetése elképesztően sokba kerül, és a legnagyobbak folyamatosan fejlesztenek, hogy megelőzzék a versenytársakat. Az iparágban a teljes bevétel több mint 15 százalékát forgatják vissza kutatásra, és ezen felül is rengeteget költenek a gyárak bővítésére, új eszközökre és gépekre. A TSMC például csak tavaly 24,5 milliárd eurót költött a gyárai berendezésére, bővítésére. Innen nézve az EU által most megígért, történelmi méretű 11 milliárd eurós támogatási csomag már nem is tűnik olyan hatalmasnak.Ráadásul nemcsak az iparág nagyágyúi költenek rengeteget a már egyébként is bejáratott technológiájuk fejlesztésére, hanem az EU mellett más állami szervek is úgy döntöttek mostanában, hogy rengeteg pénzt fordítanak a helyi csipgyártás fellendítésére.Ott van például az Egyesült Államok, ahol a törvényhozás éppen vizsgálja az elnök javaslatát egy 52 milliárd dolláros (45,5 milliárd euró) csomagról, amit a hazai csipgyártás támogatására fordítanának - és ehhez még hozzájönnének a magánbefektések is. A kínai kormány 2015-ben elindított, és elvben 2025-ben kifutó, állami csipgyártási programja 150 milliárd dollárt mozgat meg az eredeti terv szerint. Dél-Korea kormánya pedig egy 2030-ig tartó programban összesen 450 milliárd dollár fejlesztési pénzt irányítana az iparágba, igaz, ebbe beleszámolták azt is, amit a Samsung és más óriásvlállalatok saját forrásaikból raknának a fejlesztésekbe. Vagyis a verseny óriási, és a hamarosan megnyíló EU-s források a többiekéhez képest szerénynek tűniek. Európának a reménye az lehet, hogy nem a semmiből kell építkezni. Van már néhány helyi gyártó, például az elsősorban autók számára chipeket készítő, a Siemensből kivált német Infineon; a Philipsből kivált holland NXP, ami bankkártyák és elektronikus okmányok beszállítójaként ismert; a francia és olasz kormányok által létrehozott, és 27 százalékban még mindig állami tulajdonban lévő STMicroelectronics, ami kapacitása alapján a legnagobb európai gyártó; illetve a német Bosch is foglalkozik csipgyártással, éppen tavaly nyitottak új gyárat Drezdában; és a csipgyártáshoz szükséges gépek egyik legnagyobb gyártója szintén európai, a holland ASML Holding. Jó eséllyel ezek a cégek szívhatják fel az EU-s támogatást, de ahhoz, hogy érdemi versenytársai legyenek a távol-keleti gyáraknak, sokkal több pénz kell, mint amennyit az Unió képes megnyitni előttük.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció