Az Mfor-nak adott interjút az egykor Orbán Viktorhoz közel álló Csaba László. A közgazdász akadémikus az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját értékelve azt mondja, hogy Magyarországnak sokkra van szüksége, hogy elkezdje a halaszthatatlan strukturális átalakításokat.Alacsony a gazdaságpolitika hitelessége, a jegybanki kamatemelések ezért nem tudták érdemben fékezni az inflációt és gátolni a forint árfolyamgyengülését.Legalább egy évet késett a jegybank kamatemelési ciklusa, és Matolcsy nem kritizálta eléggé a túl laza költségvetési politikát, mert most már a Fidesz-frakciónak is meg kéne értenie, hogy a gazdaság túlfűtése, a választás megnyerése érdekében hozott gzdaságélénkítő akciók sora magas inflációt eredményez, és felborítja a pénzügyi egyensúlyt.Súlyos gond a világos kommunikáció hiánya, amit jelez, hogy "hat százalék növekedést hat százalék hiánnyal produkált az ország, és erre még büszkék is voltak". Ilyen kommunikációs baklövésnek nevezte a jegybankelnök bejelentését a kamatemelési ciklus lezárásáról, mikor már nyilvánvaló volt, hogy a korábbi emeléseknek sem volt jelentős inflációkorlátozó és árfolyamerősítő hatása.Nem látja, hogy szigorú, visszafogott költségvetési politika lenne, csak a Fudan egyetem került le a napirendről, de Palkovics László épp a minap nevezte a Budapest-Belgrád vasutat példaértékű beruházásnak.Az államháztartás hiányánál súlyosabb problémának tartja a külkereskedelmi deficitet, mert a hiány fianszírozható, az állampapírok továbbra is jól fogynak, a külkereskedelmi mérleget azonban a kormány sokkal korlátozottabban tudja csak befolyásolni.Akkora a külső deficit, hogy egyáltalán nem zárható ki, hogy szükség lehet IMF-hitelre, amennyiben Magyarország nem kapja meg az uniós helyreállítási forrásokat. Ebben az esetben ugyanis, ha a kormány nem módosít a gazdaságpolitikán, "az argentin helyzet állhat elő Magyarországon is, azaz olyan fokúvá válhat a gazdaságnak a strukturális meg nem felelése és hiánya, hogy ezt jelentős részben külső forrásból kell fedezni".A deficit egyik fő oka, hogy a kormány például a balti országokkal vagy Lengyelországgal szemben a kormány az orosz gáz kiváltására, és az olcsó energiát tekinti a fejlődés alapjának, pedig "ez csak addig igaz, ameddig a vas és acél országa vagyunk." A helyreállítási alapra beadott pályázat az energetikai átalakítás szempontjából nehezen vehető komolyan, mert a magyar prioritások nagyon eltérnek az uniósoktól, Brüsszel nem fog rá pénzt adni.Cáfolja a kormány kommunikációját, ami összeköti a pedagógusbér emelését a hiányzó brüsszeli forrásokkal: "Ha a tanárok béremelésére kívánják költeni ezt a forrást, akkor az csupán úgy jelenhet meg, hogy a biológia, fizika, kémia tanároknak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése miatti plusz munkájukért néhány százalékkal magasabb fizetést adnak. A béremelés többi részét viszont egyéb forrásból kellene előteremteni, az uniós helyreállítási pénzeket pedig másra kell fordítani. Ha ezt nem ismerik fel, a helyreállítási alap nagyrészben el fog szállni."Szerinte ha az EU helyett a piacról szerzünk pénzt, az tovább erodálja a magyar gazdaságpolitika hitelét, növeli a bizalmi válságot. Az így megnövő adósságállományt pedig nehéz lenne visszafizetni, mert "a magyar gazdaságban nincs ilyen hosszútávú növekedési potenciál".Igazi veszélynek azt látja, ha az ország nem kerül idejében bajba. Ekkor ugyanis az ország úgy jut pénzhez, hogy a külvilág nem kényszeríti rá a gazdaságpolitikát arra a korrekcióra, amelyet egyébként önérdekből véghez kellene vinnie. Beállhat az argentin-szindróma, amelyben vég nélkül lehet vergődni.A háborút periférikusnak tartja, az nem befolyásolja meghatározóan a magyar gazdaság növekedését, az infláció szerinte nem háborús.Megismételte azt a közgazdászmantrát, hogy összeszerelő jellegű tevékenységek helyett magas hozzáadott értékű tevékenységekre van szükség, és a nagy kiemelt cégek támogatása helyett "az innovációra épülő sok kis cégre, a 4.0-ás iparra", valamint logisztikai központ helyett egészségturizmusra. Az euró bevezetése pedig a fenntarthatóság melletti makroönonómiai elköteleződés mellett növelné a mikroökonómiai versenyt, és a cégek számára kiszáíthatóbb viszonyokat teremtene.