Ha Magyarországon múlik, nem lesz európai gáz-szolidaritás

Elolvasom a forrásnál · 444 ↗ Link másolása
Szerdán jelentkezik az Európai Bizottság azzal a tervével, amit a télen várható gázhiány enyhítésére talált ki. Kedd estig annyi szivárgott ki belőle, hogy nagy spórolást írhat elő a tagállamoknak, arra az esetre, ha nem érkezne elegendő orosz gáz. A javaslat alapján a teljes EU-s fogyasztást 5-20 százalék között kellene visszavenni, kötelezően. (A kötelező spórolás mértékét a tagállamok döntik majd el, a Spiegel német hetilap értesülése szerint 8 százalék lesz a vége.) A korlátozást az Európai Bizottság is elrendelhetné, illetve ha legalább két tagállam kéri, akkor is élesíteni lehetne. A kötelező gázkorlátozás elsősorban az áramtermelőket és az ipari felhasználókat érintheti, a lakosság és a szociális intézmények fűtésének lekapcsolását az EU nem javasolja. A Bizottság azt szeretné, ha a gázspórolási eljárásról szóló rendeletet már július 26-án elfogadnák a tagállamok, az energetikai miniszterek rendkívüli tanácsülésén. Ehhez elég lenne minősített többség is, azaz egy-két tagállam nem tudná megvétózni a javaslatot.A mindenkire érvényes kötelező spórolást azonban akkor van értelme előírni, ha abból következik a szolidaritási mechanizmus alkalmazása is. Hiszen akinek van elég gáza, annak értelmetlen spórolnia akkor, ha nem hajlandó adni a rászoruló országoknak. Ez a mechanizmus azonban bizonytalan lábakon áll, és a magyar kormány éppen most zárja ki magát belőle.Önkéntes szolidaritásAz európai gázellátásra vonatkozó szolidaritási mechanizmust még a 2014-es orosz - ukrán konfliktus után találták ki. Akkoriban megvizsgálta a Bizottság, hogy mekkora baj lenne, ha nem érkezne több orosz gáz az EU-ba. Arra jutottak, hogy nagy baj lenne. 2017 októberére sikerült elfogadni az ebből következő rendeletet. Ennek egyik legfontosabb része a szolidaritási mechanizmus.A mechanizmus lényege, hogy ha egy tagállamban annyira nincs már gáz, hogy a lakosságot és a szociális intézményeket sem bírják fűteni, akkor más tagállamok segítséget nyújtanak, egészen addig, amíg a saját területük állampolgárait maguk is képesek kiszolgálni gázzal. A mechanizmus részletesen és szigorúan szabályozza, hogy mit lehet vészhelyzetnek tekinteni, vagyis mikor lehet a mechanizmust alkalmazni, és azt is világosan előírja, hogy a kisegített tagállamnak azonnal ki is kell fizetnie az aktuális piaci árat a támogatásként kapott gázért. A mechanizmus azonban önkéntességen alapul. Azaz a segítségnyújtás nem kötelező. A rendelet arra bíztatja a tagállamokat, hogy kössenek kétoldalú megállapodásokat, hogy ha baj van, kölcsönösen vállalják a mechanizmus aktiválását. Mivel eddig volt elég gáz, ilyen megállapodások alig köttettek. Az elmúlt hetekben viszont létrejött néhány: a német kormány három szomszédjával, Ausztriával, Csehországgal és Dániával is megállapodott, míg Olaszország és Szlovénia is kötött egymással ilyen szerződést. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint jó lenne, ha az ilyen megállapodásokat minden tagállam számára kötelező tennék. Fideszes politikusok ezután sorra tiltakoztak, hogy Brüsszel el akarja venni a magyar emberek orosz gázát. Magyarország nem kötött ilyen szolidaritási megállapodást senkivel. Helyette a kormány exporttilalmat rendelt el az energiahordozókra. Egész pontosan egy július 15-i kormányhatározatban Orbán Viktor felszólította az illetékes minisztereket, hogy készítsék el a tilalomról rendelkező jogszabályokat.Ha tényleg kiviteli tilalom lesz a földgázra is, akkor Magyarország előre kizárja magát a szolidaritási mechanizmusból, és ezzel némileg gyengíti a kötelező spórolásról szóló terv értelmét is. Bértárolást esetleg vállalunkUgyanakkor a bértárolást nem tiltják be, azaz ha egy másik ország a saját gázát akarja magyar gáztárolóban tartani, arra elvben lesz lehetőség. Ez azért fontos, mert Magyarországnak viszonylag nagy tárolókapacitása van, mintegy 6,3 milliárd köbméter, miközben az éves teljes magyar igény 10 milliárd köbméter körüli. Nem minden ország áll ilyen jól tárolói kapacitással. Belgiumnak például 17 milliárd köbméter az éves gázigénye, de ott csak 800 millió köbméternyi tároló van. A tárolók ugyanis geológiai adottságok, kimerült gázmezőkön hozzák létre. Az EU 27 tagállamából Magyarországnak van a 6. legnagyobb tárolókapacitása (a sorrend előttünk: Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Ausztria). Éppen ezért hiába igaz, hogy a legtöbb tagállamban töltöttebbek a tárolók, mint Magyarországon, a ténylegesen betárolt mennyiség tekintetében nem állunk nagyon rosszul. A magyar tárolók 45 százalékon vannak most, ez közel ugyanannyi gázt jelent, mint a 98 százalékban feltöltött, de feleakkora lengyel tárolókban lévő mennyiség. Az EU júniusban előírta, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek nincsenek saját tárolóik, a teljes éves fogyasztásuk 15 százalékának