Zord időkre készül, válságbiztos rendszert épít maga köré Orbán Viktor

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Politikailag kockázatos időszak vár Orbán Viktorra, a jelek szerint a miniszterelnök is hónapok óta így számol; ezt tükrözi ötödik kormányának felépítésén túl több, az elmúlt időszakban bevezetett kulcsfontosságú intézkedés. A kormányfő már a választások előtt sejthette, hogy a féktelen osztogatás, a felpörgő infláció, a háború nyomában súlyosbodó energiaválság, és a költségvetés elszállása miatt az év második felében a kiigazítás elkerülhetetlen lesz. Megbecsülhetetlen, meddig húzódik el az orosz–ukrán háború, mennyire lesz mély a recesszió, és milyen hatással lehet mindez az egyes európai kormányok politikai stabilitására. A miniszterelnök számára ezért az elmúlt hónapokban mindennél fontosabb szempont lett saját hatalmi pozíciójának körülbástyázása politikai közössége és az ország élén.1. Válságálló kormányszerkezetOrbán Viktor mindig különös gondot fordít arra, hogy kormányán belül ne alakulhassanak ki olyan szövetségek, amelyek akár minimális veszélyt is jelenthetnek hatalmára. Ötödik kormányának összeállítása során viszont, tekintettel a válsághelyzetre, a miniszterelnök új szempontokra is figyelemmel volt. 2022 májusában Orbán minden politikust, akinek súlya van a jobboldali nyilvánosságban, beemelt a kabinetbe, hogy osztozzanak a kormányzás felelősségében, és senkinek ne legyen lehetősége kívülről bekiabálva kritizálni a politika irányát.Lázár János és Navracsics Tibor, akik korábban számottevő befolyással rendelkeztek a Fideszben, egyaránt kormányzati megbízást kaptak – előbbi beruházásokért, utóbbi az uniós forrásokról zajló tárgyalásokért felel. Egyikük sem játszhatja tovább a kívülről fanyalgó különutas szerepet, de építkezni sem igazán fognak tudni: tárca nélküli miniszterként Navracsicsnak apparátus sem jutott, Lázár fő feladata pedig a fejlesztések és az infrastrukturális projektek költségeinek visszavágása lesz. Orbán kifelé ugyan a kormány egységét hangsúlyozza, ám valójában állandó bizalmatlanság jellemzi a kormányzati kapcsolatrendszert. Ez biztosítja a miniszterelnök pozíciójának érinthetetlenségét. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kommunikációs miniszter és Lázár János belháborújáról, illetve Lázár és Navracsics évekre visszanyúló, személyes konfliktusairól egyaránt sokat írtunk. De Navracsics rehabilitálása, ahogy egyébként a pártvezetést, Varga Judit igazságügyi minisztert sem tette boldoggá, aki riválisra akadt az uniós lobbizás területén, és most azt kell hallgassa, hogyan nem szabad Brüsszelben tárgyalni. Rogán és Pintér Sándor belügyminiszter között évek óta zajlik a küzdelem az informatikai és a biztonsági cégek piacain. Orbán valósággal sportot űz emberei versenyeztetéséből. Palkovics László technológiai miniszter – aki korábban sokkal kisebb elvonások miatt is lemondással „fenyegetőzött” – Csák János rovására bukta az innováció és a vállalkozásfejlesztés területét, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a pénzügypolitika személyi viszonyait borította fel. Nagy, akinek összeférhetetlenségéről sokat cikkeztek kormányzati szerepvállalása előtt is, jegybanki alelnökként Matolcsy György megbuktatásával is megróbálkozott, mielőtt Orbán maga mellé vette tanácsadónak, hogy végül 2022-ben tárcát adjon neki. Varga Mihály pénzügyminiszter annyira viszolyog tőle, hogy Matolcsyval is szívesebben ül le egyeztetni, pedig kettejük marakodásainak hosszú története van. Gulyás Gergely alatt az egykor csúcsminisztériumként funkcionáló Miniszterelnökség kiürült – az építésügy és a Budapesthez kapcsolódó feladatok