Gulyás Gergely miniszterelnökséget és kormányinfókat vezető miniszter nagyon sok érdekes dolgot hozott elő a szerdai kormányinfón arról, hogy miért és miért pont így kellett „a kormány eredeti szándékához” visszaterelni, vagyis lényegében kivéreztetni a katát. Közgazdászokkal beszélgetve kiderült, hogy Gulyás több állítása hadilábon áll a valósággal, de legalábbis mélyebb kifejtést igényel. Ebből az is kiderül, hol érti és magyarázza félre a kormány a kata működését és fejlődését, és azt, hogy pontosan milyen hatásai lesznek annak, hogy a 450 ezer katázó nagy része számára ellehetetlenítik ezt az adózási formát. Óriási bevétel az államnakGulyás Gergely a szerdai kormányinfón bevallotta, még a kormány sem tudja, hogy mekkora költségvetési hatása lehet annak, hogy a katások döntő többségét kiteszik az adónemből. Gulyás szerint azért nem lehet ezt pontosan tudni, mert nem lehet, hogy a katából kiszorulók milyen alternatív adózási formát választanak, és milyen arányban. Ezt egyelőre valóban nem tudni, de Reizer Balázs, az Eötvös Lóránt Kutatói Hálózathoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza végzett megközelítő számításokat. Ezek alapján legalább háromszorosára növekszik azok adója, akik a magyar átlagbért keresnék, és most kiszorulnak a katából. Reizer szerint a kata után a kisvállalkozóknak az átalányadózás a második legjobb opció, így arról végzett számításokat, hogy mi történne, ha minden katás ehhez nyúlna szeptembertől. Ez nyilván nem pont így lesz, de ettől még jól lehet szemléltetni, mekkora változásról beszélünk, mind ami a vállalkozók jövedelmét, mind ami az államkasszát illeti. A magyar átlagos kereset áprilisban bruttó 507 ezer forint volt havonta, ez a KSH oldalán elérhető legfrissebb adat. Ezután, ahogy bármekkora kereset után, a katával egy vállalkozó 50 ezer forint adót fizet. Ez jóval kevesebb, mint a minimálbér után fizetendő adó, ami 93 000 forint. Emiatt Reizer szerint a kata lényegében úgy működött, mint valamiféle védelmi pénz: ha ezt a minimumot befizette a vállalkozó, az állam onnantól békén hagyta. Az átalányadózás ennél bonyolultabb, és jöveledelmarányos, ami az átlagos kereset esetén – levonva a 40 százalékos kedvezményt, és hozzáadva minden egyéb járulékot – nagyjából 150 ezer forintra jön ki havonta. Ez pont háromszoros emelkedést jelent az adózónak. Az államnak pedig, ha azzal számolunk, hogy mind a 450 ezer katás átalányadóra vált, és mind az átlagjövedelmet keresi meg havonta, nagyjából 400 milliárd forint extra adóbevételt jelent egy évben. Ha azzal számolunk, hogy minden átlépő katás csak 300 ezer forintot keres, akkor is legalább 160 milliárd forint pluszt jelent ez az államnak. Ennek alapján nehéz nem arra következtetni, hogy nem az adóemelés volt a kormány elsődleges motivációja. De mindegy is, hogy mi volt a motiváció, az biztos, hogy a kata eltörlése jelentős adóemeléssel ér fel, és nagy bevételnövekedést jelent a kormánynak. A kormány nem arra találta ki, amire használták?Gulyás Gergely többször is elismételte a kormányzati kommunikációs laboratóriumban kikísérletezett magyarázatot, hogy miért kell a katát bedarálni. Ez valahogy úgy hangzik, hogy a kormány nem arra találta ki a kisvállalkozók tételes adóját, amire elkezdték az emberek használni, és most azáltal, hogy csak a lakossági szolgáltató kisvállalkozókra terjedhet ki – vagyis a magánemberektől kapott számlákat lehet csak katásan elszámolni –, az eredeti tervekhez tér vissza a kormány. Azt is állította, hogy eredetileg csak az a nagyjából 120-150 ezer ember lépett be a katába, akiknek azt szánták, utána, 2015/16 körül duzzadt fel azokkal, akik – bár Gulyás nagyon vigyázott, hogy ne használja ezt a szót – lényegében csalnak. Az állítás második felére mindjárt kitérünk, de előbb nézzük itt is a számokat. Gulyás lehet, hogy most úgy emlékszik, hogy eredetileg sokkal kevesebb emberre tervezték a katát, de 2012/13 környékén még egészen mást kommunikált a kormány. Banai Péter Benő, aki akkoriban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, most pedig a Pénzügyminisztériumban dolgozik, 2012 őszén azt nyilatkozta, hogy a kormány várakozásai szerint a 6 millió forintnál kevesebbet kereső, akkor az egyszerűsítet vállalkozói adót (eva) használó vállalkozók nagy része áttér a katára. Pár hónappal később pedig azt mondta, hogy az NGM várakozásai szerint nagyjából 500 ezer evás vállalkozó tér át a katára és a kivára, többségük az előbbire. Ez több dolgot is elárul a kormány akkori szándékairól. Egyrészt az evában semmilyen kikötés nem volt arra, hogy lakossági szolgáltatóknak szól, és Banai sem arról beszélt, hogy azok az evás kisvállalkozókból lesznek katások, akik magánembereknek számláznak. Másrészt azt is jelzi, hogy a kormány már a kata tervezésénél jóval több katásra számított, mint Gulyás most azt előadta. A katázók száma tényleg lassan növekedett, ahogy arra Gulyás Gergely is utalt, de nem azért, mert idővel fölfedezték az ügyeskedők. Reizer Balázs szerint teljesen normális és a közgazdasági-közpolitikai irodalomban ismert jelenség, hogy beletelik egy kis időbe, néhány évbe, mire egy adóforma célcsoportja alkalmazkodik, így nem véletlen, hogy bár az NGM azzal számolt, hogy végső soron több százezren lépnek majd be a katába, 2013 januárjában például még csak 50 ezren tértek át erre az adóformára. A katázók kétharmada visszaélt a helyzettel?Gulyás azt is mondta a kormányinfón, hogy a 450 ezer katázó kétharmada az eredeti céltól eltérően munkaviszony kiváltására használta a katát. Ez a számolás valahogy úgy jöhet ki, hogy a kormány szerint van a már említett 100-150 ezer lakossági szolgáltató kisvállalkozó, és rajtuk kívül mindenki katára bejelentett alkalmazott. Később a Telex újságírójának a kérdésére elismerte, lehet, hogy van úgy 10 ezer ember, aki tényleg kisvállalkozó, de cégeknek is számláz, de ez nagyon kicsi réteg. Egyrészt, mint már írtuk, a kormány nem ezzel számolt 2012/13-ban, amikor Gulyás még teljes állású parlamenti képviselő volt, hanem azzal, hogy nagyjából annyi kisvállalkozó vált át a katára, amennyien most így adóznak. Másrészt nem tudni, hogy ezt milyen adatokra alapozva állítja Gulyás. Szerinte a Pénzügyminisztériumnak vannak erről számításai, azonban amikor Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke ki akarta kérni a NAV-tól, hogy hány emberre vonatkozik a kata szigorítása, hányan vannak azok, akik kiesnének, azt a választ kapta, hogy ilyen adat nem áll rendelkezésre. Ha a NAV-nak nincs ilyen adata – 2019-ben még volt –, akkor a Pénzügyminisztériumnak sem valószínű, hogy lenne, vagyis nem tudni, pontosan mire hivatkozott Gulyás. Az állítása pedig, hogy a katások kétharmada bújtatott foglalkoztatott, adatok nélkül ellenőrizhetetlen, bár nagyon nem tűnik igaznak. Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint a kormány eddigi kommunikációjából az látszik, hogy nem mérték föl, kik is adóznak ezzel az adónemmel, és úgy kezelnek mindenkit, aki cégnek is számlázik, mint aki munkaviszonyt vált ki vele, pedig ez messze áll a valóságtól. Tény, hogy sok cég alkalmaz katásan embereket, akiket teljes állásba is fölvehetne, de ahogy a munkaerőpiac átalakult, egyre több a szabadúszó, projekt alapon vagy platformon keresztül elvégezhető feladat, és több a flexibilis foglalkoztatásban dolgozó, kismama, másodállást vállaló, nyugdíjas, így a kata elkezdett egy adópolitikai űrt betölteni. Nem volt a legjobb megoldás erre, valamivel differenciáltabban is lehetett volna adóztatni az ilyen munkákat, de annyiban alkalmas volt, hogy nem járt sok adminisztrációval. Scharle szerint más országokban is problémát, de legalábbis kihívást jelent, hogy hogyan lehet a szabadúszókat optimálisan adóztatni, bevonva őket a közteherviselésbe, de nem megfullasztani az adminisztrációban. Reizer Balázs szerint az eva, az adónem, amiből a kormány átterelt sok kisvállalkozót 2012/13-ban, sokkal jobban tudná kiszolgálni ezt a réteget, éppen ezért nem is igazán világos, miért érezte annyira fontosnak a kormány, hogy azt kivezesse. Ebben szintén nagyon alacsony adminisztrációval, de jövedelemarányosan adóztak a vállalkozók. Lényegében valami ilyesmit jelent az is, ha át kell állni a katáról az átalányadózásra, csak bonyolultabban és több adminisztrációval, ezért több költséggel jár. Nem lesz ettől drágulás?Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, eléggé fölmérték a kata módosításának társadalmi hatását, miközben azt beismerte, hogy nagyon sok mindent nem tudnak, mert sokféle katás van, aki különbözőképpen reagálhat a változásokra. Elég határozottan állította például Haszán Zoltán kérdésére, hogy szerinte nem lesz komoly áremelő hatása annak, hogy sok katásnak máshogy kell adóznia. Bár tényleg sok a bizonytalanság, azért az elég világosan levezethető, hogy a magasabb adóteher mivel jár, és annak milyen hatása lehet az árakra. Ha a vállalkozóknak ezután többet kell bíbelődniük az adminisztrációval, könyvelőt kell fizetniük, ráadásul a jövedelmük nagyobb százaléka után kell adót fizetniük, az nyilván drágábbá teszi a működésüket. Scharle Ágota szerint ez számos szolgáltatás költségét növelheti. Egyes tranzakciók egyszerűen nem fognak megtörténni, mert mondjuk egy szerelőnek vagy informatikusnak bizonyos ár alatt már nem éri majd meg elvállalni a munkát. Ezzel csökken az ilyen munkák kínálata. Ha kevesebb a szolgáltatás, nőnek az árak. A megnövekedett költségeket persze nem minden szolgáltató fogja tudni áthárítani, egy nyelvi lektor nem tudja annyival emelni az árait, mint egy gázszerelő, de azért várható, hogy érezni lehet majd a változást az árakban. Ezenkívül a munkaerőhiány is jobban jelentkezik olyan területeken, ahol speciális tudásra vagy készségekre van szükség, és ahol most a katás foglalkoztatás engedte rugalmassággal töltik be a lukakat. Az egészségügyben, az oktatásban és az IT-szektorban is komoly nyomást jelenthet a kialakult helyzet. Igaz, Gulyás Gergely szerint ezt is felmérték, és az egészségügyben nem lesznek ilyen problémák.