Az adatok alapján egy Heves megyei járásban haltak meg arányaiban a legtöbben koronavírusban. Nehéz megmondani, miért. Bejártuk Pétervására környékét, hogy megtudjuk, milyen emlékeket őriznek az emberek a járványról, és hogy működik helyben az egészségügyi rendszer. Úgy, mint az ország nagy részén: háziorvos néha van, néha nincs. Az ügyeleti ellátást siralmasnak látják. A kórházat inkább elkerülnék. A járvány lecsengésével, várólisták és halogatott vizsgálatok közepette még jobban látszik, mennyire fontos lenne újjáépíteni az egészségügyet. Szabó István alig kapott levegőt, amikor 2020. október 29-én délután kettőkor kiért hozzá a mentő. A fiának még ma is feláll a szőr a karján, ha eszébe jut, amit a háziorvos mondott: búcsúzzon el tőle, mert nem biztos, hogy hazamegy.A koronavírus-járvány második hullámában jártunk. Soha korábban nem volt annyira súlyos a vírushelyzet, és csak abban lehettünk biztosak, hogy a legrosszabb még hátra van. A kormány épp azokban a napokban, vonakodva tette kötelezővé a maszkviselést a szabadtéri rendezvényeken, az oltások pedig távoli ígéretek voltak.Fedémesen, a Mátra és a Bükk között fekvő, alig 300 fős Heves megyei faluban nem tartottak tömeggyűléseket, Szabó Istvánné Marikának mégis pozitív lett a tesztje. Próbáltak vigyázni, szinte különköltöztek azokban a napokban, mégis átadta a vírust a férjének. Az akkor 70 éves István több mint egy hétig szenvedett otthon, mire kórházba került.A tetőtől talpig védőruhába öltözött mentősök nem tudták megmondani Marikának, hová viszik a férjét. Még két órával később is hiába érdeklődött telefonon, majd újabb két óra telt el, mire az egri kórházhoz irányították. Izgatottan tárcsázott, hogy pár perccel később kiderüljön, nem érkezett hozzájuk Szabó István nevű beteg. Hamarosan megtudta: éppen azokban a percekben gördült be a mentő a miskolci kórház elé.„Egyre vékonyabb a jég. Repedezik, de még csináljuk. Az a baj, hogy csak a járvány elején tartunk” - nyilatkozta másnap az Orvosi Kamara Borsod megyei vezetője, a kórház egyik infektológusa. A következő hét elején elfogytak Miskolcon a szabad ágyak.Ami büszkeség volt, életveszélyes lettAzokban a napokban hét kilométerrel odébb, a bükkszenterzsébeti idősotthonba is betört a vírus. „Azok, akik néhány hónapja a megnyugvást keresték nálunk, most halottak” - írta megrázó Facebook-bejegyzésében az ezer lelkes falu polgármestere, Ortó Szilárd. Heteken át küzdöttek az otthonban, igyekeztek elkülöníteni a covidosokat, folyamatosan fertőtlenítettek. A gondozók jóformán beköltöztek az intézménybe, amit nem sokkal korábban, nyáron nyitottak egy régi varrodaépület helyén. A település új büszkesége hirtelen az egyik legveszélyesebb hellyé vált. Hét lakót vesztettek el a 35-ből, és a többiek is csak december elején lélegezhettek fel, amikor mindenki negatív tesztet produkált.A karácsony nem az ünneplés, inkább a traumafeldolgozás időszaka volt. Hosszú hónapok után feloldották a látogatási tilalmat, így az elmagányosodó, idős emberek, ha csak plexifal mögött is, de találkozhattak szeretteikkel.„Éreztük, hogy fel kell rázni őket” - mondja alig két évvel később Mikuska Tamásné, az otthon igazgatója. Azóta minden lakót háromszor beoltottak, kivéve egyvalakit, aki egészségi állapota miatt nem kaphatott vakcinát. „Most már mindenki védettnek érzi magát.”Ki hinné, hogy itt ennyien haltak meg?A járvány első négy hullámában, 2020 tavaszától 2021 végéig itt, a pétervásárai járásban haltak meg legnagyobb arányban az emberek koronavírusban. A hiányos és lassú adatszolgáltatás miatt ez csak idén augusztusban derült ki, miután megkaptuk a települési covid-számokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.