Lázárra szálltak –, tárcájának lényegében közigazgatási és koordinációs feladatai maradtak csupán. Így a Rogán-féle Kabinetirodát leszámítva a minisztériumok alig bírnak önálló politikai súllyal, szétaprózott területek és feladatkörök vannak csupán, amiket a miniszterelnök személyes alkuk mentén terít szét, és rakosgat egyik emberétől a másikhoz. Egymásra utalt, egymással szemben mégis bizalmatlan kormánytagok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket a hatalmi struktúrán belül. Jelen felállásban nehezen látszik elképzelhetőnek, hogy olyan érdekszövetségek szülessenek, amelyek veszélyt jelenthetnek a kormányfő pozíciójára. 2. Megemelt kormányzati fizetések és egyéb kedvezmények Orbán június óta személyesen hoz döntést arról, melyik kormánytag mennyit vihet haza, sőt ő dönt az államtitkárok és kormánybiztosok pénzéről is. Július közepén a miniszterelnök meg is emelte 650 ezer forinttal a miniszterek bérét: 2,7 millióra. Néhány nappal később kiderült, hogy az államtitkárok is kaptak emelést: az ő fizetésüket a koronavírus idején emelte több mint harmadával a kormány, immár 1,9 milliónál jár az összeg, erre rakódik rá a többség esetében a képviselői javadalmazás. Együttes alapfizetésük 2,5 millió forint. Az emelésekről a megszorító intézkedésekkel, köztük a katatörvény elfogadásával és a rezsicsökkentés visszavágásával párhuzamosan született döntés. A kormányfő azt üzente ezzel, hogy gondoskodik kormánya tagjairól válsághelyzetben is. A képviselők fizetését közvetlenül a választások előtt emelte meg a kormány, de már a koronavírus idején komoly pluszokról született döntés. Egy ciklus alatt 750 ezerről 1,32 millióra nőtt a havi bér, és ehhez hozzáadódnak a bizottsági tagsággal járó pénzek is. A bizottsági tagság 1 millió 580 ezer forintot, a bizottsági alelnöki poszt majdnem 2 milliót ér, a bizottsági elnökök, frakcióvezető-helyettesek és jegyzők 2 millió 240 ezret kapnak kézhez.Gesztussal ér fel a képviselők felé a vagyonnyilatkozati rendszer fellazítása is: az augusztus 5-éig esedékes nyilatkozatokban nem kell már feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, hiteleket sem, és mostantól a képviselők családtagjainak sem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.A kormánypárti képviselők sokszorosan érdekeltek ezáltal a rendszer stabilitásában, de a döntések a kényelmesebb ellenzékiek számára is megnyugtatóan hathatnak: a parlamenti képviselőknek nem lesznek anyagi nehézségeik a válság súlyosbodása esetén sem. 3. Összevont, kézileg vezérelt, feltőkésített titkosszolgálatok Miközben a kormány 426 milliárd forintot fog a többi minisztérium költségvetésén – a Palkovics-féle Technológiai és Ipari Minisztériumnál több mint 75, a Miniszterelnökségnél és a Belügyminisztériumnál nagyjából 66-66 milliárd forintot zároltak –, Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda, nem tévedés, tízszer annyi pénzből gazdálkodhat 2023-tól, mint az idei évben. Rogán Antal, a kormány egyik legizoláltabb, egyben legnagyobb hatalmú tagja, a miniszterelnök jobbkeze nem csak a turizmus és az informatika területét kapta meg, de ő felügyeli ebben a ciklusban a polgári titkosszolgálatokat Magyarországon.A terület jelentőségét jelzi, hogy 30 milliárd forinttal emelte meg a polgári szolgálatok költségvetését a kormány. Az új kormány megalakulásával szinte azonnal megkezdődött a terület átszervezése : a korábban különböző minisztériumi felügyelet alatt álló szolgálatok mostantól egy tárcának felelnek, és egy minden hatáskörrel együttesen rendelkező „szuperszolgálat”, a Nemzeti Információs Központ (NIK) felügyeli munkájukat.A ciklusokon át a Belügyminisztériumhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal költségvetését 9,5 milliárddal, a külföldi hírszerzésért felelős, korábban Szijjártó Péter külügyminiszter által felügyelt Információs Hivatal kiadásait 5 milliárddal emelték meg. A titkosszolgálatokat kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 14,5 milliárddal többől gazdálkodhat. Június elején lecserélték a szolgálatok vezetőit, nem sokkal később az Információs Hivatal vezetője beadta lemondását. Dr. Takács Tibort, a NIK főigazgatóját dr. Kovács Zoltán András, dr. Szabó Hedviget, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját dr. Kiss Csaba váltotta. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét Papp Károly korábbi országos rendőrfőkapitány, a Belügyminisztérium egykori belbiztonsági államtitkára látja el, immáron a Kabinetiroda kötelékében.A háború önmagában biztosan nem indokolná a terület ilyen alapvető átstrukturálását, mert a katonai hírszerzést, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatot nem érintik az átalakítások. De a szolgálatok átcsoportosítását nem lenne pontos a Rogán-Pintér belharc egy újabb fejezeteként sem értelmezni. A belügyminiszter kapcsolatrendszere széles és változatos, közeli szövetségese többek közt Csányi Sándor OTP-vezérnek, Rogán ellenben kizárólag Orbán embere.A lépés azt jelzi, hogy a miniszterelnök közvetlenül kívánja felügyelni a szolgálatok működését, figyelemmel tartani a kormányzati apparátust, és mindenkit, aki potenciális politikai kockázatot jelenthet hatalmára. Feladatkörükből adódóan az Alkotmányvédelem emberei rálátással bírnak a minisztériumok, a fontosabb állami vállalatok, kormányzati és rendészeti szervezetek vezetésére is. Az átszervezések fokozott óvatosságra inthetik a kormánytagokat. Két miniszter közvetlen munkatársa is utalt rá háttérbeszélgetések során, hogy a tárcavezetők óvatosabban és megfontoltabban szervezik és bonyolítják találkozóikat, mint bármikor korábban.A szolgálatok összevonása és masszív feltőkésítése erős üzenet a rendszer minden működtetője számára, és ez az üzenet úgy szól, hogy addig biztosított számukra a jólét és a politikai biztonság, amíg teszik a dolgukat, és lojálisak maradnak.4. Kitüntetett figyelem a fegyveres testületek felé Már a kampány során a rendvédelmi szervek vezetőinek kedveskedett a legmagasabb juttatásokkal a kormány: összesen 91 milliárd forintot tett ki az összeg, amit 6 havi fegyverpénzként utaltak februárban a rendőröknek. A pénzek meglehetősen aránytalanul oszlottak szét: volt rendőri vezető, aki 9 millió forintot vihetett haza, a járőrök ennek többnyire töredékét, jellemzően 1 millió körüli vagy kevéssel afeletti összegeket, és akadtak, akik egyáltalán nem kaptak semmit. Így is volt lemorzsolódás, a felmondási tilalom feloldása óta eltelt másfél hónap alatt 559 rendőr szerelt le. A bérrendezéssel sok társadalmi csoport esetében el van maradva a kormány: a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege 12 év alatt egy forinttal sem nőtt, és a kormányhivatali dolgozók is hiába várnak fizetésemelésre. Pintér Sándor belügyminiszter miniszteri meghallgatásán világossá tette, hogy a humánszférában dolgozók annak is örülhetnek, ha nem csökkennek járandóságaik, és visszautasította a pedagógusok béremelési követeléseit. