Két évvel a járvány kezdete után is csak homályosan látjuk, mi minden befolyásolja a magyarországi covidos halálozást. Ez főleg azért van, mert alig tesznek közzé területi adatokat, a kormányzati oldalon például egy szó sincs arról, mennyi áldozata volt a koronavírusnak Borsodban vagy Csongrádban, pláne egy-egy járásban vagy településen. (Csak budapesti és vidéki bontást hoznak nyilvánosságra, amiből nem lehet rendes elemzéseket végezni.)Müller Cecília hivatala, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tavaly májusban tett kivételt csak, amikor 2021. március 4-ével bezárólag kiadta a K-Monitornak a települési szintű halálozási számokat.Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már a háromszorosánál tartunk. Ebben a merítésben így nem szerepeltek a harmadik hullám legkeményebb heteinek áldozatai sem.Az adatok alapján tavaly megállapítottuk: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapja el a koronavírust. A szikszói járásban volt a legmagasabb a fertőzöttek halálozási aránya, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel az országban. A kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el.Azóta is erre az adatbázisra támaszkodhatunk, ezt elemezték tovább a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Kovács László és Vántus Katalin is. Nemrég megjelent tanulmányukban statisztikai módszerekkel vizsgálták, minek tudhatók be a területi különbségek. Úgy tűnik, magas volt a halálozás ott, ahol magas az álláskeresők száma. A két dolog azért függhet össze, mert a munkanélküliség jól mutatja, milyen a lakosság egészségi állapota. A térképen is látszik, hogy a társadalmi-gazdasági értelemben lemaradt térségekben többen haltak meg. (Szintén erre utal, hogy tavalyi számításaink szerint összefügg a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete.)A kutatás szerint többen haltak meg azokban a járásokban is, ahol a járvány előtt különösen leterheltek voltak a kórházi osztályok. „(...) arrakövetkeztethetünk, hogy az érintett kórházak erőforrásai kimerültek a járvány első két hulláma során” – írják a tanulmányban. (A kórházak 2020-as és 2021-es halálozási statisztikáit kétrészes sorozatban dolgoztuk fel, de ebben nincsenek különválasztva a covidos halottak.)Azokban a térségekben, ahol eleve nagy volt a kórházi terhelés, nagyban befolyásolta a covidos halálozást, hogy mennyi ápoló dolgozott a háziorvosok mellett.Ez pedig azért lehet, mert a nem nagyon súlyos fertőzöttek ellátása főleg az ápolókra hárulhatott. Bár a háziorvosi ellátásban is nagy területi különbségek vannak, a szerzők szerint még sürgősebbnek tűnik növelni az ápolók számát ott, ahol kevesen vannak.Az időskorú népesség aránya ehhez képest kevésbé fontos. Általában elmondható, hogy többen haltak meg ott, ahol magas a 65 év feletti nők aránya, de a férfiak esetében nincs ilyen összefüggés. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a férfiaknak alacsonyabb a várható élettartamuk, és ha megérik a 65 éves kort, valószínűleg amúgy is elég jó állapotban vannak ahhoz, hogy túléljék a koronavírust. Nyoma sincs a tanulmánynak, amit Orbán Viktor rendelt a halálozásrólPersze sok minden más befolyásolhatja még a halálozást. Ahogy a tanulmányban is írják, meg lehetne vizsgálni egyebek közt, hogy van-e hatása a különböző betegségek elterjedtségének vagy az iskolázottságnak, de mindenképp frissebb adatokra lenne szükség az elemzés folytatásához. Orbán Viktor tavaly júniusban azt mondta, kérte az Akadémia elnökét és más tudóscsoportokat, hogy vizsgálják meg a magas magyar halálozás okait. Gulyás Gergely miniszter a következő hónapokban rendre türelmet kért az ügyben, időnként odaszúrva a kérdés felelőseinek. Korábbi videónkban 4:11-től foglaltuk össze Gulyás válaszait a témában. Februárban Gulyás azt állította, már közzétették az elemzést, de sehol sem láttuk nyomát. Kértük, hogy segítsenek megtalálnunk az anyagot, de nem válaszoltak.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 47 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
Elmaradott térségekben, túlterhelt kórházak környékén haltak meg sokan covidban
Még nincs komment