Kiszáradt tavak és termőföldek, égő erdők: idén minden eddiginél látványosabbá vált az Alföld kiszáradása. Az ELTE kutatói most egy aszálytérképen mutatták be, hogyan csökkent a a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga 1981 és 2017 között. Ebből kiderül, hogy Magyarország és az Észak-Balkán országai már a legszárazabb talajú országok között említendőkEgy tanulmányban arról is írtak, hogy Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség-veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabb mezőgazdasági területek elsősorban mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. A klímaváltozás egyik hatása, hogy a gabona terméshozama egyre érzékenyebben reagál a talajnedvesség ingadozására. A terméshozam talajnedvességtől való függése és a talaj nedvességtartalmának csökkenése az európai mezőgazdaság egyik nagy kihívása, és a termésátlagokat limitáló tényezők közül az egyik legfontosabb Franciaországtól Ukrajnáig. Egy másik elemzésükben pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy Európa-szerte a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. Megfigyelhető, hogy Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, de Észak-Európában, a Német-, a Lengyel- és a Kelet-Európai Síkság északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése. Ugyanakkor vannak olyan alkalmazkodási technikák, amik jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához. Ilyenek például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. (ELTE)