„Meg nem tudom mondani, miért lehet ez” - tárja szét a karját Keresztes Andor, Bükkszenterzsébet és Fedémes háziorvosa. Akárhogy gondolkodik, nem jut eszébe semmi, amitől ez a járás rosszabb helyzetben lenne, mint jó néhány másik. Talán idősebb a lakosság? Sokan élnek itt hátrányos helyzetű, rossz állapotban lévő emberek? Persze, mindkettő igaz, de első pillantásra nem jobban, mint máshol. Ha végigmegyünk a környékbeli falvakon, átlagos magyar utcakép tárul elénk. Sokan élnek szegénységben, kilátástalanságban, de nem érzékelni mindent átható nyomort, mint az észak-magyarországi települések egy részén.Pétervására központjában is mindenkit váratlanul ér, ha meghallja, hogy itt haltak meg a legtöbben. Pedig rövid beszélgetés után többekről kiderül, ismernek áldozatokat: 90 éves nénit sok alapbetegséggel, 64 éves rokont vesekővel. „Most hogy mondja, tényleg” - halljuk a virágüzletben is.Van, akinél lázzal, gyengeséggel, szaglásvesztéssel járt a covid, mint Juditnál, de nem lett komolyabb baja. Párjával, Lajossal hallottak olyan emberről, aki meghalt, de szerintük inkább az oltás lehet az oka, maguknak sem adatták be.Keresztes doktor arra gyanakszik, a statisztika sem feltétlenül pontos, a központba érkező adatok nem mindig fedik a valóságot. Ebben lehet igazság, de akkor is a pétervásárai járásban a legmagasabb a halálozás, ha a regisztrált fertőzöttekhez mérjük az áldozatok számát, és akkor is, ha a teljes lakossághoz. Ez nem lehet teljesen véletlen, még ha félrevezető is lenne azt gondolni, hogy itt valami páratlan, az ország más részein ismeretlen probléma húzódik a háttérben.Kovács László és Vántus Katalin, a Corvinus Egyetem kutatói még az első két hullám adatai alapján arra jutottak, ott haltak meg nagyobb eséllyel a covidosok, ahol magasabb a munkanélküliség (ez jól jelzi a lakosság egészségi állapotát is), és ahol már a járvány előtt nagyon leterheltek voltak a kórházak.Utóbbiaknál az is befolyásolta a halálozást, hogy mennyi ápoló dolgozott a háziorvosok mellett. A tanulmány szerint elképzelhető, hogy a kevésbé súlyos fertőzöttek ellátása főleg az ápolókra hárult azokban a hónapokban, amikor a vírusveszély és a lezárások miatt nehéz volt bejutni a rendelőkbe.A háziorvos ezzel kapcsolatban is szkeptikus. „Két ápolóval hatékonyabb a munka, mint eggyel, de hogy a covid-statiszitkát ez hogyan javítja… Szép megtalálni ezt az összefüggést, csak nem tudom, van-e alapja.”Nagy kincs, ha van háziorvosKeresztes Andor évtizedek óta viszi ezt a praxist, heti három napot Bükkszenterzsébeten, kettőt Fedémesen. Megbecsült tagja a közösségnek, pedig nem közvetlenül helybéli, világéletében Egerben lakott. Bizalommal fordulnak hozzá az emberek, saját szerepét kicsit olyannak látja, mint a falusi papokét, magyarázza a volán mögött, amíg egyik faluból a másikba tartunk.Kevés embernek van errefelé jobbkormányos autója, de ő sokáig havonta egy-egy hetet Angliában töltött. Régebben tízszer annyit keresett kint, mint Magyarországon, és még most is két-háromszoros a különbség.Alig hinné az ember, de itt is elterjedt a távmunka: Keresztes időnként odahaza, a számítógépe mögött ülve hallgatja a London környéki betegeket, és mérlegeli, elég-e felírni egy receptet, érdemes időpontot foglalni egy kollégánál, esetleg küldeni kell egy orvost, vagy azonnal kórházra van szükség. Amikor kiutazik - ma már ritkábban -, ő is közvetlenül vesz részt a gyógyításban, de sosem