megfelelő mennyiséget tárolhassanak – megfelelő díj ellenében – olyan tagállamokban, ahol van elég kapacitás. Magyarország eddig egyetlen ilyen megállapodást kötött, de nem EU-s tagállammal, hanem Szerbiával, amely 500 millió köbmétert tárolhat Magyarországon. Az EU azt is előírta a tagállamoknak, hogy november 1-ig a tárolókat 80 százalékig fel kell tölteni, vagy az adott ország éves fogyasztásának 35 százalékának megfelelő gázt kell a tárolókban elhelyezni. A magyar tárolók az utóbbi mutató szerint 26 százalékon állnak, míg az EU-s átlag csak 15 százalék. Az is mutatja a hazai kapacitás nagyságát, hogy közben az EU-s tárolók átlagos töltöttsége 64 százalék, míg a magyar tárolók még félig sincsenek tele.Kevés lesz a gáz?A legtöbb elemző és politikus szerint kevés lesz a gáz Európában a következő télen. A várakozásokat legjobban a TTF, azaz a hollandiai gáztőzsde árai mutatják. Ott a háború kitörésekor nagyon felmentek az árak, március elején például 185 euró / Mwh volt azonnali szállítással az ár, de a decemberi szállítással vehető gáz már olcsóbb volt, csak 155 euró. Ez arra utalt, hogy a kereskedők kicsit optimisták voltak. A múlt héten a napi ár 175 euró körül volt, azaz alacsonyabb mint március elején, de a decemberi szállítás már 195 euróba került, tehát többe, mint márciusban. Azaz a kereskedők most pesszimisták.A pesszimizmus fő oka, hogy a Gazprom május óta folyamatosan csökkentette a szállításait. Előbb megvonta a gázt azoktól az országoktól (Lengyelország, Bulgária, Hollandia, Finnország) amelyeknek a kereskedői nem voltak hajlandóak megengedni, hogy a Gazprombank átváltsa rubelre a kifizetett vételárat. Aztán 60 százalékkal csökkentették a Németországba menő Északi Áramlat 1 vezeték kapacitását, technikai problémákra hivatkozva. Július 11-én pedig karbantártasra hivatkozva a teljes vezetéket lekapcsolták, és emiatt számos európai országba jóval kevesebb gáz érkezik, mint amennyire már előre leszerződtek a vevők. Július 14-én a Gazprom arról értesítette őket, hogy a kieső mennyiséget később sem tudják pótolni, szintén technikai „vis maior” miatt. Hivatalosan július 21-ig tart a karbantartás, de sokan attól tartanak, hogy a szállítás nem áll vissza rendesen, vagy akár egyáltalán nem jön több gáz. 19-én este a Reuters három névtelen bennfentes szakértőre hivatkozva viszont arról tudósított, hogy az oroszok elkezdték a vezeték beüzemelését, és 21-től lesz benne megint gáz. Ez némi optimizmusra ad okot, a hír megjelenése után rögtön 3 százalékkal csökkent a gáz ára a TTF-en. Ugyanakkor a független európai szakértők többsége arra tippel, hogy a Gazprom szűkmarkú lesz, hogy magasan tartsa az árakat, de közben valamennyit elad majd, hogy pénzhez is jusson. A taktika zsarolásra is jó, hogy az EU ne vessen ki újabb szankciókat Oroszország ellen, úgyhogy hol kinyitják, hol elzárják majd a csapot, és az ehhez kapcsolódó aggodalmakról szólnak majd a következő hónapok.Az európai kereskedők igyekeznek új forrásokat találni, júniusban például először történt meg, hogy több amerikai LNG (hajón szállítható, cseppfolyósra hűtött földgáz) érkezett Európába, mint vezetékes orosz gáz. Ám az erőfeszítések ellenére idén télen még nem sikerülhet az összes orosz gázt más forrásokból kiváltani. A legoptimistább számítások szerint is 2024-re, az óvatosabbak szerint inkább csak 2027-re tud Európa teljesen leválni az orosz gázról. Ha addig az oroszok nem adnak el egyáltalán, akkor hiány lesz, és a fogyasztás korlátozására lesz szükség. A korlátozás első körben a gázerőműveket érintheti, ezért tervezi több európai ország is visszakapcsolni a rendkívül szennyező szénerőműveit, többek között Németország és Magyarország is. A magyar kormány bízik a déli beszállításbanA magyar kormány arra számít, hogy a Török Áramlat nevű vezetéket az oroszok utoljára kapcsolják majd le az EU-ba tartó vezetékek közül, illetve ezt le se kapcsolják. Innen az állami MVM évi 3,5 milliárd köbméter gázt vesz a Gazpromtól, török–bolgár–szerb útvonalon. További 1 milliárd köbméternek kellene jönnie Ausztria felől, de az Északi Áramlat 1 lezárása óta onnan csak a lekötött mennyiség harmada érkezik. Szijjártó Péter hetek óta lobbizik az orosz kormánynál, hogy az Ausztria felől várt gázt is inkább dél felől adják az oroszok. A külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a Gazprombank is EU-s szankció alá kerüljön. (Erre egyébként az eddig nyilvánosságra került tervek szerint nincs is szándék Brüsszelben, a következő szankciós csomag az orosz arany exportját tiltaná meg.) Tavaly 10,5 milliárd köbméter gázt fogyasztott Magyarország. Az év fele már elmúlt, a nagy kérdés az, hogy a hátralévő időt, és különösen a 2023 eleji hideg hónapokat ki lehet-e húzni a betárolt tartalékokkal, a hazai kitermeléssel, a horvátországi LNG terminálnál lekötött gázzal és a Török Áramlaton át érkezővel.

Még nincs komment

Bejelentkezés vagy regisztráció