Orbán Viktor miniszterelnök július 15-én beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy azért kellett a kata adónemet átalakítani, mert a cégek rávették a munkavállalókat, hogy menjenek át katába, bár továbbra is tulajdonképpen alkalmazottak, de jogilag katásnak minősülnek, és így a cégek jobban járnak.„Én az embereket nem szoktam semmiért se kritizálni, mindenki él, ahogy tud, élünk, ahogy tudunk, az emberek is próbálnak felszínen maradni. A cégekkel van inkább baj, akik vagy rávették vagy meggyőzték az alkalmazottaikat, hogy menjenek át katába. És így aztán fölszaladt ezeknek a száma 450 ezerre, és én úgy látom, hogy 450 ezer katásból körülbelül 300 ezer cégnek, leginkább egy cégnek számláz, tehát valójában színlelt szerződésről van szó”– fogalmazott a kormányfő.Azt viszont nem árulta el Orbán Viktor, hogy ezt a 300 ezres nagyságú színlelt szerződést milyen statisztikából látja. A NAV ugyan 2020 nyara óta már online tudja követni a katások összes számláját, amiből kiderülhet, hogy 300 ezren leginkább egy cégnek számláznak, de ez még nem jelenti azt, hogy színlelt szerződésről lenne szó.Annyit lehet tudni, hogy az adóhatóság évről évre bejelentette, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a bújtatott munkaviszony elleni harcra. A NAV korábban azt is közölte, hogy 2020-ban jogkövetési vizsgálat formájában mindössze 20 ezer katás jogviszonyt ellenőrzött, mely nagyjából 1500 foglalkoztatót érintett. Ezek eredményéről viszont soha nem jelent meg egyetlen hír sem, így nem lehet tudni, hogy konkrétan hány cégnél találtak bizonyítottan bújtatott munkaviszonyt. A G7.hu már 2019-ben megkérdezte a hatóságot, hogy valójában hány alkalmazottként dolgozó katás bukott le, de ezt a NAV maga sem tudja. Az írták, hogy nincsen ilyen adatbázisuk.Nem olyan könnyű dolog bebizonyítani, hogy a katás vállalkozó igazából alkalmazott. A NAV-nak számos körülményt kellene vizsgálnia a rejtett munkavállalás gyanúja esetén. Például:a cég nem adhat utasítást a katás vállalkozónak a munkavégzés módjára, idejére vagy helyére; nem lehet céges eszközöket használni; a katás kizárólag csak a cégnek számláz. Csak ebből a néhány feltételből is látszik, hogy a számlákon kívül a többi feltételt elég nehéz egy konkrét vizsgálat során bebizonyítani. „Ha egy megbízási szerződés jó, és a vizsgálat alatt a nyilatkozatokra is odafigyelnek, akkor a NAV nagyon nehezen tudja munkaviszonynak minősíteni a jogviszonyt” – mondta lapunknak Dienes Márk ügyvéd, akinek irodája például jogkövetési vizsgálatokra specializálódott. Bár számos ilyen vizsgálat során képviseltek különböző cégeket, nagyon kevés az olyan eset, amely konkrétan bújtatott munkaviszony miatt indult. Szerinte nem is volt elég vizsgálat, és nincs is statisztika a megállapított visszaélések számáról.Az is biztos, hogy a cégeknek adózási szempontból nagyon megérte kockáztatni, hiszen az 50 ezer forintot adózó katás alkalmazottal rengeteget lehet spórolni. Elvileg ha az adóhatóságnak sikerül bebizonyítania, hogy a cég a munkavállalóit katásként alkalmazta, akkor visszamenőleg a katás és a munkáltató is köteles befizetni a felhalmozódott adóhiányt, plusz milliós bírság is kiszabható. Mindez persze még a bíróságon is megtámadható lenne, de Dienes Márk ügyvéd szerint nagyon elenyésző az ilyen tárgyú pereskedések száma. Az interneten nem is lelhető fel olyan információ, hogy a bíróság elítélt volna katást vagy katást foglalkoztató céget.Ez vélhetően már a jövőben sem fog kiderülni, hiszen a változtatások lényege éppen az, hogy nem a csalókat próbálják megtalálni, hanem a katásoknak csak magánszemélyektől lehet majd bevételük, így az évek alatt kiesett adóhiányról is lemondott az állam.
Még nincs komment
KKOMMENTER.HU
Hírek 49 forrásból egy helyen. Lépj be, és szólj hozzá, szavazz, kövess másokat.
A NAV eddig sem tudta lebuktatni a katáztató cégeket, a milliárdos adóhiányt pedig most végképp elengedik nekik
Még nincs komment