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése Gulyás Gergely szerint attól függ, hogy sikerül-e hozzájutni az uniós helyreállítási alap forrásaihoz. A bérrendezésből kimaradt csoportokat az köti össze, hogy a helyzetükből adódóan nem képesek olyan, akár bénító erejű politikai érdekérvényesítésre, mint a fegyveres testületek, vagy akár a taxisok, akik még jól is jöttek ki a kataváltoztatásokból. Július 16-án a rendőrök és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak fizetését első ütemben átlagosan bruttó 116 916 forinttal emelték. A tiszthelyettesek átlagosan 30-44 százalékkal, a tisztek 18–25% százalékkal keresnek majd többet. A kezdő közkatonák 280 343 forintos illetménye két lépésben 439 098 forintra, a kezdő őrmesterek illetménye 375 064 forintról 509 287 forintra nő. A szeptembertől működő határvadászezred tagjai a kiképzés ideje alatt 300 000, azt követően 400 000 forintot kaphatnak. A célra 52 milliárd forintot biztosított a kormány, és háborús veszélyhelyzetre, sőt ismét migrációs nyomásra hivatkozik, amikor a sajtó az okokat firtatja. A rendvédelmisek és a katonák juttatásainak azonnali és nagyarányú megemelése mögött alighanem legalább ennyire a pénzügyi válság, az elégedetlenség és a tüntetések állandósulásának kockázata is szerepet játszik. A hatalom biztos akar lenni abban, hogy minden körülmények között magáénak tudhatja a fegyveres szervezetek feltétel nélküli támogatását. Orbán július elején a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatásán saját nyelvén ezt úgy fogalmazta meg, hogy a biztonság árfolyama folyamatosan emelkedik, a rend és a biztonság Magyarország legkeményebb valutája: „Az állam legfontosabb feladata a közrend védelme. Az a kormányzat, amelyik nem képes szavatolni az élet és a vagyon biztonságát, elveszti a jogot, hogy a polgároktól együttműködést várjon.”5. Szoros kontroll a nyilvánosság felett A választások óta folyamatosak a leépítések a kormányközeli nyilvánosságban, több nyomtatott lapot és egy kormánypárti tévét is bezártak, elbocsátásokról is hallani. A költségek racionalizálása nem azonos viszont a kommunikációra szánt összegek megcsappanásával: szerdán a K-Monitor írta meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda 75 milliárdos keretszerződést írt alá a Balásy Gyula-féle Lounge-csoporttal a kormányzati kommunikáció megtervezésének és megvalósításának teljes spektrumára. A Rogán-minisztérium brutális feltőkésítése arra utal, hogy Orbán kitüntetett jelentőséget tulajdonít a válságkommunikációnak az előttünk álló időszakban. Ezt a jelentőséget szépen szemlélteti az, ahogy elválik egymástól a politikai cselekvés és a politikai kommunikáció. Miközben Brüsszelben a helyreállítási alap pénzeiért lobbizik, idehaza továbbra is korlát nélkül szidják az uniós külpolitikát a kormányzati csatornák.Az uniós megállapodás küszöbén ezzel együtt nem látszik valószínűnek, hogy a hatalom szélesebb frontokat kívánna nyitni a kormányzati köröktől legalább részben független médiával szemben. Ellenkezőleg, egyelőre inkább engedményeket tesz, és kivárásra játszik: a háborús helyzetre való hivatkozással bejelentették: minden kereskedelmi televízió és rádió médiaszolgáltatója mentesül a médiaszolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége alól. A médiahatóság tájékoztatása szerint ez 258 televíziót és 84 rádiót érint. A reklámadó ügyében is kivárás tapasztalható: május végén Nagy Márton még azt nyilatkozta, hogy 15 milliárd bevételt vár ettől jövőre a kormány. Részletekről viszont azóta sem tudni, ezen a pályán egyelőre inkább kivárásra játszik a kormány. Látszik viszont, mint azt a Spirit FM példája mutatja, hogy kész erőfeszítéseket tenni a hatalom az ellenzéki érzelmű véleményközönség által fogyasztott médiumok befolyásolása érdekében. Válsághelyzetben lehet jelentősége azoknak a politikai-pénzügyi kapcsolatoknak, amiket a kormány a sokáig kritikus médiumok tulajdonosi köreiben kiépített az elmúlt években.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció