Afrika az elmúlt évtizedek legsúlyosabb élelmezési válságán megy keresztül. A klímaváltozást kísérő aszályok Nyugat- és Kelet-Afrikában, a koronavírus-járvány máig érződő gazdasági hatásai, az elmúlt években felerősödő regionális konfliktusok, végül pedig az ukrajnai háborút kísérő gabonahiány, élelmiszer- és energiaár-növekedés katasztrofális következményekkel járt. Nemrég megjelent egy tanulmány a témában ,,Tökéletes vihar”, eső nélkül — az afrikai élelmezési válság és migrációs következményei címmel. Az Afrikát érő hatásokról és ezek következményeiről az elemzés egyik szerzőjével, Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával beszélgettünk. Mit jelent a „tökéletes vihar” a tanulmány címében?Az angolszász irodalomból vettük át ezt a hasonlatot. Azokra a jelenségekre szokták használni, amikor különböző tényezőknek az együttállásából valami azokon túlmutató,­ – és általában negatív következményekkel bíró – sokkal pusztítóbb dolog jön létre. Afrika jelenlegi, már hónapok óta tartó élelmezési válsága kapcsán azt látjuk, hogy miközben mindenki az ukrajnai háborúra és annak következményeire mutogat, valójában az elmúlt két évben több olyan tényező hatásai érték a kontinenst, amelyek a jelenlegi állapothoz vezettek. A koronavírus-válság, a klímaváltozás hatására Nyugat- és Kelet-Afrikában kialakuló aszályok, a fegyveres konfliktusok fokozódása és új háborúk kitörése kapcsán az élelmezésbiztonság több országban kritikus helyzetbe került már 2021 végén. Ezekre jött még rá az ukrán-válság, ami katasztrófába sodorta a kontinenst.A tényezők között említetted a koronavírus-válságot. Milyen hatással volt ez Afrikára, mennyire vetette vissza a kontinens fejlődését?Azt nem tudjuk, hogy Afrikában hányan haltak meg a covidban, mert nagyon széles körben terjednek a becslések. Vannak, akik azt mondják, hogy az afrikaiakra alig volt hatással a covid, mások szerint rengetegen haltak meg, csak nem érhetők el pontos statisztikák. Afrikát leginkább gazdasági hatások érték a koronavírus miatt. Egyrészt, több olyan országban is elapadt a turizmus, ahol az akár a GDP 10-20 százalékát is kitette. Ez katasztrofális hatással járt, tízmilliók vesztették el az állásukat és a biztos megélhetésüket.