merült fel, hogy ott maradjon. „Isten ments. Jó kimenni, színházazni, megkóstolni ezt-azt, megvan annak a helynek a zamata, de az itthon az itthon.”A polgármester szerint óriási szerencséjük van Keresztessel, és eszükbe sem jutott, hogy az angliai munkavállalás útjába álljanak. „Ilyen helyzetben egy település legfeljebb akkor mérlegelhetne, ha lenne más választása. De ha például nyugdíjba megy egy háziorvos, alig van esély újat találni a helyére. Esetleg egy másik település orvosa átveszi a betegeit, de akkor még nagyobb lesz rajta a teher, mindenki megsínyli” - mondja Ortó Szilárd, akit 2014-ben választottak meg először a falu élére. Mozgékony, mindent elintéző típusnak tűnik.Heves megyében a háziorvosi praxisok 15 százaléka betöltetlen, összesen 30. (Borsodban, Szabolcsban és Baranyában is jobb az arány.) Ebből három található a pétervásárai járásban, mindegyikből évek óta hiányzik az orvos. Tarnaleleszen régóta küzdenek, 2020-ban például azért mondott fel a helyettesítő orvos, mert „néhány beteg a lába kapcájának tekintette”. A polgármester akkor azt nyilatkozta a megyei lapnak, hogy a felújított rendelő és szolgálati lakás sem segít. „Hiába a megfelelő háttér, szakembert égen-földön nem találunk.” Az országos számokból is látszik a probléma. 2010-ben még 1700, 2021-ben közel kétezer beteg jutott egy háziorvosra.Ami halasztható volt, az halasztódottEz csak egy szelete annak, mennyire megtépázott egészségügyi rendszerre szakadt rá a járvány két és fél évvel ezelőtt. Már 2019-ben nagyon magas volt a kezelhető halálozás, amit megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, szűrésekkel el lehetett volna kerülni. A járvány előtt a felnőttek 60 százaléka mondta, hogy jó egészségben érzi magát, miközben az uniós átlag 70 százalék. Itthon magasabb a krónikus betegek, rákosok aránya is, Heves megyében pedig rosszabb a helyzet az országosnál.Ez a beteges, sokszor szűretlen, kezeletlen, egészségtelenül táplálkozó, még mindig sokat dohányzó lakosság azzal szembesült a járvány alatt, hogy hirtelen megszűnt az amúgy is döcögő ellátások jelentős része. Az OECD felmérésében 22 országból nálunk mondta a legtöbb ember, hogy 2021-ben valamilyen egészségügyi szükséglete kezeletlen maradt. Ebben az időben a szokásosnál is kevesebb daganatos beteget szűrtek ki, ami hosszú távon súlyos gondokat okozhat.A Pétervására környékén élők általában az egri kórházba mennek szakrendelésre. „Ami valamilyen szinten is halasztható volt, az halasztódott. Összegyűlt annyi, hogy most rájuk borult az egész” - mondja Keresztes. „Eddig se voltak rövidek a várólisták, de a kardiológia például borzasztó. Oda nagyon nehéz bejutni. Nem tudom, hogy azért, mert annyira sok a beteg, vagy mert orvoshiány van. De majdnem minden szakrendelés nagyon le van terhelve.”Bocsi Miklósné, aki sok időshöz hasonlóan mopeddel járja az utcát, nagyon aggódik a férjéért, hiszen hónapok óta vár, hogy végre bejusson CT-re. Pozitív kórházi emléke leginkább Budapestről, az Uzsoki ortopédiájáról van, de nem lehet mindenért a fővárosba menni.Az ügyelet, az szint alattiA bükkszenterzsébeti polgármester szerint az ügyeleti ellátás különösen „szint alatti, rettenetes állapotban van”, nagyon sokat panaszkodnak rá a lakosok, és neki is van rossz tapasztalata. „Egyszer megkeresett egy közmunkás, hogy sajog szíve környékén, és zsibbadnak a végtagjai. Korábban volt már infarktusa, bevittem az ügyeletre, de azt mondták, vigyem haza, majd másnap megnézi a háziorvos. Végül bementünk a kórházba.”A Pétervásárán működő ügyeletet a környékbeli önkormányzatokkal közösen tartják fenn. Bükkszenterzsébet évente nagyjából 5 millió forintot költ rá, miközben a teljes iparűzésiadó-bevétele 15 millió körül van. „Ez rendkívül nagy teher, kötelező feladat, és nulla forintot ad rá az állam. Finanszírozunk valamit, amiről pontosan tudjuk, hogy életképtelen, és nem éri el a célját”.Bár időnként a háziorvosok is szoktak ügyelni, többnyire külsőst kellene találni, ami Ortó Szilárd szerint nagyon nehezen megy. Azt mondja, előfordult, hogy csak olyan orvos vállalta, aki nem beszélt magyarul, a betegek el se tudták mondani neki a panaszaikat. „Van, akiről fogalmunk sincs, hogy kicsoda. Sokszor ki sem mennek a betegekhez, csak elküldik őket Egerbe.”Pétervására főterén is egyre-másra olyanokba botlunk, akik az ügyeletet kritizálják. A buszra várakozó, zöldségeshez tartó embereknek bőven vannak történeteik arról, hogy érzésük szerint mennyire elhanyagolják a bajaikat.Keresztes Andor szintén látja, mennyire nehéz orvost találni. „Lehet, hogy külföldről fújta ide a szél, vagy nyugdíjas. Szakmai hiányosságok is előfordulhatnak egy-két embernél.” Másfelől szerinte a betegek egy része csak azért megy ügyeletre, mert úgy kényelmesebb, mintha napközben kellene elkéredzkedni a munkából.A kormány is gyenge pontnak látja az ügyeleti rendszert, ezért Takács Péter egészségügyi államtitkár inkább a mentőszolgálatra bízná a működtetését.Jaj istenem, csak ide nePétevására környékén most sokan a kórházi rendelőben köthetnek ki akkor is, ha nem lenne szükségük rá. Vagy azért, mert nincs háziorvos, a helyettes pedig nem rendel aznap, vagy azért, mert az ügyelet nem látja indokoltnak a vizsgálatot, vagy azért, mert az utóbbiban annyira nem bíznak, hogy inkább nem is keresik.Ortó Szilárd szerint sokan a kórházba se mennek szívesen. „Szerintem 30 éve fellélegeztek az emberek a kórházban, hogy ott végre jó kezekben vannak. Ma azt mondják: jaj istenem, csak ide ne.” „Szemmel láthatóan nincs elég orvos. Sokan úgy jönnek haza a kórházból, hogy hónapokat vártak az időpontra, végül mégsem került rájuk sor.” Szerinte Egerből is sok orvos ment külföldre, és a magánegészségügy is erősebben van jelen, mint korábban. „Már ott is várólisták vannak. Akinek van valamennyi félretett pénze, bármennyit odaad az orvosnak, ha szükséges. Nyilván vannak, akiknek egy fillérjük sincs, ők a leginkább kiszolgáltatottak.”„Nem hiszem, hogy ez hamar visszafordítható lenne. Gyönyörűen felújított kórházaink vannak, vadonatúj szigeteléssel, de ugyanúgy nincs bennük elég szakember.”Az egri kórházban az elmúlt hónapokban a szemészetet, az érgyógyászatot, valamint a bőr- és nemibeteg-ellátást is szüneteltetni kellett orvos- vagy ápolóhiány miatt. Ahogy korábban bemutattuk, a szolnoki, a szekszárdi vagy az ajkai kórházban ennél is több területen van hiány.Négy ágy, egy túlélőSzabó Istvánt, akit végül Miskolcra vittek súlyos covid-tüneteivel, négyágyas szobába fektették. Két hét alatt hárman haltak meg mellette. „Mindig néztem, vesznek-e még levegőt, vagy nem” - mondja odahaza, a filagóriában ülve, oldalán a feleségével.Annyira kevés ereje volt, hogy éppen csak a mosdóba tudott kimenni. Naponta egyszer, reggel vagy este írt vissza a feleségének a telefonon, jól van-e. Két hétig volt bent, védőruhába öltözött orvosainak és ápolóinak egyszer sem látta az arcát. Időnként azóta is szüksége van oxigénpalackra. „Én nem megyek már orvoshoz, csak ha visznek.”Marika számon tartja a napokat, heteket és az éveket: november 11-én lesz két éve, hogy István újra otthon van. „Remélem, nem kiabáljuk el.”